Egyre több magyar vállalkozás kerül olyan helyzetbe, hogy miközben saját számláit, béreit és közterheit határidőre kellene megfizetnie, ügyfelei csak késve vagy egyáltalán nem rendezik tartozásaikat. A fizetési fegyelem romlása különösen érzékenyen érinti a kis- és középvállalkozásokat, amelyek általában kisebb pénzügyi tartalékkal rendelkeznek, és nehezebben képesek áthidalni a hosszabb bevételkiesést.
Egy friss vállalati felmérés szerint három magyar vállalkozásból kettő késedelmesen fizeti ki valamely beszállítóját vagy alvállalkozóját. A kkv-k mintegy 80 százaléka pedig rendszeresen találkozik olyan számlákkal, amelyeknek a fizetési határideje már lejárt.
A jelenség azért különösen veszélyes, mert a tartozások könnyen végigfuthatnak a teljes beszállítói láncon. Ha egy nagyobb megrendelő nem fizet, a vele kapcsolatban álló kisebb vállalkozás sem feltétlenül tudja időben rendezni saját kötelezettségeit. Ebből néhány hét alatt valódi pénzügyi dominósor alakulhat ki.
A követelésekben álló pénz hiányzik a napi működésből
A kisvállalkozások vagyonának jelentős részét gyakran nem a bankszámlán rendelkezésre álló pénz, hanem a vevőkkel szembeni követelések jelentik. A friss adatok szerint a kisvállalatok eszközeinek átlagosan közel 40 százalékát tehetik ki a még ki nem fizetett számlák.
Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás papíron akár megfelelő pénzügyi helyzetben is lehet, miközben a napi működéshez szükséges összeg ténylegesen nem áll rendelkezésére. A munkabért, a közüzemi költségeket, az alapanyagokat, a bérleti díjat és az adókat ugyanis nem lehet vevőkövetelésekből kifizetni.
Egy jelentősebb számla késedelme ezért már önmagában is likviditási problémát okozhat. Több ügyfél egyidejű csúszása pedig akár egy egyébként nyereséges vállalkozást is nehéz helyzetbe sodorhat.
A nemfizetés vállalkozások megszűnéséhez is vezethet
A vállalati fizetésképtelenségek jelentős része nem azért következik be, mert az érintett cégnek nincs elegendő megrendelése vagy nem termel nyereséget. Sok vállalkozás azért kerül bajba, mert a bevételei nem érkeznek meg időben.
A felmérés szerint a vállalati csődök hozzávetőleg negyede közvetlenül összefüggésbe hozható ki nem fizetett tartozásokkal. Magyarországon az előző évben több mint 14 ezer fizetésképtelenségi eljárás indult, ami regionális összehasonlításban is magas értéknek számít.
A tartósan romló fizetési fegyelem különösen azoknál a vállalkozásoknál jelent veszélyt, amelyek néhány nagyobb megrendelőtől függenek. Ha egy ilyen partner fizetési problémákkal szembesül, az a kisebb beszállító működésére is azonnal hatással lehet.
Az építőipar továbbra is fokozottan érintett
A késedelmes fizetések kockázata nem egyformán oszlik meg a gazdaságban. A leginkább veszélyeztetett területek közé továbbra is az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltató szektor tartozik.
Az építőiparban különösen hosszú alvállalkozói láncok alakulhatnak ki. Egy beruházás során a fővállalkozó alatt több alvállalkozó, azok alatt pedig további kisebb cégek és egyéni vállalkozók dolgozhatnak. Ha a lánc felső részén elakad egy kifizetés, annak hatása rövid időn belül valamennyi résztvevőnél megjelenhet.
A kereskedelemben az alacsonyabb árrés, a jelentős készletfinanszírozási igény és az erős árverseny növeli a sérülékenységet. A szolgáltató vállalkozásoknál pedig gyakori probléma, hogy a teljesítést követően hosszú fizetési határidőt kell biztosítaniuk, miközben saját költségeik már korábban felmerültek.
A hosszú fizetési határidő valójában finanszírozás
Amikor egy vállalkozás 30, 60 vagy akár 90 napos fizetési határidőt ad ügyfelének, lényegében kamatmentes finanszírozást biztosít számára. A szolgáltatást már elvégezte vagy a terméket átadta, az ellenértéket azonban csak később kapja meg.
Nagyobb cégek gyakran erősebb alkupozícióból tárgyalnak, ezért hosszabb fizetési határidőt írhatnak elő kisebb beszállítóiknak. A kisvállalkozás ugyanakkor sokszor nem meri visszautasítani ezeket a feltételeket, mert attól tart, hogy elveszíti a megrendelést.
A hosszú fizetési határidő önmagában még kezelhető lehet, amennyiben az ügyfél pontosan fizet. A probléma akkor kezdődik, amikor a hivatalos határidő további hetekkel vagy hónapokkal meghosszabbodik.
A partner pénzügyi helyzetét már a szerződés előtt érdemes ellenőrizni
A vállalkozások egy része csak akkor kezd érdeklődni üzleti partnere pénzügyi helyzete iránt, amikor a számla már lejárt. Ekkor azonban gyakran késő beavatkozni.
Új partner esetén célszerű megvizsgálni a vállalkozás beszámolóit, árbevételét, eredményét, saját tőkéjét és esetleges végrehajtási vagy fizetésképtelenségi eljárásait. Figyelmeztető jel lehet a gyakori tulajdonos- vagy ügyvezetőváltás, a hirtelen székhelymódosítás, a jelentős árbevétel-csökkenés vagy a negatív saját tőke is.
A korábbi üzleti tapasztalatokat szintén dokumentálni érdemes. Ha egy partner rendszeresen csak többszöri felszólítás után fizet, indokolt lehet a hitelkeret csökkentése, előleg kérése vagy rövidebb fizetési határidő alkalmazása.
A szerződéses biztosítékok mérsékelhetik a veszteséget
Nagyobb értékű megrendelés esetén nem feltétlenül célszerű a teljes összeget utólagos fizetéssel számlázni. A vállalkozás kérhet előleget, részszámlázást vagy a teljesítés egyes szakaszaihoz kapcsolódó kifizetést.
Termékértékesítésnél alkalmazható tulajdonjog-fenntartás, szolgáltatásnál pedig pontosan meghatározható, hogy milyen feltételek mellett függeszthető fel a további teljesítés. A szerződésben a fizetési határidő, a késedelmi kamat és a behajtási költségátalány szabályait is egyértelműen célszerű rögzíteni.
A biztosítékok önmagukban nem garantálják a fizetést, de javítják a vállalkozás jogi és tárgyalási helyzetét.
A követeléskezelést nem érdemes hónapokig halogatni
Sok vállalkozás azért nem kezdi meg időben a követelés behajtását, mert nem szeretné elrontani az üzleti kapcsolatot. Ez érthető szempont, a túlzott türelem azonban növelheti a veszteség kockázatát.
Már néhány nappal a fizetési határidő lejárta után indokolt lehet udvarias emlékeztetőt küldeni. Ha erre nem érkezik reakció, írásbeli fizetési felszólítás következhet, amelyben pontos határidőt kell megjelölni.
Tartós nemfizetés esetén fizetési meghagyásos eljárás, jogi követeléskezelés vagy más hivatalos eljárás válhat szükségessé. Minél régebbi egy követelés, általában annál kisebb az esélye annak, hogy teljes összegben sikerül behajtani.
A likviditási tartalék egyre fontosabb vállalkozási biztonsági elem
A fizetési késedelmek teljes egészében nem kerülhetők el, ezért a vállalkozásoknak célszerű pénzügyi tartalékot képezniük. Ideális esetben a rendelkezésre álló tartalék több hónap működési költségét képes fedezni.
A vevőállomány rendszeres elemzése szintén fontos. Érdemes külön nyilvántartani a még le nem járt, a 30 napon belül lejárt, valamint a régebbi követeléseket. Így időben felismerhető, ha romlik a vállalkozás ügyfélállományának fizetési fegyelme.
A jelenlegi gazdasági környezetben már nem elegendő kizárólag az értékesítés növelésére figyelni. Legalább ennyire fontos, hogy az elvégzett munka vagy átadott termék ellenértéke valóban és időben megérkezzen.
