A hibás teljesítés bizonyításának és a kimentésnek gyakorlati kérdései

A hibás teljesítés jogvitáinak rendezésében kiemelt szerepe van annak, hogy a felek miként tudják bizonyítani állításaikat. A polgári eljárásjog alapelve, hogy mindenki annak a ténynek az igazolására köteles, amelyből jogot formál. Ez azt jelenti, hogy a megrendelőnek kell bizonyítania a hiba létét, a hibás teljesítést, valamint az ebből eredő kárát. A vállalkozó pedig akkor mentesülhet, ha be tudja bizonyítani, hogy a teljesítés megfelelt a szerződésnek, vagy a hiba nem az ő működési körében merült fel.

A bizonyítás eszközei

A hibás teljesítés megállapításához rendszerint szakértő kirendelésére van szükség. A bíróság a perek döntő többségében igazságügyi szakértőt rendel ki, aki megvizsgálja az elkészült művet vagy szolgáltatást, és szakmai alapon megállapítja, hogy az megfelel-e a szerződésben rögzített követelményeknek. A szakvélemény mellett fontos lehet:

• a teljesítést igazoló dokumentumok,

• jegyzőkönyvek,

• e-mailek és levelezések,

• fotók, videók,

• tanúk nyilatkozatai.

Minél alaposabb az iratanyag, annál eredményesebb lehet az ügy.

A kimentés lehetőségei

A vállalkozó mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy:

• a hibát a megrendelő utasítása vagy mulasztása okozta;

• nem állt rendelkezésre megfelelő idő vagy feltétel a hibák kiküszöbölésére;

• a teljesítés megfelelt a szerződésben foglaltaknak, és a hibák utólag keletkeztek;

• a megrendelő nem tette lehetővé a teljesítést vagy annak ellenőrzését.

A Ptk. rendszerében a vállalkozó objektív felelőssége érvényesül, amely alól csak kivételes esetekben lehet kimenteni magát.

A bírói gyakorlat tanulságai

A bíróságok döntései rávilágítanak arra, hogy:

• a hibás teljesítés és a kár nem automatikusan jár együtt;

• a megrendelőnek aktívan közre kell működnie a hiba feltárásában;

• a szakértői vélemény kulcsszerepű a perek eldöntésében;

• a szerződés pontos megfogalmazása nagymértékben befolyásolja a felelősség megállapíthatóságát.