A megrendelő jogai hibás teljesítés esetén – Szavatossági jogok, kártérítés, jogérvényesítés
A hibás teljesítés a vállalkozási szerződések egyik legsűrűbb konfliktusforrása. A megrendelő szempontjából kulcsfontosságú, hogy milyen jogokat és lehetőségeket biztosít a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a hibás teljesítéssel szemben. E jogok rendszere összetett, ugyanakkor szigorú szabályozáson alapul, hogy a felek jogbiztonsága és az arányos érdekvédelem biztosított legyen.
A szavatossági jogok rendszere
A hibás teljesítés esetén a megrendelő alapvetően kellékszavatossági jogokkal élhet. A Ptk. 6:159. § és következő szakaszai által szabályozott jogok tárgyköre a következő:
-
Kijavítás vagy kicserélés kérése
-
Ellenszolgáltatás arányos leszállítása
-
A hiba kijavítása a megrendelő költségére
-
Elállás a szerződéstől
A megrendelő ezek közül szabadon választhat, azzal a megkötéssel, hogy az általa választott jog gyakorlása nem vezethet aránytalan többletköltséghez a vállalkozó számára, illetve elállásnak nincs helye jelentéktelen hiba esetén.
A hibás teljesítés kártérítési vetülete
A hibás teljesítés következtében a megrendelő vagyonában kár is keletkezhet, amelynek megtérítése a Ptk. 6:142. § értelmében akkor lehetséges, ha a kár a szerződésszegésre visszavezethető, és fennáll az ok-okozati összefüggés. A teljes kár mértékének meghatározása során el kell különíteni:
-
Tapadó károkat (amelyek közvetlenül a hibás szolgáltatás tárgyában jelentkeznek),
-
Következménykárokat (a hibás teljesítés miatti tágabb vagyoni hátrány).
A kártérítés mértékének meghatározása során fontos vizsgálni az előreláthatóságot is: ha a kár nem volt előrelátható a szerződéskötés időpontjában, az alapesetben nem érvényesíthető. Szándékos szerződésszegés esetén viszont minden kár megtérítése kötelező.
A bizonyítási teher
A hibás teljesítés és az abból eredő kár bizonyítása főszabály szerint a megrendelőt terheli. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén azonban hat hónapig fennáll a hibás teljesítési vélelem: ha a fogyasztó hiba jelentkezését jelzi, akkor a vállalkozónak kell bizonyítania, hogy az nem a teljesítéskor, hanem utóbb keletkezett.
Jogérvényesítési lehetőségek
A megrendelő hibás teljesítés esetén érvényesítheti igényét:
-
Békéltető testület előtt (fogyasztói jogviták esetén),
-
Polgári peres eljárásban, ha az egyeztetés nem vezet eredményre,
-
Hatósági vagy szakmai szervek előtt (pl. mérnöki kamara, iparkamara).
A sikeres jogérvényesítés kulcsa a pontos dokumentáció, a hibák rögzítése, és a szerződés pontos tartalmának ismerete. A megrendelőnek minden esetben javasolt szakjogász segítségét igénybe venni, ha a hiba jelentős vagy a felek álláspontja eltérő.
