A közkereseti társaság (kkt.) a gazdasági társaságok egyik alapvető formája, amelyet legalább két tag alapít. A kkt. jellemzője, hogy a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaság kötelezettségeiért. Ez azt jelenti, hogy a hitelezők a társaság tartozásait nemcsak a társaság vagyonából, hanem a tagok magánvagyonából is követelhetik. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a kkt. alapítását, működését, előnyeit és hátrányait, valamint a legfontosabb jogszabályi hátteret a Ptk. Nagykommentár és a Ctv. Nagykommentár alapján.

A kkt. alapítása

A kkt. alapításához legalább két tagra van szükség, akik társasági szerződésben rögzítik a társaság alapvető adatait és működési szabályait. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a gazdasági társaságokra vonatkozó általános kötelező tartalmi elemeken túl (lásd előző cikk) a következőket:

• A tagok nevét, lakóhelyét (székhelyét) és személyi igazolvány számát (vagy más, a személyazonosságát igazoló okmány számát).
• A tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét és formáját. A vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli vagy nem pénzbeli, például ingatlan, gépjármű, szellemi alkotás.
• A tagok nyereségrészesedésének és veszteségviselésének arányát. A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a nyereség és a veszteség a tagok között egyenlő arányban oszlik meg.
• A tagok jogait és kötelezettségeit. A társasági szerződésben rögzíteni kell a tagok döntési jogkörét, a társaság képviseletének módját, valamint a tagok egyéb jogait és kötelezettségeit.

A közkereseti társaság. cégbejegyzési kérelmét a cégbírósághoz kell benyújtani, a szükséges mellékletekkel együtt. A cégbíróság a kérelmet megvizsgálja, és ha mindent rendben talál, bejegyzi a kkt.-t a cégjegyzékbe.

Működése

A kkt. működését a tagok közösen irányítják. A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában minden tag jogosult a társaság képviseletére. A tagok döntéseiket közös megegyezéssel hozzák, és a társaság ügyeit közösen intézik. A Ptk. 3:147. §-a szerint a tagok kötelesek a társaság érdekében eljárni, és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a társaság érdekeit sértheti.

Tagjai személyesen vesznek részt a társaság irányításában, ami elősegítheti a gyors és hatékony döntéshozatalt. Ugyanakkor a tagok közötti nézeteltérések megnehezíthetik a társaság működését.

Felelősségi rendszere

A kkt. legfontosabb jellemzője a tagok korlátlan és egyetemleges felelőssége. Ez azt jelenti, hogy a hitelezők a társaság tartozásait a tagok magánvagyonából is követelhetik, ha a társaság vagyona nem fedezi a tartozásokat. A tagok felelőssége egyetemleges, ami azt jelenti, hogy a hitelező bármelyik tagtól követelheti a teljes tartozás megfizetését. A korlátlan felelősség azt jelenti, hogy a tagok felelőssége nem korlátozódik a társaságba bevitt vagyoni hozzájárulásukra.

A korlátlan felelősség jelentős kockázatot jelent a kkt. tagjai számára. Ezért a kkt. társasági forma elsősorban olyan vállalkozások számára alkalmas, amelyekben a tagok személyesen ismerik egymást, és bíznak egymásban.

Előnyei és hátrányai

Előnyök:

• Egyszerű alapítás:  Alapítása viszonylag egyszerű és gyors.
• Rugalmas működés:  Működése rugalmas, a tagok szabadon meghatározhatják a társaság működési szabályait.
• Közvetlen irányítás: A tagok közvetlenül részt vesznek a társaság irányításában.
• Adózási előnyök: A kkt. adózása kedvezőbb lehet, mint más társasági formáké.

Hátrányok:

• Korlátlan felelősség: A tagok korlátlanul felelnek a társaság kötelezettségeiért, ami jelentős kockázatot jelenthet számukra.
• Tőkebevonás nehézségei: A korlátlan felelősség miatt a kkt.-nek nehézséget okozhat a külső tőke bevonása.
• Döntéshozatal nehézségei: A tagok közötti nézeteltérések megnehezíthetik a döntéshozatalt.

Mikor érdemes közkereseti társaságot alapítani?

Ideális választás lehet olyan kisebb vállalkozások számára, amelyekben a tagok személyesen ismerik egymást, és bíznak egymásban. Jól működhet olyan tevékenységek esetén, ahol a kockázat alacsony, és a tagok aktívan részt vesznek a társaság működtetésében.

A következő cikkben a betéti társaságot (bt.) fogjuk részletesen megvizsgálni, amely a kkt.-hez hasonlóan személyegyesítő társasági forma, de vegyes felelősségi rendszerrel működik.

Törvényi hivatkozás: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről