A fenntarthatósági jelentések sok kis- és középvállalkozás számára távoli nagyvállalati témának tűnhetnek. A legtöbb magyar KKV-t valóban nem kötelezi közvetlenül a CSRD arra, hogy részletes ESG-jelentést készítsen.
A gyakorlat azonban ennél árnyaltabb.
Egy kisebb vállalkozás akkor is kaphat fenntarthatósági kérdőívet, ha egy nagyvállalat beszállítója, banki finanszírozást szeretne igénybe venni, pályázaton indul, befektetőt keres vagy nemzetközi partnerrel dolgozik.
Ilyenkor adatokat kérhetnek például:
- az energiafogyasztásról;
- az üvegházhatású gázok kibocsátásáról;
- a hulladékkezelésről;
- a munkavállalók számáról és összetételéről;
- a munkabalesetekről;
- a bérezésről és képzésről;
- az emberi jogi szabályokról;
- a korrupció megelőzéséről;
- a klímakockázatokról.
A gond nem feltétlenül az, hogy ilyen adatokat kérnek. A probléma inkább az, hogy különböző bankok, nagyvállalatok és üzleti partnerek eltérő kérdéssorokat küldhetnek. Egy kis cég így ugyanazt az információt többféle táblázatban, más elnevezéssel és más időszakra vonatkozóan kénytelen összeszedni.
Az Európai Bizottság most ezt a kérdőív-dzsungelt próbálja visszavágni egy egységes önkéntes standarddal.
Mi történt 2026 júliusában?
Az Európai Bizottság 2026. július 3-án elfogadta:
- az átdolgozott európai fenntarthatósági jelentéstételi standardokat, vagyis az ESRS-eket;
- valamint egy külön, önkéntesen alkalmazható fenntarthatósági standardot a kötelező jelentéstételi körön kívül maradó vállalkozások számára.
Az új önkéntes rendszer hivatalos neve Voluntary Standard, röviden VS. Az alapját a korábban kidolgozott VSME-standard adja, ezért a szakmai kommunikációban a két elnevezés még egy ideig egymás mellett bukkanhat fel.
A Bizottság célja, hogy egyetlen arányos és szabványosított keretrendszer váltsa fel a kisebb vállalkozásokhoz érkező, egymással átfedő ESG-kérdőívek egy részét. A végleges standard megtartja a korábbi VSME kétmodulos felépítését, de közelebb igazodik az átdolgozott ESRS-rendszerhez.
A témához kapcsolódó alapfogalmakat az ESG működését bemutató összefoglalónkban részletesebben is ismertettük.
Kötelező lesz az új standard a KKV-knak?
Nem.
A Voluntary Standard alkalmazása önkéntes. Egy vállalkozás maga döntheti el, hogy elkészíti-e az új standard szerinti fenntarthatósági jelentést.
A rendszer elsősorban azoknak a vállalkozásoknak készült, amelyek:
- nem tartoznak a kötelező CSRD-jelentéstétel hatálya alá;
- az előző pénzügyi évben átlagosan legfeljebb 1000 munkavállalót foglalkoztattak;
- üzleti partnereiktől vagy finanszírozóiktól fenntarthatósági adatkéréseket kapnak;
- önként szeretnék egységes formában bemutatni ESG-teljesítményüket.
A standard tehát nem kizárólag a hagyományos értelemben vett KKV-k számára használható. A legfeljebb 1000 munkavállalót foglalkoztató, kötelező jelentéstételre nem kötelezett nagyobb vállalkozások is alkalmazhatják.
Az önkéntesség azt is jelenti, hogy egy kisebb cég pusztán az új standard megjelenése miatt nem köteles ESG-jelentést készíteni, tanácsadót megbízni vagy külön jelentési rendszert vásárolni.
Miért lehet mégis fontos egy önkéntes szabály?
Mert az üzleti életben a jogszabályi kötelezettség és a piaci elvárás nem mindig ugyanaz.
Előfordulhat, hogy egy vállalkozásnak nincs kötelező ESG-jelentése, de egy nagy ügyfele csak akkor hosszabbítja meg a beszállítói szerződést, ha megkap bizonyos környezeti vagy munkavállalói adatokat.
Egy bank a vállalkozás finanszírozási kockázatának felmérése során szintén érdeklődhet például:
- az energiafüggőség;
- a termelési kibocsátás;
- a szélsőséges időjárási kockázatok;
- az energiahatékonysági beruházások;
- a munkavállalói biztonság;
- vagy a vállalatirányítási szabályok iránt.
Az önkéntes standard előnye, hogy a vállalkozásnak nem kell minden adatkérésnél a nulláról új táblázatot építenie. Készíthet egy egységes adatcsomagot, amelyből a legtöbb szükséges információ átadható.
Ez segítheti a beszállítói kapcsolatok fenntartását és akár a vállalkozói finanszírozás előkészítését is. A standard használata ugyanakkor önmagában nem jelent automatikus hiteljóváhagyást vagy kedvezőbb kamatot.
Mi az az értéklánc-korlát?
Az új rendszer egyik legfontosabb eleme az úgynevezett értéklánc-korlát, angolul value chain cap.
A nagyvállalatoknak a kötelező fenntarthatósági jelentéseik elkészítéséhez nemcsak a saját működésükről, hanem bizonyos esetekben az értékláncukról is információt kell gyűjteniük. Ebbe a beszállítók, alvállalkozók és más üzleti partnerek is beletartozhatnak.
A korábbi rendszerben fennállt annak veszélye, hogy a jelentéstételre kötelezett nagyvállalatok a saját adminisztrációjuk jelentős részét egyszerűen továbbgurítják a kisebb beszállítókhoz.
Az értéklánc-korlát ezt fékezné meg.
A CSRD hatálya alá tartozó vállalkozások a fenntarthatósági jelentésük elkészítéséhez főszabály szerint nem követelhetnének a legfeljebb 1000 munkavállalót foglalkoztató értékláncpartnereiktől több adatot annál, mint amit az önkéntes standard értéklánc-korlátja tartalmaz.
Az értéklánc-korlát nem az önkéntes standard minden egyes adatpontját foglalja magában. Csak a rendelet külön mellékletében szükségesként meghatározott információkat.
Megtagadhatja-e a KKV a további információk átadását?
A jelentéstételre kötelezett nagyvállalat továbbra is kérhet az értéklánc-korláton felüli információt, de ilyenkor jeleznie kell:
- mely adatok haladják meg a korlátot;
- valamint azt, hogy a kisebb értékláncpartnernek joga van megtagadni ezek átadását.
A védelem azonban kizárólag azokra az adatkérésekre vonatkozik, amelyek a nagyvállalat CSRD szerinti fenntarthatósági jelentéséhez kapcsolódnak.
Nem jelenti azt, hogy egy bank, hatóság vagy üzleti partner más jogcímen semmilyen további adatot nem kérhet. Egy hitelbírálat, közbeszerzés, hatósági kötelezettség vagy szerződéses minősítési eljárás eltérő adatkört is indokolhat.
A megfelelő válasz tehát nem automatikusan az, hogy „ezt nem kell megadnunk”. Először azt kell tisztázni, hogy:
- ki kéri az adatot;
- milyen célból kéri;
- a kérés CSRD-jelentéshez kapcsolódik-e;
- az információ az értéklánc-korláton belül vagy azon kívül található-e;
- van-e más jogszabályi vagy szerződéses alapja az adatkérésnek.
Külön könnyítés jár a legkisebb cégeknek
Az új rendszer további védelmet biztosít a legfeljebb tíz munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknak.
Bizonyos nehezebben előállítható, elsősorban környezeti adatokat ezeknek a mikrovállalkozásoknak csak önkéntesen kellene feltüntetniük. Ezek az adatok nem képeznék részét a rájuk vonatkozó értéklánc-korlátnak sem.
Vagyis egy tízfős vállalkozástól a CSRD-jelentés céljára kevesebb kötelezően kérhető információ tartozhat a standard keretébe, mint egy több száz munkavállalót foglalkoztató beszállítótól.
Ez fontos különbség, mert egy mikrovállalkozásnál sokszor nincs:
- külön ESG-munkatárs;
- környezetvédelmi szakember;
- fenntarthatósági informatikai rendszer;
- belső ellenőrzési részleg;
- vagy önálló jogi osztály.
Az elv itt valóban az, hogy ne kelljen egy apró vállalkozásnak nagyvállalati méretű jelentési kazánt működtetnie.
Két modulból áll az önkéntes standard
A Voluntary Standard két egymásra épülő részből áll.
1. Alapmodul
Az alapmodul a mikrovállalkozások számára kialakított célmegoldás, és a többi vállalkozás számára is ez jelenti a kiindulópontot.
Az alapmodul többek között a következő témákat fedi le:
- a jelentés elkészítésének alapjai;
- a fenntarthatóbb működés érdekében bevezetett intézkedések;
- energiafelhasználás és üvegházhatásúgáz-kibocsátás;
- levegő-, víz- és talajszennyezés;
- biodiverzitás;
- vízfelhasználás;
- erőforrás-használat, körforgásos gazdaság és hulladék;
- a munkavállalói állomány főbb jellemzői;
- munkahelyi egészség és biztonság;
- bérezés, kollektív megállapodások és képzés;
- korrupcióval és vesztegetéssel kapcsolatos jogerős elmarasztalások és bírságok.
2. Átfogó modul
Az átfogó modul az alapmodulra épül, tehát önmagában nem alkalmazható.
További információkat tartalmazhat például:
- az üzleti modell és a fenntarthatóság kapcsolatáról;
- részletesebb ESG-intézkedésekről;
- kibocsátáscsökkentési célokról;
- klímaátállási tervekről;
- fizikai és átállási klímakockázatokról;
- emberi jogi szabályokról;
- emberi jogi incidensekről;
- bizonyos tevékenységekből származó bevételekről;
- a vezető testület nemek szerinti összetételéről.
Az átfogó modul elsősorban azoknak lehet hasznos, akik bankokkal, befektetőkkel, nemzetközi nagyvállalatokkal vagy érzékenyebb beszállítói láncokkal dolgoznak.
Kell-e könyvvizsgálói hitelesítés?
Az önkéntes standardot alkalmazó vállalkozásnak az uniós rendelet alapján nem kell kötelező külső bizonyosságot vagy auditot kérnie az önkéntesen közölt fenntarthatósági adatokra.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az adatok pontossága lényegtelen.
A jelentésnek továbbra is:
- relevánsnak;
- valósághűnek;
- összehasonlíthatónak;
- érthetőnek;
- és ellenőrizhetőnek
kell lennie.
Egy vállalkozás nem írhat be találomra kedvezőbb energiafogyasztási vagy kibocsátási adatokat. A dokumentumok, számlák, mérési módszerek és számítások megőrzése ezért auditkötelezettség nélkül is fontos.
A pénzügyi és fenntarthatósági adatok összehangolásában a megfelelő könyvelő kiválasztása is egyre nagyobb jelentőségű lehet, még akkor is, ha az ESG-jelentés nem klasszikus könyvelési beszámoló.
Mikor léphet életbe az új rendszer?
A Bizottság által elfogadott két felhatalmazáson alapuló jogi aktust az Európai Parlament és a Tanács ellenőrzi.
Az ellenőrzési időszak két hónap, amely további két hónappal meghosszabbítható. A standard csak az ellenőrzési időszak lezárása és az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetése után válik jogilag hatályossá.
Az önkéntes standardot a hatálybalépése után a kötelező jelentéstételen kívül álló vállalkozások már használhatják. Az értéklánc-korlát viszont a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre alkalmazandó.
A 2026. július végi állapot szerint tehát még nem beszélhetünk véglegesen hatályos rendszerről.
Hogyan készülhet fel egy magyar KKV?
A legtöbb vállalkozásnak nem azzal kell kezdenie, hogy azonnal több száz oldalas ESG-szabályzatot rendel.
Első lépésként érdemes megvizsgálni:
Milyen adatkérések érkeztek eddig?
Gyűjtsék össze az elmúlt egy-két év:
- banki kérdőíveit;
- beszállítói minősítéseit;
- pályázati adatlapjait;
- nagyvállalati ESG-kérdéseit;
- biztosítói és befektetői adatkéréseit.
Ebből gyorsan láthatóvá válik, mely információk ismétlődnek.
Milyen adatok állnak már rendelkezésre?
Számos szükséges adat valószínűleg már most is megtalálható:
- az energia- és vízszámlákban;
- a bérszámfejtési rendszerben;
- a munkavédelmi nyilvántartásokban;
- a hulladékszállítási dokumentumokban;
- a könyvelésben;
- a biztosítási iratokban;
- a belső szabályzatokban.
A feladat gyakran nem teljesen új adatok előállítása, hanem a meglévő információk összerendezése.
Ki legyen az adatok felelőse?
Minden adattípushoz érdemes felelőst kijelölni:
- pénzügyi adatok: könyvelés vagy pénzügy;
- energia és környezet: üzemeltetés;
- munkavállalói adatok: HR vagy bérszámfejtés;
- jogi és megfelelési kérdések: ügyvezetés vagy jogi tanácsadó;
- beszállítói információk: beszerzés.
A „mindenki foglalkozik vele egy kicsit” rendszer általában azt jelenti, hogy a határidő előtti este senki sem találja az előző évi táblázatot.
Elég lehet-e az alapmodul?
Mikro- és kisebb vállalkozásoknál rendszerint érdemes az alapmodullal kezdeni. Az átfogó modul csak akkor indokolt, ha azt az üzleti kapcsolatok, a finanszírozási igények vagy a vállalkozás saját céljai valóban megkövetelik.
Az új ESG-eszköztárakról szóló cikkünk további gyakorlati segítséget adhat a felkészüléshez.
Milyen előnyöket hozhat a standard?
A megfelelően alkalmazott önkéntes standard:
- csökkentheti az ismétlődő adatkérések számát;
- egységesebbé teheti a bankoknak és nagyvállalatoknak átadott információkat;
- javíthatja a beszállítói minősítések kiszámíthatóságát;
- segítheti a környezeti és működési kockázatok felismerését;
- támogatást nyújthat finanszírozási tárgyalásoknál;
- összehasonlíthatóvá teheti az egyes évek adatait;
- erősítheti a vállalkozás piaci hitelességét.
A standard azonban nem automatikus zöldpecsét.
Nem bizonyítja önmagában, hogy a vállalkozás fenntartható, nem helyettesít környezetvédelmi engedélyt, és nem tesz minden tevékenységet „ESG-kompatibilissé”. Csak rendezett keretet ad ahhoz, hogy a vállalkozás valós adatokat közöljön.
A fenntarthatóbb működés gyakorlati lehetőségeiről a vállalkozások zöldítését bemutató cikkünkben is olvashat.
