A székhelyszolgáltatás és az adózás kapcsolata különösen fontos a nemzetközi üzleti környezetben, mivel a székhely helye és státusza nagyban befolyásolja az adókötelezettségeket, valamint a cég jogi és adminisztratív kötelességeit. A különböző országok eltérő szabályokat alkalmaznak annak érdekében, hogy biztosítsák a cég tényleges jelenlétét, vagy éppen kedvezményeket kínáljanak az üzleti tevékenység ösztönzése érdekében. Az alábbiakban részletezzük a legfontosabb tényezőket.

1. Hogyan befolyásolja az adózási státuszt a székhelyszolgáltatás?

Az adózási státusz meghatározása alapvetően attól függ, hogy az adott ország hogyan határozza meg a cég adórezidenciáját és telephelyét. Ez döntő fontosságú, mivel befolyásolja, hogy a cég mely országban és milyen mértékben adóköteles. Néhány alapvető fogalom:

• Adórezidencia: Az adórezidencia azt határozza meg, hogy melyik országban adóköteles a vállalkozás a nyeresége után. Ha egy cég az adott országban tart fenn székhelyet, gyakran automatikusan adórezidensnek minősül.
• Telephely: Sok országban a székhelyszolgáltatás által nyújtott cím nem minősül automatikusan telephelynek, amely valódi üzleti tevékenységet folytat. Az adóhatóságok gyakran azt vizsgálják, hogy a székhelyszolgáltatás valódi, üzleti célú jelenléttel jár-e, és hogy a cégnek van-e tényleges üzleti tevékenysége a székhelyszolgáltatás helyszínén.

2. Egyes országok székhelyszolgáltatásra vonatkozó adózási gyakorlatai

• Amerikai Egyesült Államok: Az USA-ban a székhelyszolgáltatás helye nem feltétlenül határozza meg a cég adórezidenciáját. Az USA-ban a cég tényleges üzleti tevékenysége és a vezetői döntéshozatal helye is számít az adózási szempontok alapján. Így például, ha egy cég Delaware-ben regisztrál, de Kaliforniában működik, Kaliforniában is adóznia kellhet.
• Németország: Németországban a székhelyszolgáltatás önmagában nem biztosít adórezidenciát, és az adóhatóságok szigorúan ellenőrzik, hogy a cég valóban jelen van-e az országban. A székhely szolgáltatását csak akkor fogadják el, ha a cég rendszeresen használja az irodát, és valódi üzleti tevékenységet folytat Németországban. Ezért a német szabályok szigorúbbak a legtöbb országhoz képest.
• Egyesült Királyság: Az Egyesült Királyságban a székhelyszolgáltatás helye befolyásolja az adózási státuszt, különösen a Brexit után, mivel az ország a saját adózási szabályai szerint dönt. Az Egyesült Királyság adóhatósága elvárhatja, hogy a cég tényleges üzleti tevékenységet folytasson a székhelyén, bár a feltételek rugalmasabbak, mint például Németországban.

3. Adóelkerülés elleni szabályok és helyi adókedvezmények

Sok ország szigorúbb adóelkerülés elleni szabályokat vezetett be annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy a vállalatok pusztán a székhelyszolgáltatás igénybevételével csökkentsék adókötelességeiket.

• Gazdasági tartalom követelménye (Substance Requirements): Egyes országok, például Hollandia, Ausztria és Szingapúr előírják, hogy a cégeknek „gazdasági tartalmat” kell biztosítaniuk, vagyis valódi üzleti jelenlétet kell fenntartaniuk az országban. Ez magában foglalhatja az alkalmazottak jelenlétét, helyi igazgatók kinevezését és a tényleges iroda használatát.
• Helyi adókedvezmények: Számos ország adókedvezményeket kínál azoknak a vállalatoknak, amelyek székhelyet tartanak fenn az adott országban, és valódi üzleti tevékenységet folytatnak. Például Írország kedvező társasági adót biztosít az olyan tech cégek számára, amelyek Dublinban működtetnek székhelyet, míg Szingapúrban alacsonyabb adók vonatkoznak az exportorientált vállalatokra.

4. Nemzetközi adóegyezmények és székhelyszolgáltatás

A nemzetközi adóegyezmények fontos szerepet játszanak abban, hogy az országok miként kezelik a székhelyszolgáltatásra vonatkozó adózási kérdéseket. Az OECD és az EU például olyan irányelveket dolgozott ki, amelyek célja az adóalap eróziójának és a nyereség eltolásának megakadályozása (BEPS irányelvek).

• Kettős adóztatás elkerülése: Az olyan nemzetközi adóegyezmények, mint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények (DTA), meghatározzák, hogy egy cég milyen feltételek mellett kerülheti el a kettős adóztatást. Ez különösen fontos azoknak a cégeknek, amelyek több országban rendelkeznek székhellyel.
• Transzferárszabályozás: A transzferárszabályok szintén befolyásolják a székhelyszolgáltatás megítélését. Sok ország előírja, hogy a székhelyszolgáltatást igénybe vevő cégek a transzferárakat a piaci feltételeknek megfelelően állapítsák meg, így biztosítva, hogy a cégek valóban helyi szinten adózzanak.

5. Egyes országok szigorúbb szabályai és adóhatósági ellenőrzése

A székhelyszolgáltatási gyakorlatok eltérően alakulnak az adóhatóságok felügyelete alatt. Az alábbi országok szigorúbb ellenőrzést végeznek:

• Franciaország: Franciaország különösen szigorúan kezeli a székhelyszolgáltatásokat, és gyakran ellenőrzi, hogy a cégek valódi üzleti tevékenységet folytatnak-e. Ennek célja az adóelkerülés minimalizálása, és annak biztosítása, hogy a cégek Franciaországban valóban adóznak.
• Olaszország és Spanyolország: Ezekben az országokban szintén gyakoriak az adóhatósági vizsgálatok, különösen a nagyobb nemzetközi cégeknél. Olaszország és Spanyolország kiemelten figyel az olyan cégekre, amelyek nemzetközi székhelyszolgáltatást vesznek igénybe, és ellenőrzik, hogy a cég valódi jelenléttel bír-e az országban.

Összegzés

A székhelyszolgáltatás adózási és jogi vonatkozásai országonként nagyban eltérnek. Az adórezidencia, a telephely státusz, valamint a gazdasági tartalom követelményei mind olyan tényezők, amelyek meghatározzák, hogy egy cég milyen mértékben köteles adózni az adott országban. Az OECD és EU szabályozások, valamint a nemzetközi adóegyezmények tovább bonyolítják a helyzetet, mivel céljuk, hogy minimalizálják az adóelkerülés lehetőségeit.

A következő cikkben a székhelyszolgáltatás költségeit és megtérülését vizsgáljuk, és részletezzük, hogy mikor éri meg ezt a szolgáltatást igénybe venni egy cég számára.