A válasz tulajdonképpen nagyon egyszerű: bármely olyan ingatlan, amely már eleve a cég/vállalkozó tulajdonában van, vagy szerződés alapján a tulajdonos hozzájárul ahhoz, hogy a megadott ingatlant székhelyként használjuk.

Utóbbi esetben pedig még néhány feltételnek is teljesülnie kell.

Például, a két fél között a székhelyszolgáltatás tényén kívül könyvegyeztetési megbízási viszonynak is fenn kell állnia.

Ezekről a kitételekről bővebben A székhelyszolgáltatás lényege, és a rá vonatkozó jogszabályok című bejegyzésünkben olvashat.

A fentebbi sorokból tehát a lényeg az, hogy az ingatlan tulajdonosának kell lenni, vagy használati/haszonélvezeti joggal kell rendelkezni ahhoz, hogy székhelyként bejegyzésre kerüljön.

Ezt két tanúval is igazolni kell (még akkor is, ha saját tulajdonú ingatlanról beszélünk), valamint a cégnyilvántartásban is rögzíteni kell.

Megosztott felelősségvállalás?

Ha a bejegyzett székhely bérleti szerződés által van nyilvántartva, gyakori kérdés szokott lenni, hogy felelősséggel tartozik-e a cég működéséért az ingatlan valódi tulajdonosa?

A válasz ebben az esetben is szintén nagyon egyszerű: az esély arra, hogy az ingatlan tulajdonos bármiért is kellene, hogy felejen, nagyon kicsi.

Természetesen, mint minden üzleti eseménynél, a kockázat fennáll, de egy megfelelő bérleti vagy használati/haszonélvezői szerződéssel ennek az esélye még inkább csökkenthető.

Gondolunk itt olyanokra, mint például, hogy rögzítsük a szerződésben, hogy az ingatlannal együtt járó költségekért ki felelős.

Ám abban az esetben, ha a cég nem termel bevételt, akkor a behajtás könnyen meghiúsulhat, hiszen nem lesz miből kifizetnie.

Mindemellett pedig érdemes arra is figyelni, hogy a felvett tevékenységi kör alkalmas-e ingatlanban való elvégzéshez.

Ugyanis vannak olyan esetek, amikor további kiegészítő engedélyek is szükségesek, ilyen például a telep engedély.

Mi a helyzet a CSOK-os ingatlanokkal?

Korábban hatalmas port kavart, amikor bejelentették, hogy a CSOK-kal vásárolt ingatlanokat nem lehet székhelyként bejegyeztetni.

Mindezt azzal indokolták, hogy nem az eredeti céljára lett hasznosítva a támogatás.

Ezt azonban egészen hamar módosították, így 2019. július 1-től a CSOK keretében támogatott ingatlanok is használhatók székhelyként, ám néhány feltételnek meg kell felelni.

• Bejelentési kötelezettség terheli azokat a vállalkozókat, akik CSOK támogatással vásárolt ingatlant szeretnének székhelyként megjelölni. Ez a kötelezettség pedig utólagosan is érvényes.
• A vállalkozásnak csak a rendeletben meghatározott összeget lehet felvenni.

A vállalkozás telephelye azonban már nem lehet CSOK által támogatott ingatlan, vagyis a gazdasági tevékenység helyszíne.

Ne terhelje magát plusz munkával, válassza a székhelyszolgáltatást!

Összefoglalva tehát: bármilyen ingatlan lehet székhely, csak néhány jogszabályi előírásnak kell megfelelni.

Mindemellett pedig fontos, hogy valóban alkalmas legyen a kijelölt ingatlan a szükséges adminisztrációs feladatok elvégzésére, az hivatalos iratok fogadására, iktatására, tárolására és archiválásra.

A székhelyszolgáltás igénybevétele viszont azért egy nagyszerű lehetőség, mert ezeket a gondokat és a hosszas ügyintézéseket mind maga mögött hagyhatja, ugyanis kivétel nélkül elvégezzük Ön helyett.

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, vagy már döntött is, hogy a budapesti vagy az újlengyeli székhelyszolgáltatásunk szeretné igénybe venni, keressen minket a megadott elérhetőségeink egyikén!