Folytatódott a magyar kiskereskedelem növekedése 2026 júniusában, a havi adatok azonban már óvatosságra intik a kereskedőket.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatástól megtisztítva 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Májushoz képest viszont 0,4 százalékkal csökkent a forgalom.
A két adat együtt azt mutatja, hogy a lakossági fogyasztás továbbra is magasabb a tavalyinál, a korábbi hónapok lendülete azonban júniusban már megtorpant.
A kereskedelmi vállalkozások számára ezért nem elegendő az országos növekedési adatból kiindulni. Jelentős különbség alakult ki az élelmiszerüzletek, a szaküzletek, az internetes kereskedők, a benzinkutak és a gépjármű-kereskedők teljesítménye között.
A kiskereskedelmi forgalom elérte az 1780 milliárd forintot
2026 júniusában az országos kiskereskedelmi forgalom folyó áron 1780 milliárd forintot tett ki.
A teljes forgalomból:
- 48 százalék az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben;
- 37 százalék a nem élelmiszer-kiskereskedelemben;
- 15 százalék az üzemanyagtöltő állomásokon
realizálódott.
A folyó áron mért forgalom azonban nem azonos az eladott termékek mennyiségével. Az árbevétel növekedhet pusztán az árak emelkedése miatt is, miközben a ténylegesen értékesített árumennyiség változatlan marad vagy csökken.
A vállalkozásoknak ezért külön kell követniük:
- az árbevételt;
- az értékesített darabszámot vagy mennyiséget;
- az átlagos kosárértéket;
- az árrést;
- az egy vásárlóra jutó termékszámot;
- a visszatérő vásárlók arányát.
Egy üzlet pénztárában több forint jelenhet meg úgy is, hogy közben kevesebb termék hagyja el a polcokat. A bevétel ilyenkor mosolyog, a fedezet viszont a raktárban hunyorog.
Az első félév összességében még erős növekedést mutat
2026 januárja és júniusa között a kiskereskedelmi forgalom volumene 4,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakát.
Az első félévben:
- az élelmiszer-kiskereskedelem 2,5 százalékkal;
- a nem élelmiszer-kiskereskedelem 5,6 százalékkal;
- az üzemanyag-kiskereskedelem 8,3 százalékkal
bővült.
A féléves növekedés tehát jóval erősebb volt, mint a júniusi 3 százalékos éves bővülés. Ez arra utal, hogy a tavaszi időszakban több területen gyorsabb volt a fogyasztás növekedése, júniusban pedig mérséklődött a lendület.
A kereskedőknek emiatt érdemes különválasztaniuk:
- a hosszabb távú növekedési trendet;
- a szezonális változásokat;
- az akciók egyszeri hatását;
- az ünnepi időszakok forgalmát;
- az időjárás hatását;
- az új üzlet vagy értékesítési csatorna eredményét.
Az élelmiszer-kiskereskedelem csak mérsékelten bővült
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma júniusban 1,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
A kategórián belül azonban élesen eltérő eredmények születtek:
- az élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 3,7 százalékkal emelkedett;
- az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzletek forgalma 3,8 százalékkal csökkent.
A vegyes üzletek közé tartoznak többek között azok a boltok, amelyekben egy helyen érhető el élelmiszer, háztartási termék és számos napi fogyasztási cikk. A vásárlók számára az ilyen üzletek kényelmesebbek lehetnek, és rendszerint szélesebb akciós kínálattal rendelkeznek.
A szaküzleteknek ezzel szemben nehéz pusztán árban versenyezniük a nagyobb láncokkal. Számukra fontosabb lehet:
- a különleges termékkínálat;
- a helyi vagy kézműves termékek;
- a személyes kiszolgálás;
- a szakmai tanácsadás;
- a gyors házhoz szállítás;
- az előrendelés;
- a törzsvásárlói rendszer;
- a termék eredetének és minőségének bemutatása.
A kisebb élelmiszerüzletnek nem feltétlenül kell miniatűr hipermarketté változnia. Olyan termékért vagy szolgáltatásért kell okot adnia a vásárlónak a belépésre, amelyet a nagyobb láncnál nem ugyanúgy kap meg.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem 5,1 százalékkal nőtt
A nem élelmiszer-kiskereskedelem továbbra is az egyik legerősebb terület volt.
Júniusban:
- a gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszerüzletek forgalma 7,8 százalékkal;
- a bútor- és műszakicikk-üzleteké 5,1 százalékkal;
- a könyv-, számítástechnika- és egyéb iparcikküzleteké 4,7 százalékkal;
- az iparcikk jellegű vegyes üzleteké 3,9 százalékkal;
- a textil-, ruházati és lábbeliüzleteké 0,2 százalékkal
emelkedett.
A használtcikk-üzletek értékesítési volumene 0,6 százalékkal csökkent.
A számok azt jelzik, hogy a vásárlók több tartós és nem napi fogyasztási terméket vásároltak, de az egyes üzlettípusok között jelentős eltérés maradt.
A ruházati üzletek 0,2 százalékos növekedése például gyakorlatilag stagnálást jelent. Ebben a szektorban különösen erős lehet:
- az online árverseny;
- a külföldi webáruházak nyomása;
- a gyorsan változó divat;
- a magas készletkockázat;
- a gyakori leárazási kényszer;
- a szezonális időjárás hatása.
Az internetes kiskereskedelem 5,2 százalékkal bővült
A csomagküldő és internetes kiskereskedelem júniusi forgalma 5,2 százalékkal nőtt. Ez az értékesítési forma a teljes kiskereskedelmi forgalom 8,9 százalékát adta.
Az online értékesítés továbbra is gyorsabban nőtt a teljes kiskereskedelemnél, de az 5,2 százalékos emelkedés nem jelenti azt, hogy minden magyar webáruház automatikusan több megrendelést kapott.
A magyar e-kereskedelmi piac növekedése és az importplatformok térnyerése miatt a belföldi webáruházaknak egyre több külföldi piactérrel és közvetlenül értékesítő gyártóval kell versenyezniük.
A hazai webáruház előnye lehet:
- a gyorsabb szállítás;
- a magyar nyelvű ügyfélszolgálat;
- az egyszerűbb visszaküldés;
- a személyes átvétel;
- a magyar jótállási és szavatossági ügyintézés;
- a pontos termékleírás;
- a megbízható készletinformáció;
- a helyi márka és bizalom.
A kizárólag alacsony árra épülő magyar webáruház könnyen olyan versenybe kerülhet, amelyben a külföldi platform nagyobb választékkal, alacsonyabb beszerzési árral és hatalmas reklámkerettel indul.
Az online növekedést könnyű elrontani rossz logisztikával
Az online forgalom növekedése több rendelést hozhat, de egyúttal több:
- csomagolást;
- raktári műveletet;
- ügyfélszolgálati megkeresést;
- sikertelen kézbesítést;
- termékvisszaküldést;
- reklamációt;
- fizetési tranzakciót
is jelent.
A növekvő rendelési szám akkor válik valódi eredménnyé, ha a vállalkozás egy megrendelés teljes költségét ismeri.
Ebbe beletartozhat:
- a hirdetési költség;
- a bankkártyás vagy utánvétes fizetés díja;
- a csomagolóanyag;
- a kiszedés és csomagolás munkaideje;
- a futárdíj;
- a visszaküldés;
- a sérült termék;
- az ügyfélszolgálat;
- a piactér jutaléka.
Egy magas árbevételű webáruház is működhet alacsony nyereséggel, ha minden rendelés után túl sok apró költség csipegeti körbe a fedezetet.
A fizetési mód is befolyásolhatja a kosárelhagyást
A vásárló könnyen megszakíthatja a rendelést, ha a fizetési folyamat túl hosszú, nem egyértelmű vagy nem kínál számára megfelelő megoldást.
A bankkártya és az utánvét mellett a Qvik fizetési lehetőségek is bekerülhetnek a kereskedők fizetési kínálatába.
A fizetési mód kiválasztásakor érdemes összehasonlítani:
- a tranzakciós díjat;
- a havidíjat;
- a technikai integráció költségét;
- a visszatérítés kezelését;
- a pénz jóváírásának idejét;
- a vásárlói elfogadottságot;
- a csalási és visszaélési kockázatot.
Nem biztos, hogy a legtöbb fizetési lehetőség eredményezi a legjobb rendszert. A cél az, hogy a vásárlók által ténylegesen használt megoldások egyszerűen és stabilan működjenek.
A fogyasztóvédelmi megfelelés is versenyképességi kérdés
A webáruház vagy kiskereskedő online hirdetéseiben szereplő:
- árnak;
- kedvezménynek;
- készletinformációnak;
- szállítási időnek;
- terméktulajdonságnak;
- garanciális ígéretnek
összhangban kell állnia a tényleges ajánlattal.
Az online reklámok fogyasztóvédelmi ellenőrzése miatt különösen kockázatos lehet egy olyan kampány, amely látványos kedvezményt ígér, de az árengedmény alapja vagy feltétele nem állapítható meg egyértelműen.
A vállalkozásnak célszerű rendszeresen ellenőriznie:
- a hirdetés és a termékoldal egyezőségét;
- a korábbi ár feltüntetését;
- a készlet valós állapotát;
- a szállítási ígéret tarthatóságát;
- a kupon feltételeit;
- az automatikusan megújuló szolgáltatásokat;
- az influenszer- és partnerhirdetések jelölését.
A reklámot gyakran a marketinges készíti, a fogyasztóvédelmi következmény azonban a vállalkozásnál landol.
A visszaküldés költségét is bele kell építeni az árképzésbe
Online értékesítésnél a vállalkozásnak fel kell készülnie a 14 napos fogyasztói elállási jog gyakorlati kezelésére.
A folyamatban előre rendezni kell:
- az elállási nyilatkozat fogadását;
- a termék visszaküldési címét;
- a visszatérítés határidejét;
- a szállítási költség kezelését;
- az értékcsökkenés vizsgálatát;
- a visszaérkező termék ellenőrzését;
- a készletbe történő visszahelyezést;
- az elállás alóli kivételeket.
A visszaküldések aránya termékkategóriánként jelentősen eltérhet. Ruházati terméknél például jóval nagyobb kockázat lehet, mint egy standard háztartási fogyóeszköznél.
A kereskedőnek ezért a termék árrését nemcsak az első kiszállítás költségével, hanem a várható visszaküldési aránnyal is korrigálnia kell.
A csomagolás egyre kevésbé puszta logisztikai kérdés
A csomagolásnak egyszerre kell:
- megvédenie a terméket;
- gazdaságosan szállíthatónak lennie;
- megfelelő információkat tartalmaznia;
- lehetőség szerint csökkentenie a felesleges anyagfelhasználást;
- megfelelnie a termékkategória előírásainak.
Az új uniós csomagolási követelmények miatt a kereskedőknek a beszállítóktól kapott csomagolási adatokat és saját csomagküldési gyakorlatukat is érdemes áttekinteniük.
Élelmiszerrel érintkező csomagolásnál a PFAS-anyagokra vonatkozó 2026-os korlátozások külön ellenőrzési feladatot is jelenthetnek.
Az üzemanyag-kiskereskedelem júniusban enyhén csökkent
Az üzemanyagtöltő állomások értékesítési volumene júniusban 0,2 százalékkal maradt el az előző év azonos hónapjától.
Ez különösen érdekes annak fényében, hogy az első félév egészében az üzemanyag-kiskereskedelem 8,3 százalékos növekedést ért el.
A júniusi megtorpanás mögött több tényező állhat:
- az üzemanyagár változása;
- az utazási szokások;
- a fuvarozási aktivitás;
- a bázishatás;
- az elektromos és hibrid járművek terjedése;
- a határ menti tankolás;
- a céges autóhasználat változása.
A benzinkutak számára emiatt egyre fontosabbak lehetnek a nem üzemanyag jellegű bevételek:
- üzlet;
- kávé és vendéglátás;
- autómosás;
- csomagátvétel;
- flottaszolgáltatás;
- elektromos töltés.
A gépjármű- és alkatrész-kereskedelem 14 százalékkal bővült
A klasszikus kiskereskedelmi statisztikán kívül kezelt gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek nyers forgalmi volumene júniusban 14 százalékkal nőtt.
Ez erőteljes növekedés, de az adat értékelésekor figyelembe kell venni:
- a tavalyi összehasonlítási alapot;
- a flottabeszerzéseket;
- a gyártói akciókat;
- a készletre érkező modelleket;
- a finanszírozási feltételeket;
- a céges és magánvásárlások arányát.
Az autókereskedők és szervizek számára a forgalom növekedése további keresletet teremthet:
- alkatrészre;
- biztosításra;
- finanszírozásra;
- gumiszervizre;
- karbantartásra;
- flottakezelésre.
A reálkeresetek növekedése támogathatta a fogyasztást
A májusi kereseti adatok szerint a nettó átlagkereset 11 százalékkal, a reálkereset pedig 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nettó mediánkereset 436 200 forint volt.
A növekvő reáljövedelem nagyobb vásárlóerőt teremthetett, különösen a nem élelmiszer jellegű termékek piacán. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden háztartás fogyasztása azonos mértékben nőtt.
A lakosság egy része a többletjövedelmet:
- megtakarításra;
- korábbi tartozások rendezésére;
- lakhatási költségekre;
- szolgáltatásokra;
- külföldi utazásra;
- nagyobb egyszeri vásárlásokra
fordíthatta.
A kereskedőknek ezért nem célszerű kizárólag az országos kereseti átlagból kiindulniuk. A saját vásárlói kör jövedelmi helyzete és árérzékenysége fontosabb lehet.
Az alacsonyabb infláció javíthatta a kiszámíthatóságot
2026 júniusában a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, májushoz képest pedig átlagosan nem változtak.
Az alacsonyabb infláció támogathatja a fogyasztást, mert:
- kiszámíthatóbbá válik a háztartási költségvetés;
- lassabban veszít értékéből a jövedelem;
- csökkenhet az azonnali áremeléstől való félelem;
- könnyebb összehasonlítani az ajánlatokat;
- javulhat a tartós termékek iránti kereslet.
A kereskedők számára ugyanakkor nehezebb lehet újabb áremelést érvényesíteni, ha a vásárlók már nem tekintik természetesnek a folyamatos drágulást.
Ezért egyre nagyobb jelentősége lehet:
- a beszerzési árak újratárgyalásának;
- a veszteséges termékek azonosításának;
- a választék szűkítésének;
- a készletforgás javításának;
- a saját márkás termékeknek;
- a működési költségek csökkentésének.
A havi visszaesést nem szabad figyelmen kívül hagyni
A júniusi forgalom szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 0,4 százalékkal alacsonyabb volt a májusnál.
Ez még nem jelent általános kiskereskedelmi visszaesést, de arra figyelmeztet, hogy a növekedési pálya nem egyenes vonal.
A vállalkozásoknak érdemes külön megvizsgálniuk, hogy a saját forgalmuk változását:
- kevesebb vásárló;
- kisebb kosárérték;
- alacsonyabb árrés;
- szezonális hatás;
- erősebb versenytárs;
- rosszabb készletellátás;
- gyengébb reklám;
- technikai vagy szállítási probléma
okozta-e.
A „június gyengébb volt” önmagában még nem elemzés. A döntéshez tudni kell, hol szivárgott el a forgalom.
A készletgazdálkodás döntheti el a nyereséget
A növekvő értékesítés könnyen túlzott készletbeszerzéshez vezethet.
Ennek kockázata:
- a termék elavulása;
- szezon végén szükséges leárazás;
- raktározási költség;
- sérülés vagy romlás;
- lekötött forgótőke;
- biztosítási és finanszírozási költség.
Érdemes termékenként vagy termékcsoportonként mérni:
- a készletforgási sebességet;
- az átlagos árrést;
- a visszaküldési arányt;
- a készlethiányok számát;
- a leárazással értékesített mennyiséget;
- a szezon végén megmaradó készletet.
A magas árbevétel nem vigasztalja meg a vállalkozást, ha a nyeresége dobozokban ül a raktár hátsó sarkában.
A mesterséges intelligencia is megjelent a kiskereskedelemben
A nagyobb kereskedelmi vállalkozások egyre gyakrabban alkalmaznak mesterséges intelligenciát:
- kereslet-előrejelzésre;
- készletoptimalizálásra;
- személyre szabott ajánlatokra;
- automatikus ügyfélszolgálatra;
- csalásfelderítésre;
- árfigyelésre;
- termékleírások készítésére.
A Tesco és a Mistral AI kiskereskedelmi együttműködése jól mutatja, hogy a technológia már nem kizárólag informatikai vállalkozások fejlesztési területe.
Egy kisebb kereskedőnek ugyanakkor nem kell rögtön összetett rendszert építenie. Első lépésként elegendő lehet:
- automatikus készletértesítés;
- egyszerű értékesítési előrejelzés;
- termékcsoportonkénti fedezetelemzés;
- gyakori ügyfélkérdések rendszerezése;
- elhagyott kosarak követése;
- visszatérő vásárlók szegmentálása.
Az online értékesítés nem marad láthatatlan a NAV előtt
Az internetes piactéren, közösségi oldalon vagy zárt csoportban végzett rendszeres értékesítés is adózási és bizonylatadási kötelezettséget eredményezhet.
A zárt Facebook-csoportokban végzett értékesítések NAV-ellenőrzése arra figyelmeztet, hogy a digitális értékesítési csatorna nem teszi láthatatlanná a gazdasági tevékenységet.
A kereskedőnek minden értékesítési csatornán egységesen kell kezelnie:
- a számlázást vagy nyugtaadást;
- a készletet;
- az árbevételt;
- a visszatérítéseket;
- a szállítási díjat;
- a fizetési módot;
- az adózási adatokat.
A 2026-os nyugtaadat-szolgáltatási feladatokra is érdemes időben felkészíteni a pénztári és számlázási rendszereket.
