2025-ben a magyar Büntető Törvénykönyv (Btk.) fontos kiegészítésekkel bővült, amelyek kifejezetten a kriptovalutákhoz kapcsolódó tevékenységeket érintik. A módosítás lényege, hogy bizonyos engedély nélküli kriptovaluta-ügyletek immár büntetőjogi kategóriába kerültek. Ez azt jelenti, hogy az ilyen tevékenységekért akár szabadságvesztéssel járó büntetés is kiszabható.

Az alábbiakban bemutatjuk a törvénymódosítás fő elemeit – különös tekintettel a 394/A. § és 408/A. § új rendelkezéseire –, valamint azt, hogy ezek a szabályok mit jelentenek a gyakorlatban a kriptopénzek felhasználóinak. A cikk kitér a tiltott és megengedett gyakorlatokra, a jogalkotói szándékra, továbbá tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogyan lehet a kriptovalutákkal törvényesen és biztonságosan kereskedni az új környezetben. Emellett áttekintjük az uniós szintű szabályozás (MiCA) és a hazai engedélyezés összefüggéseit – például hogy miért került előtérbe a Bybit nevű kriptotőzsde –, illetve eloszlatjuk a pánikot keltő tévhiteket.

A törvénymódosítás lényege – új paragrafusok a Btk.-ban

A 2025-ös Btk.-módosítás két új paragrafussal egészítette ki a büntető törvénykönyvet a kriptovalutákkal összefüggésben. Az első, a 394/A. § a “jogosulatlan kriptoeszköz-átváltás” tényállását határozza meg. Ennek értelmében vétséget követ el, aki engedély nélkül, üzletszerűen (rendszeres haszonszerzés céljából) más személy számára kriptoeszközt vált át – akár fiat pénzre, akár másik kriptoeszközre. Az ilyen jogosulatlan kriptováltás akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A második új rendelkezés, a 408/A. § tovább tágítja a büntetőjogi felelősség körét. Kimondja, hogy bűncselekménynek minősül mindenfajta engedély nélküli pénzügyi tevékenység, beleértve a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatások jogosulatlan végzését is. Ez a szabály általános jelleggel azokat célozza, akik hatósági engedély nélkül nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat. Ide tartozik például egy nem engedélyezett kriptotőzsde vagy akár egy decentralizált pénzügyi (DeFi) platform üzemeltetése is.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a rendelkezések a Btk.-ban kaptak helyet, tehát büntetőjogi szabályokról van szó. Míg egy polgári jogi vagy szabálysértési vétség esetén általában csak pénzbírság vagy kártérítés merül fel, addig a büntetőjog megsértése büntetőeljárást és akár börtönbüntetést vonhat maga után. Az új paragrafusok hatálybalépésével tehát bizonyos, korábban legfeljebb szabályozatlan vagy adminisztratív szankcióval járó kriptós tevékenységek mostantól a legsúlyosabb jogi kategóriába eshetnek.

Mit jelentenek az új szabályok a gyakorlatban?

Az új szabályozás gyakorlati jelentése, hogy korábban informális vagy “szürke zónás” kriptovaluta-tevékenységek közül több is kifejezetten tiltottá vált, ha azokat engedély nélkül végzik. A módosítás célja nem a mindennapi, magáncélú kriptovaluta-használat ellehetetlenítése, hanem az illegális kriptovaluta-váltási tevékenységek visszaszorítása. Lényegében bűncselekménynek számít az, ha valaki hivatalos engedély nélkül kvázi kriptováltóként vagy pénzügyi szolgáltatóként működik.

Például tilos, hogy egy magánszemély rendszeresen, anyagi haszonért kriptovalutát vásároljon vagy adjon el másoknak. Jogellenes továbbá bármiféle kripto-kereskedelmi szolgáltatást engedély nélkül üzemeltetni. Ezek közé tartozik egy online váltó, egy automatizált decentralizált csereplatform (DEX), egy Telegramon szerveződő “swap” csoport vagy akár a személyes találkozókon alapuló peer-to-peer váltás is. Mindezek a tevékenységek az új törvény értelmében tilosak és büntetendők.

Fontos tudni, hogy a jogszabály a szolgáltatás nyújtóját célozza, nem pedig az egyszerű felhasználót. Vagyis ha valaki alkalmanként, nem nyereségvágyból segít egy ismerősének kriptót váltani, az önmagában nem feltétlenül meríti ki a bűncselekmény tényállását. Ugyanakkor a törvény szelleméből következően a hatóságok azokat akarják megfogni, akik üzletszerűen (haszonszerzés céljából) végzik ezeket a váltásokat vagy közvetítéseket. Ennek megfelelően a mindennapi befektető vagy hobbi-kriptós számára a legfontosabb tanulság az, hogy kerülje el az engedély nélküli, szervezett kriptós üzletelést, és tartsa magát a legális keretekhez.

Tiltott kriptovaluta-tevékenységek az új törvény alapján

Az alábbiakban összefoglaljuk, mely konkrét gyakorlatok számítanak tiltottnak a 2025-ös szabályozás értelmében (tehát melyeket kell elkerülni a jogi következmények miatt):

• Üzletszerű, másoknak végzett váltás: Ne váltson rendszeresen és anyagi haszonért kriptovalutát más személyeknek. Ha valaki eddig “házi pénzváltóként” működött – akár ismerősöknek segítve kriptót forintra váltani, akár online felületeken hirdetve ilyen szolgáltatást –, ezt mostantól mindenképpen abba kell hagynia, mert ez bűncselekménynek minősül.

• Jutalékos vagy “szívességi” váltás: Még alkalmi szívességként se kérjen jutalékot vagy anyagi ellenszolgáltatást kriptováltásért. Ha egyszer segít valaki a családjában egy kisebb átváltással, azt a hatóságok aligha fogják üldözni – de csak akkor, ha nem kér érte semmilyen ellenszolgáltatást. Amint anyagi haszon jelenik meg a képben, a tevékenység illegálissá válik.

• Engedély nélküli váltó vagy platform üzemeltetése: Tilos bármiféle kriptokereskedelmi platformot engedély nélkül működtetni. Ide tartozik például egy saját honlap vagy alkalmazás, ahol mások egymás között kriptót cserélhetnek; egy decentralizált váltó (DEX) létrehozása és futtatása; vagy akár egy online közösségi csoport (pl. Telegram), amely szervezetten hoz össze kriptovásárlókat és eladókat. Ha valaki ilyen peer-to-peer csatornát vagy cserehálózatot működtet(ett), azt az új törvény hatálybalépése óta szintén büntetőjogi kockázat terheli.

• Közvetítés kriptós tranzakciókhoz: Nem megengedett, hogy bárki közvetítőként hozza össze a feleket kriptovaluta adásvételekben, főként nem rendszeres haszonszerzésért. Ha két másik fél között üzletet szervez (akár online felületen, akár személyesen), vagy egy tranzakció lebonyolításában segédkezik (például átveszi az egyik fél pénzét/kriptóját, majd továbbítja a másiknak), azzal tiltott tevékenységet végez. A bűnrészesség (más jogellenes tranzakcióhoz nyújtott segítség) is büntetendő lehet ebben a körben.

A fenti példák mind azt a kategóriát jelentik, amelyet a jogalkotó ki akart zárni a legális kriptopiaci tevékenységek köréből. Aki ilyesmiben részt vesz engedély nélkül, az mostantól számolhat azzal, hogy eljárás indul ellene. Érdemes tehát ezeket a tevékenységeket teljes mértékben elkerülni.

Mi számít továbbra is szabályosnak?

Fontos kiemelni, hogy a kriptovaluták használata nem lett teljesen betiltva – sőt, megfelelő keretek között továbbra is lehetséges és legális. Néhány példa arra, hogy mit szabad, vagyis mi maradt megengedett a jogszabályok szerint:

• Saját célú kereskedés: Bárki vásárolhat és eladhat kriptovalutát a saját részére, a saját befektetési vagy megtakarítási céljaira. Ha valaki magánszemélyként, saját pénzéből vesz például bitcoint vagy ethert egy hivatalos váltón, illetve elad belőle valamennyit, az teljesen törvényes. Ugyanez vonatkozik arra is, ha valaki egy decentralizált váltón (DEX-en) vált át egyik kriptoeszközről a másikra a saját tárcái között – ez önmagában nem bűncselekmény, hiszen nem nyújt szolgáltatást másnak, csupán a saját eszközeit kezeli.

• Kriptovaluta birtoklása és tárolása: Teljesen szabályos a kriptopénzek tartása akár saját digitális pénztárcában (walletben), akár egy kriptotőzsdei számlán. A törvény nem kriminalizálja a puszta birtoklást vagy tárolást – amíg valaki jogszerű forrásból származó kriptoeszközt tart, azt nyugodtan megteheti.

• Hivatalos szolgáltatók használata: Legális marad engedéllyel rendelkező kriptovaluta-szolgáltatókat igénybe venni. A felhasználók továbbra is kereskedhetnek és válthatnak kriptót olyan kriptotőzsdéken vagy váltókon, amelyek rendelkeznek a szükséges pénzügyi felügyeleti engedéllyel. Ezek a szabályozott szolgáltatók megfelelnek a törvényi követelményeknek, így használatuk nem jár jogi kockázattal. Ilyen engedélyezett platformokon a hatóságok is nyomon követhetik a tranzakciókat, biztosítva, hogy minden a törvényes keretek között zajlik.

Összefoglalva, a törvény nem a hétköznapi kriptovaluta-befektetőt célozza, hanem azokat, akik a kriptopiacot engedély nélkül, szervezetten “üzemeltetik” vagy illegális pénzváltási tevékenységet végeznek. Aki saját magának, ellenőrzött keretek között kereskedik, annak nincs félnivalója a hatóságoktól. Természetesen ehhez be kell tartani az alapvető szabályokat, és nem szabad belekeveredni kétes ügyletekbe.

A jogalkotó szándéka és a szabályozás célja

A jogszabály-változás mögött meghúzódó jogalkotói szándék több pilléren nyugszik. A törvény indokolása és kontextusa alapján az alábbi fő célok rajzolódnak ki:

• A kriptopiac szabályozottá tétele: Az egyik cél a kriptovaluták piacának áttérése a szabályozott keretek közé. A jogalkotó szeretné, ha a kriptós tranzakciók nem egy vadnyugati jellegű, ellenőrizetlen térben zajlanának, hanem nyomon követhető, ellenőrizhető módon.

• Adóelkerülés és pénzmosás megakadályozása: További fontos cél a fiskális és pénzügyi biztonság növelése. Engedély nélküli kriptotevékenységek révén eddig könnyebb lehetett adót elkerülni, illetve anonim módon pénzt tisztára mosni. A hatóságok az új szabályokkal szűkíteni akarják az ilyen visszaélések lehetőségét.

• A felhasználók védelme a visszaélésektől: A szabályozás mellett szól az is, hogy megvédjék a lakosságot a csalóktól és piramisjáték-szerű kriptós átverésektől. Egy engedélyezett, felügyelt környezetben kisebb az esélye annak, hogy valaki ismeretlen “sufni-váltókon” keresztül veszítse el a pénzét. A jogalkotó tehát a fogyasztóvédelmi szempontokat is szem előtt tartotta.

• A kripto integrálása a pénzügyi rendszerbe: Végül hosszú távú cél, hogy a kriptoeszközök beilleszkedjenek a hivatalos pénzügyi rendszerbe. Ha minden szereplő hivatalos engedéllyel működik, a kriptovaluták használata összeegyeztethetőbbé válik a bankrendszerrel és a pénzügyi felügyelet elvárásaival. Ez elősegítheti, hogy a kriptovaluta-szektor és a hagyományos pénzügy egymás mellett, biztonságosan működjön.

Természetesen a fenti célok üdvözlendők abból a szempontból, hogy átláthatóbb és biztonságosabb környezetet teremtsenek. A gyakorlatban ugyanakkor kihívást jelenthet, hogy egy technológiailag innovatív területet büntetőjogi eszközökkel próbálnak keretek közé szorítani. Fontos azonban látni, hogy a törvény szövegét is a fenti célok fényében kell értelmezni. Nem arról van szó, hogy minden kriptovaluta-használót potenciális bűnözőnek tekintenének; a cél az, hogy az eddig szabályozatlan tevékenységeket bevonják a hatósági kontroll alá.

Hogyan kereskedhetünk törvényesen kriptovalutákkal?

Mit tehet az átlagos kriptovaluta-felhasználó annak érdekében, hogy biztosan ne ütközzön az új törvénybe? Íme néhány gyakorlati tanács a jogkövető és biztonságos kriptózáshoz:

1. Kizárólag saját magának kereskedjen: Ne vállalja, hogy bárki másnak kriptót vált, utal vagy bonyolít le bármilyen tranzakciót. Még egyszeri szívességként se lépjen fel közvetítőként ismerősök között. Intsen búcsút annak a korszaknak, amikor “baráti alapon” valaki más helyett intézett kriptós ügyleteket – ez ma már kockázatos lehet.

2. Használjon szabályozott platformokat: Mindig megbízható, engedéllyel rendelkező kriptotőzsdét vagy váltót vegyen igénybe a kereskedéshez. Ellenőrizze, hogy a választott szolgáltató rendelkezik-e hivatalos engedéllyel pénzügyi szolgáltatás nyújtására. Ha egy platform szabályozott keretek között működik, Ön nyugodtan kereskedhet rajta, hiszen nem sérti a törvényt.

3. Tájékozódjon a jogszabályokról: Érdemes folyamatosan követni a kriptovalutákat érintő jogi környezet alakulását. Az EU és Magyarország is dinamikusan fejleszti a szabályozást ezen a téren. Ha naprakész az előírásokból, elkerülheti a véletlen jogsértést. Szükség esetén konzultáljon szakértővel (pl. adótanácsadóval vagy jogásszal), ha bizonytalan egy adott tevékenység jogi megítélésében.

A fenti lépések betartásával a kriptovaluta-használók nyugodtan folytathatják hobbijukat vagy befektetési tevékenységüket, anélkül hogy attól kellene tartaniuk, miszerint akaratlanul törvényt sértenek. A lényeg, hogy mindenki saját magára, saját pénzére fókuszáljon, és a legális, hivatalos csatornákat vegye igénybe, ahelyett hogy informális úton próbálna megoldást találni.

Az uniós MiCA szabályozás és a hazai engedélyezés kapcsolata (Bybit esete)

A kriptopiac hazai szigorítása szorosan összefügg az Európai Unió új, egységes kripto-szabályozásával, amelyet MiCA (Markets in Crypto-Assets) néven emlegetnek. A MiCA rendelet célja, hogy valamennyi tagállamban egységes kereteket teremtsen a kriptoeszköz-szolgáltatók számára. Ennek részeként az EU-ban 2024–2025 folyamán fokozatosan kötelezővé válik, hogy a kriptovaluta-tőzsdék és -váltók hivatalos engedéllyel rendelkezzenek a közösségen belüli működéshez.

Magyarországon a nemzeti hatóságok – igazodva az uniós gyakorlathoz – csak az engedéllyel rendelkező szolgáltatókat tekintik legálisnak. Ennek következtében 2025 közepére mindössze egyetlen kriptotőzsde rendelkezett EU-s (és így hazai) engedéllyel: a Bybit nevű platform. A Bybit 2023–24 folyamán megszerezte az Európai Unióban a szükséges jóváhagyásokat, és 2025. július 1-jén elindította az európai (bybit.eu) platformját, amely már megfelel a MiCA követelményeinek. Ez azt jelenti, hogy a magyar felhasználók – a jogszabályok betartása mellett – jelenleg legálisan gyakorlatilag csak a Bybit EU platformján keresztül kereskedhetnek kriptovalutákkal. A korábban használt globális (nem EU-s) kriptotőzsdei platformok pedig várhatóan fokozatosan háttérbe szorulnak a régióban, ahogy az új szabályozás teljesen hatályba lép.

A piaci helyzet folyamatosan változik: várható, hogy más nagy szereplők – például a Binance – is hamarosan megszerzik az engedélyüket valamely EU-tagországban (előreláthatólag 2025 végéig). Amint ez megtörténik, a magyar felhasználók számára is több választási lehetőség nyílik majd a legális kriptokereskedelemre. Addig azonban a Bybit helyzeti előnyben van, hiszen elsőként alkalmazkodott az új európai keretrendszerhez. Ez is jól mutatja, hogy a nemzeti törvénymódosítás és az uniós MiCA rendelet egy irányba mutat. Mindkettő arra ösztönzi a kriptopiac résztvevőit, hogy engedélyezett, szabályozott formában működjenek.

Nincs ok a pánikra – tévhitek és a valóság

Az új szabályozás híre első hallásra sok kriptovaluta-rajongót megrémíthetett. A közösségi médiában és fórumokon felröppentek olyan tévhitek, miszerint “mostantól minden kriptós börtönbe kerülhet”, vagy hogy “betiltották a decentralizált tőzsdéket, és ha valaki tokeneket vált, az bűnözővé válik”. Fontos azonban tisztázni a valóságot, és elkerülni a túlzó pánikkeltést.

Először is, nincs szó általános kriptovaluta-tilalomról. Senkit nem fognak börtönbe zárni pusztán azért, mert kriptovalutát vásárol, birtokol vagy akár egy decentralizált platformon átvált egy tokent. A hatóságok célkeresztjében nem a kisbefektetők állnak, hanem azok, akik engedély nélküli szolgáltatóként nagy tételben bonyolítanak le tranzakciókat.

Másodszor, a törvényszövegek első olvasatra ijesztőek lehetnek, de gyakorlati értelmezésük kulcsfontosságú. A jogi nyelvezet bonyolultsága miatt, ha a passzusokat kiragadva, szó szerint értelmezzük, könnyű félreérteni a hatókörüket. Mindig érdemes figyelembe venni a jogalkotó célját. Jelen esetben egyértelmű, hogy a kriptovilág “vadnyugati” részét akarják regulázni, nem pedig a technológia jóhiszemű használóit kívánják büntetni.

Végül, nem kell felhagyni a kriptovaluták használatával, és nincs szükség arra sem, hogy valaki pánikszerűen kivonja a pénzét ezekből az eszközökből. Ehelyett érdemes megismerni az új szabályokat, alkalmazkodni hozzájuk, és felelősen, körültekintően folytatni a tevékenységet. A magyar jogrendszer és a szakemberek is azon dolgoznak, hogy a változás minél zökkenőmentesebben menjen végbe. Ha betartjuk a fenti tanácsokat, és legális mederben tartjuk a kriptós ügyeinket, akkor nincs ok aggodalomra. Továbbra is élvezhetjük a kriptovaluták nyújtotta előnyöket, immár egy biztonságosabb és szabályozottabb környezetben.