Kevesebben dolgoznak az elsődleges munkaerőpiacon, miközben tovább nőnek a bérek

Ellentmondásos képet mutat a magyar munkaerőpiac. Miközben csökkent a foglalkoztatottak száma az elsődleges munkaerőpiacon, a vállalkozások által fizetett bérek továbbra is jelentős ütemben emelkednek.

A Központi Statisztikai Hivatal 2026. július 24-én közzétett adatai szerint júniusban 4 millió 646 ezer 15–74 éves személy számított foglalkoztatottnak. A munkanélküliek száma 214 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4 százalék volt.

Az országos mutatók alapján nem beszélhetünk a munkaerőpiac összeomlásáról, de a számok arra utalnak, hogy a munkáltatók környezete változik. Egyes ágazatokban könnyebbé válhat a megfelelő munkatárs megtalálása, máshol azonban továbbra is súlyos szakemberhiánnyal, magas bérigényekkel és erős munkavállalói alkupozícióval kell számolni.

Ötvenezerrel kevesebben dolgoztak az elsődleges munkaerőpiacon

A 2026. április és június közötti három hónapban átlagosan 4 millió 633 ezer foglalkoztatottat mért a KSH. Ez 28 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbi értéknél, bár a hivatal jelzése szerint az eltérés még a statisztikai mintavételi hibahatáron belül maradt.

Ennél feltűnőbb változás látható az elsődleges munkaerőpiacon. Itt 4 millió 439 ezer fő dolgozott, ami 50 ezerrel maradt el az előző év azonos időszakában mért létszámtól. Ugyanebben az időszakban 70 ezren dolgoztak közfoglalkoztatottként, 124 ezren pedig külföldi munkahelyen.

Az elsődleges munkaerőpiac létszámának csökkenése mögött többféle folyamat állhat:

• visszafogottabb vállalati beruházások;
• bizonytalanabb megrendelésállomány;
• automatizálás és technológiai fejlesztések;
• meg nem hosszabbított határozott idejű szerződések;
• természetes létszámfogyás;
• nyugdíjba vonulás;
• egyes ágazatokban végrehajtott leépítések;
• óvatosabb új munkaerő-felvétel.

Az országos adat azonban nem jelenti azt, hogy minden ágazatban ugyanolyan folyamat zajlik. Egy adminisztratív pozíció betöltése könnyebbé válhat, miközben egy tapasztalt technikus, mérnök, könyvelő vagy informatikai szakember megtalálása továbbra is hónapokat vehet igénybe.

Nem szűnt meg egyik napról a másikra a munkaerőhiány

A foglalkoztatottak számának csökkenéséből nem következik automatikusan, hogy a munkáltatók mostantól válogathatnak a jelentkezők között.

A munkaerőpiac nem egyetlen nagy váróterem, ahol minden álláskereső bármelyik megüresedett munkakört be tudja tölteni. Komoly különbségek lehetnek:

• a jelentkezők végzettségében;
• szakmai tapasztalatában;
• lakóhelyében és mobilitásában;
• nyelvtudásában;
• digitális készségeiben;
• bérigényében;
• munkarendre vonatkozó elvárásaiban.

Egy vállalkozás hiába talál több álláskeresőt, ha a jelentkezők tudása nem illeszkedik a betöltendő munkakörhöz. A munkáltatónak ezért továbbra is pontosan meg kell határoznia, milyen tudás valóban nélkülözhetetlen, és mely képességek saját képzéssel is kialakíthatók.

A toborzás megkezdése előtt érdemes áttekinteni, mi a teendő, ha új munkaerőre van szükség, mert egy pontatlan álláshirdetés sok jelentkezőt, de kevés valóban alkalmas jelöltet eredményezhet.

Nőtt a tartósan állást keresők aránya

A KSH adatai szerint 2026 áprilisa és júniusa között átlagosan 218 ezer munkanélküli volt Magyarországon, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalékot ért el.

A munkakeresés átlagos időtartama 12,5 hónap volt. A munkanélküliek 35,3 százaléka már több mint egy éve keresett állást, ami 3,6 százalékpontos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. A három hónapnál rövidebb ideje állást keresők aránya ezzel szemben csökkent.

A tartós munkanélküliség növekvő aránya a vállalkozások számára egyszerre jelenthet lehetőséget és kockázatot.

Lehetőséget azért, mert a hosszabb ideje állást keresők között lehetnek tapasztalt, motivált munkavállalók, akik megfelelő betanítás után tartósan beilleszthetők a vállalkozásba.

Kockázatot pedig azért, mert hosszabb kihagyás után szükség lehet:

• tudásfrissítésre;
• technológiai képzésre;
• fokozatos munkába állásra;
• több vezetői támogatásra;
• a munkarutin újbóli kialakítására.

A munkáltatónak nem feltétlenül kész, mindenben tökéletes jelöltet kell keresnie. Sokszor jobb eredményt hozhat egy megfelelő alapokkal rendelkező munkatárs felvétele és célzott betanítása.

A nyilvántartott álláskeresők száma mégis csökkent

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív nyilvántartása szerint 2026. június végén 211 ezer álláskereső szerepelt a rendszerben. Ez 3,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.

Első látásra furcsának tűnhet, hogy egyszerre nő a tartósan munkát keresők aránya, miközben a nyilvántartott álláskeresők teljes száma csökken.

A két adat azonban nem ugyanazt méri. A KSH munkaerő-felmérése és a foglalkoztatási szolgálat hatósági nyilvántartása eltérő módszertan alapján működik. Nem minden munkanélküli regisztrált álláskereső, és nem minden nyilvántartott álláskereső helyzete azonos.

A vállalkozásoknak ezért nem érdemes egyetlen országos mutató alapján eldönteniük, hogy könnyű vagy nehéz lesz-e új munkatársat találni. A saját ágazat, település, munkakör és bérszint adja a valódi képet.

A bérek közben tovább emelkednek

A foglalkoztatási adatok mellett a kereseti statisztika is fontos jelzést ad a munkáltatóknak.

A KSH szerint 2026 májusában a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 764 100 forint volt, ami 8,7 százalékos éves növekedést jelentett. A nettó átlagkereset 535 900 forintot, a bruttó mediánkereset pedig 615 600 forintot ért el.

A vállalkozási szektorban a teljes bruttó átlagkereset 771 900 forint volt, 8,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A prémiumok és egyszeri juttatások nélkül számított rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 716 100 forintot tett ki, ami 9,2 százalékos éves emelkedés.

Ez azt jelzi, hogy a foglalkoztatotti létszám enyhe csökkenése még nem törte meg a béremelkedést.

A munkáltatók továbbra sem számíthatnak arra, hogy a korábbinál lényegesen alacsonyabb fizetéssel könnyen találnak megfelelő munkavállalót. A jó szakemberek megtartásáért és megszerzéséért folytatott verseny több területen változatlanul erős maradhat.

Az átlagbér nem egyenlő a tipikus munkavállaló fizetésével

A vállalkozóknak az országos átlagkereseti adatokat is óvatosan kell értelmezniük.

A 764 100 forintos bruttó átlagkeresetnél lényegesen alacsonyabb, 615 600 forintos bruttó mediánkereset azt mutatja, hogy a munkavállalók legalább fele ennél az összegnél kevesebbet keresett, a másik fele pedig többet.

A magasabb fizetések felfelé húzzák az átlagot, ezért egy kisebb vidéki vállalkozásnak nem feltétlenül kell a nemzetgazdasági átlagbérből kiindulnia.

A megfelelő bér meghatározásakor célszerű figyelembe venni:

• a munkavégzés helyét;
• az ágazatot;
• a szükséges végzettséget;
• a felelősségi szintet;
• a munkarendet;
• a helyi munkaerő-kínálatot;
• a versenytársak ajánlatait;
• a béren kívüli juttatásokat;
• a fejlődési és előrelépési lehetőségeket.

A béradatokat nem célszerű mechanikusan ráhúzni minden munkakörre. Egy országos átlag csak tájékozódási pont, nem kész bértábla.

Egyre fontosabbá válik a bérsávok tudatos kialakítása

A bérek emelkedése mellett a vállalkozásoknak az uniós bértranszparencia-szabályokra is fel kell készülniük.

A munkáltatóknak érdemes már most átláthatóbb munkaköri rendszert, objektív bérezési szempontokat és indokolható bérsávokat kialakítaniuk. Nemcsak az számít majd, mennyit keres egy munkavállaló, hanem az is, hogy a különbségek milyen szakmai, tapasztalati vagy felelősségi okkal magyarázhatók.

A következő időszak feladatairól részletesebben a bértranszparencia új vállalati követelményeiről szóló összefoglalónkban írtunk.

Egy jól kialakított bérsáv segíthet:

• gyorsabban meghatározni az új belépő ajánlatát;
• elkerülni az indokolatlan bérkülönbségeket;
• kezelni a meglévő dolgozók béremelési igényeit;
• tervezhetőbbé tenni a bérköltséget;
• csökkenteni a munkavállalói elégedetlenséget.

Nemcsak a fizetés számít a munkavállalók megtartásánál

A béremelés fontos, de nem minden esetben elegendő.

Sok munkavállaló számára egyre fontosabb:

• a kiszámítható munkarend;
• a vezetői kommunikáció;
• a részleges otthoni munkavégzés;
• a rugalmas munkaidő;
• a szakmai fejlődés;
• a vállalati légkör;
• a döntési önállóság;
• a munka és a magánélet összeegyeztethetősége.

Azoknál a munkaköröknél, amelyek távolról is elvégezhetők, a hibrid munkavégzés munkaerő-megtartási előnye továbbra is fontos versenytényező lehet.

Egy kisebb vállalkozás nem mindig tud a nagyvállalatokkal azonos fizetést kínálni. Gyorsabb döntéshozatallal, emberibb vezetéssel, rugalmasabb munkaszervezéssel és valódi szakmai felelősséggel azonban vonzó alternatívát teremthet.

A létszámcsökkentés sem feltétlenül jelent valódi megtakarítást

Bizonytalanabb gazdasági környezetben csábító lehet azonnal befagyasztani a felvételeket vagy csökkenteni a létszámot.

Egy elhamarkodott létszámcsökkentés azonban később drága kerülőúttá válhat. Ha a megrendelések újra növekednek, a vállalkozásnak ismét toboroznia, betanítania és integrálnia kell az új dolgozókat.

A döntés előtt célszerű megvizsgálni:

1. valóban tartósan csökkent-e a munkamennyiség;
2. átszervezhetők-e a feladatok;
3. automatizálható-e valamely adminisztratív folyamat;
4. részmunkaidővel megőrizhető-e a munkatárs;
5. átképezhető-e másik munkakörre;
6. mekkora lenne az elbocsátás és a későbbi újrafelvétel teljes költsége.

A rövid távon megtakarított bérköltséget könnyen felemésztheti a későbbi toborzás, betanítás és termelékenységvesztés.

A támogatási és adózási lehetőségeket is érdemes ellenőrizni

A létszámtervezésnél nemcsak a bruttó munkabérrel kell számolni.

A vállalkozás teljes foglalkoztatási költségére hatással lehetnek az igénybe vehető támogatások, adókedvezmények és speciális foglalkoztatási formák is.

A 2026-os kötelező béremelésekhez kapcsolódóan egyes vállalkozások számára elérhető lehet a minimálbér-kompenzáció, ezért érdemes ellenőrizni, teljesülnek-e az igénybevétel feltételei.

A nagyobb létszámú munkáltatóknak a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását is érdemes tudatosan kezelniük. A foglalkoztatási kötelezettség megfelelő teljesítése nemcsak értékes munkavállalókat hozhat a szervezetbe, hanem csökkentheti a rehabilitációs hozzájárulás miatt fizetendő összeget is.

Mit tegyenek most a munkáltatók?

A friss munkaerőpiaci adatok alapján nem pánikszerű létszámcsökkentésre vagy hirtelen toborzási rohamra van szükség, hanem pontosabb tervezésre.

Készítsenek legalább 12 hónapos létszámtervet

Érdemes előre rögzíteni:

• mely munkakörök nélkülözhetetlenek;
• hol várható nyugdíjazás vagy távozás;
• mely területeken nőhet a munkamennyiség;
• milyen új tudásra lesz szükség;
• mely feladatok automatizálhatók;
• milyen munkakörök tölthetők be belső áthelyezéssel.

Vizsgálják meg a tényleges fluktuációs okokat

Nem minden munkavállaló kizárólag magasabb fizetés miatt távozik. A rossz vezetői kommunikáció, a kiszámíthatatlan munkarend vagy a fejlődési lehetőség hiánya ugyanúgy erős távozási ok lehet.

Ne csak a jelentkezők számát mérjék

A sikeres toborzásnál fontosabb mutató lehet:

• a megfelelő jelentkezők száma;
• az interjúig eljutók aránya;
• az ajánlatot elfogadók aránya;
• a próbaidő alatt távozók száma;
• az új dolgozó teljesítményének felépülési ideje.

Számolják ki a teljes foglalkoztatási költséget

A bruttó bér mellett vegyék figyelembe:

• a közterheket;
• a juttatásokat;
• az eszközköltséget;
• a képzést;
• a betanítást;
• a vezetői időráfordítást;
• a helyettesítést;
• az esetleges támogatásokat és kedvezményeket.

Óvatosabb, de továbbra is feszes munkaerőpiac rajzolódik ki

A friss adatok alapján a magyar munkaerőpiac valamivel kevésbé feszes, mint a korábbi időszakokban. Csökkent az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma, és nőtt a tartósan állást keresők aránya.

Eközben a vállalkozási szektor bérei továbbra is érdemi ütemben emelkednek. Ez arra utal, hogy a megfelelő szakemberekért folytatott verseny nem tűnt el, legfeljebb átalakult.

A munkáltatóknak most több esélyük lehet új jelölteket elérni, de továbbra sem elegendő pusztán meghirdetni egy állást. Versenyképes ajánlatra, rendezett bérezésre, jó vezetésre és kiszámítható munkafeltételekre van szükség.

A következő hónapok nyertesei azok a vállalkozások lehetnek, amelyek nem kizárólag létszámban gondolkodnak, hanem pontosan meghatározzák, milyen tudásra van szükségük, kit érdemes megtartaniuk, és mely munkafolyamatokat kell átszervezniük.