A mellőzhetőség, részlegesség és a joggyakorlat tanulságai

1. Előzetes végrehajthatóság mellőzhetősége – Pp. 363. §

a) Mellőzés lehetősége – nem automatikus

A Pp. 363. § lehetővé teszi, hogy a bíróság kivételes esetben mellőzze az előzetes végrehajthatóság kimondását, még akkor is, ha egyébként annak kötelező lenne. Fontos azonban, hogy:

• ez a lehetőség nem vonatkozik a Pp. 362. § (1) bekezdés a) pontjára (pl. tartásdíj),

• csak a b)–e) pontok esetén élhet ezzel a bíróság, tehát pl. birtokháborítás, elismert követelés, okirati marasztalás, nem pénzbeli marasztalás esetében.

b) Alperesi kérelemhez kötött

A mellőzés nem hivatalból történik, az alperesnek (viszontkereset esetén a felperesnek) kérelemmel kell élnie, a tárgyalás berekesztéséig. Ha ezt elmulasztja, nincs lehetőség utólagos kérelemre.

A kérelem feltétele: az alperesnek bizonyítania kell, hogy az előzetes végrehajtás aránytalanul súlyosabb terhet jelentene számára, mint amilyen hátrány a felperest érné a végrehajtás elmaradásával.

Ez egy összevetésen alapuló mérlegelési teszt, amely során a bíróság nem absztrakt, hanem konkrét tényeket vesz figyelembe.

---

2. Részleges előzetes végrehajthatóság

A bíróság mérlegelheti azt is, hogy csak a követelés egy részét nyilvánítja előzetesen végrehajthatónak. Ez különösen akkor jellemző, ha a követelésnek egyes részei vitatottak, vagy az előzetes végrehajtás csak bizonyos elemekre indokolt (pl. egy összegszerűségében nem vitatott részre).

c) Lejárt követelés tekintetében mellőzés

A 363. § (2) bekezdése lehetőséget ad arra is, hogy a bíróság – kivételesen indokolt esetben – mellőzze az ítélet előzetes végrehajthatóságát a már lejárt részletek tekintetében is. Ennek jogpolitikai háttere, hogy egyes esetekben ez a résszolgáltatás a perben különleges megítélés alá esik (pl. elismerés nélküli részletfizetések, vitás háttér).

Fontos azonban, hogy a jövőbeli időszakokra vonatkozó szolgáltatásokat nem lehet mellőzni, ha a törvény szerint azokat kötelező végrehajthatónak nyilvánítani.

---

3. Gyakorlati problémák, visszaélések lehetősége

a) Visszaélés a jogerő előtti végrehajtással

Előfordul, hogy a jogosult az előzetes végrehajtás lehetőségével stratégiai eszközként él, különösen akkor, ha várható, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatja. Mivel a végrehajtás gyakran gyors és a kártérítési perek lassúak, az így szerzett előny akár visszafordíthatatlan következményeket is okozhat.

b) Nem pénzbeli marasztalások nehezen mérhető hátránya

Különösen a szülői felügyelethez, láthatáshoz vagy személyes jogokhoz kapcsolódó perekben gyakori, hogy az egyik fél a végrehajtás elhalasztásából nem vagyoni hátrányt szenved, amelyet nehéz számszerűsíteni. A bíróság ezekben az esetekben jogértelmezésre kényszerül, és egyre gyakrabban alkalmazza az új e) pont kibővített fordulatát.

---

4. Joggyakorlat: irányadó döntések és állásfoglalások

A kialakult bírói gyakorlat számos alapelvet fektetett le:

• PK 199.: a munkáltató készfizető kezessége is alapja lehet előzetes végrehajtásnak (tartásdíj).

• PK 34.: ha a kereset alaptalansága utólag derül ki, a már kifizetett tartásdíj nem követelhető vissza, de más követelésbe beszámítható.

• BDT2004.951.: az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés ex lege végrehajtható, még ha ez nem is szerepel a rendelkező részben.

• BDT2012.2627.: az adós anyagi helyzete önmagában nem elegendő az előzetes végrehajtás mellőzéséhez.

• BDT2001.450.: a nem pénzbeli marasztalásnál kettős feltétel (súlyos hátrány + biztosíték) szükséges.

A cikk első része: Előzetes végrehajthatóság a polgári perben – I. rész

Kapcsolódó jogszabály: 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról