Mi a gazdasági társaság?

A gazdasági társaság olyan jogi személy, amelyet legalább két személy hoz létre közös gazdasági cél elérése érdekében. A tagok vagyoni hozzájárulással vesznek részt a társaságban, és a nyereségből részesednek, illetve a veszteségből közösen viselik a terheket. A Ptk. 2:23. §-a értelmében a gazdasági társaság célja a tagok vagyoni érdekeinek kielégítése. Ez a cél a legkülönbözőbb gazdasági tevékenységek révén valósulhat meg, mint például termelés, kereskedelem, szolgáltatásnyújtás.

A gazdasági társaság alapításának szabadságát az Alaptörvény is rögzíti, amely kimondja, hogy „a vállalkozáshoz való jog, valamint a tulajdonhoz való jog Magyarországon alapjog”. Ez azt jelenti, hogy bárki szabadon alapíthat gazdasági társaságot, és a társaság tulajdonát képező vagyon felett szabadon rendelkezhet.

Gazdasági társaságok típusai

A magyar jogrendszer az alábbi gazdasági társasági típusokat különbözteti meg:

• Közkereseti társaság (kkt.): A tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaság kötelezettségeiért.
• Betéti társaság (bt.): Legalább egy beltag és egy kültag alkotja. A beltag korlátlanul felel, míg a kültag csak a vagyoni betétje erejéig.
• Korlátolt felelősségű társaság (kft.): A tagok felelőssége a vagyoni hozzájárulásuk mértékéig korlátozott.
• Részvénytársaság (rt.): A tőke részvényekre van osztva, a részvényesek felelőssége a részvényeik névértékéig terjed. Az rt. lehet nyilvánosan működő (nyrt.) vagy zártkörűen működő (zrt.).

A megfelelő társasági forma kiválasztása kulcsfontosságú a vállalkozás sikere szempontjából. A Ptk. Nagykommentárja hangsúlyozza, hogy a vállalkozóknak alaposan át kell gondolniuk a különböző társasági formák előnyeit és hátrányait, és a saját igényeiknek legmegfelelőbbet kell választaniuk.

A létesítő okirat

A gazdasági társaság alapításának első és legfontosabb lépése a létesítő okirat elkészítése. Ez a dokumentum tartalmazza a társaság alapvető adatait, működési szabályait, a tagok jogait és kötelezettségeit. A létesítő okirat lehet társasági szerződés vagy alapító okirat, attól függően, hogy a társaságot hányan alapítják.

A Ptk. 3:13. §-a és a Ctv. 37. §-a részletesen meghatározza a létesítő okirat kötelező tartalmi elemeit. Ezek a következők:

• A társaság cégneve: A cégnevet a Ctv. szabályai szerint kell megállapítani. Fontos, hogy a cégnevet megkülönböztető képességgel kell rendelkeznie.
• A társaság székhelye: A székhely a társaság hivatalos címe, ahol a cégiratokat őrzik, és ahol a hatóságokkal történő kapcsolattartás zajlik.
• A társaság tevékenységi köre: A tevékenységi kör meghatározza, hogy a társaság milyen gazdasági tevékenységet folytathat. A tevékenységi köröket a TEÁOR számok szerint kell megadni.
• A tagok adatai és vagyoni hozzájárulása: A létesítő okiratban fel kell tüntetni a tagok nevét, lakóhelyét (székhelyét), valamint a társaságba bevitt vagyoni hozzájárulásuk mértékét és formáját.
• A társaság szervezete és képviselete: Meg kell határozni a társaság szervezeti felépítését, az ügyvezetés és a képviselet módját.
• A nyereség és a veszteség felosztása: A létesítő okiratban rögzíteni kell, hogy a tagok milyen arányban részesednek a társaság nyereségéből, illetve hogyan viselik a veszteséget.

A létesítő okirat elkészítése során fontos figyelembe venni a Ptk. és a Ctv. Nagykommentárjában foglalt iránymutatásokat és a joggyakorlatban kialakult elveket.

A cégbejegyzés

A létesítő okirat elkészítése után a következő lépés a cégbejegyzés. A cégbírósághoz elektronikus úton kell benyújtani a cégbejegyzési kérelmet, amelyhez csatolni kell a létesítő okiratot, valamint számos egyéb dokumentumot, például a tagok aláírás-mintáját és az illeték megfizetésének igazolását. A cégbíróság a kérelmet megvizsgálja, és ha mindent rendben talál, bejegyzi a céget a cégjegyzékbe.

A cégbejegyzési eljárás során számos hiba előfordulhat, ami a kérelem elutasításához vezethet. A Ctv. Nagykommentárja részletesen ismerteti a leggyakoribb hibákat, például a hiányos vagy hibás létesítő okiratot, a hibásan kitöltött cégbejegyzési kérelmet, a hiányzó mellékleteket, vagy a nem megfelelő aláírás-mintát.

A gazdasági társaság működése

A cégbejegyzés után a gazdasági társaság megkezdheti működését. A tagok a létesítő okiratban foglaltak szerint vesznek részt a társaság irányításában, és a társaság a választott szervezeti felépítésnek megfelelően működik. A társaságnak könyvelést kell vezetnie, adóbevallásokat kell benyújtania, és be kell tartania a munkajogi és egyéb vonatkozó jogszabályokat. A Ptk. Nagykommentárja részletesen ismerteti a gazdasági társaságok működésére vonatkozó szabályokat, beleértve a számviteli kötelezettségeket, az adózási előírásokat, valamint a munkavállalók jogait és kötelezettségeit.

A gazdasági társaság működése során számos jogi kérdés merülhet fel, amelyek megoldásához szakértői segítségre lehet szükség. A Ctv. Nagykommentárja számos gyakorlati példával illusztrálja a gazdasági társaságok működésével kapcsolatos jogi problémákat és azok megoldási lehetőségeit.

A következő cikkben a közkereseti társaságot (kkt.) vesszük górcső alá, amely a legegyszerűbb és legrégebbi társasági forma.

Törvényi hivatkozás: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről