2026. augusztus 12-től nem hozható forgalomba az Európai Unióban olyan élelmiszerrel érintkező csomagolás, amely a meghatározott határértékeket elérő vagy meghaladó mennyiségben tartalmaz per- és polifluoralkil anyagokat, vagyis PFAS-vegyületeket.
A változás nemcsak a csomagolóanyag-gyártókat érinti. Feladata lehet az élelmiszergyártóknak, vendéglátóhelyeknek, importőröknek, saját márkás termékeket forgalmazó kereskedőknek, webáruházaknak és más vállalkozásoknak is, amelyek élelmiszerrel közvetlenül érintkező csomagolást használnak vagy hoznak forgalomba.
Az Európai Bizottság 2026. augusztus 3-án új kérdés-válasz anyagot tett közzé a csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló uniós rendelethez. A korábban kiadott részletes iránymutatás többek között azt is tisztázza, mi történik a már legyártott készletekkel, mikor tekinthető egy csomagolás forgalomba hozottnak, és hogyan ellenőrizhetők a PFAS-határértékek.
Mi az a PFAS?
A PFAS több ezer mesterségesen előállított vegyület összefoglaló neve. Ezeket az anyagokat széles körben alkalmazták olyan termékeknél és bevonatoknál, ahol fontos volt a víz-, zsír- vagy szennyeződéstaszító tulajdonság.
Rendkívüli tartósságuk miatt gyakran „örök vegyi anyagoknak” is nevezik őket. A vegyületek nehezen bomlanak le, így hosszú ideig megmaradhatnak a környezetben. Az Európai Unió ezért több különböző szabályozási területen is fokozatosan korlátozza alkalmazásukat.
A mostani változás kifejezetten az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő csomagolásokra vonatkozik.
Ilyen csomagolás lehet például:
- az élelmiszert közvetlenül tartalmazó doboz vagy tasak;
- az elviteles étel csomagolása;
- az élelmiszerrel érintkező papír- vagy kartonalapú burkolat;
- a pohár, fedél vagy tálca;
- az élelmiszert tartalmazó gyűjtőcsomagolás;
- meghatározott szállítási vagy kiszolgálási csomagolás.
Nem a csomagolás elnevezése, hanem annak rendeltetése és tényleges felhasználása a döntő.
Mit ír elő az új uniós csomagolási rendelet?
A csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló 2025/40/EU rendelet, röviden PPWR, 2025. február 11-én lépett hatályba, rendelkezéseinek jelentős részét pedig 2026. augusztus 12-től kell alkalmazni.
Az új uniós csomagolási szabályok a teljes csomagolási életciklust érintik, beleértve:
- az előállítást;
- az anyagösszetételt;
- a forgalomba hozatalt;
- a címkézést;
- az újrafelhasználást;
- az újrafeldolgozhatóságot;
- a csomagolási hulladék kezelését.
A rendelet közvetlenül alkalmazandó Magyarországon is, vagyis főszabály szerint nincs szükség arra, hogy egy külön magyar törvény ismét bevezesse a követelményeit.
Milyen PFAS-határértékeket kell betartani?
- augusztus 12-től az élelmiszerrel érintkező csomagolás nem hozható forgalomba, ha PFAS-tartalma eléri vagy meghaladja az alábbi értékek valamelyikét:
- 25 ppb bármely célzott vizsgálattal mért PFAS esetén, a polimer PFAS-ok nélkül;
- 250 ppb a célzottan vizsgált PFAS-vegyületek összegére, szükség esetén a prekurzorok előzetes lebontásával;
- 50 ppm az összes PFAS-ra, a polimer PFAS-okat is beleértve.
Ha az összes fluor mennyisége meghaladja az 50 mg/kg értéket, a beszállítói lánc érintett szereplőjének kérésre igazolnia kell, hogy a kimutatott fluor milyen arányban származik PFAS- vagy nem PFAS-anyagból. Erre a csomagolás műszaki dokumentációjának elkészítéséhez lehet szükség.
A ppb a milliárdod részt, a ppm pedig a milliomod részt jelenti. A határértékek rendkívül alacsonyak, ezért a megfelelés nem állapítható meg pusztán a csomagolás szemrevételezésével vagy egy általános beszállítói ígérettel.
Kell-e minden csomagolást laboratóriumban megvizsgálni?
A rendelet nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden egyes dobozt, poharat vagy csomagolási tételt külön laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni.
A vállalkozásnak azonban igazolnia kell tudni, hogy az általa forgalomba hozott vagy használt csomagolás megfelel a követelményeknek.
Ennek alapja lehet például:
- a csomagolóanyag gyártójának megfelelőségi nyilatkozata;
- részletes anyagösszetételi dokumentáció;
- akkreditált laboratóriumi vizsgálat;
- gyártási tételhez kapcsolódó vizsgálati jegyzőkönyv;
- a beszállító szerződéses nyilatkozata;
- a gyártási folyamat és felhasznált alapanyagok dokumentálása.
Az Európai Bizottság iránymutatása lépcsőzetes vizsgálati módszert javasol. Elsőként az összes fluortartalom mérhető meg. Ha ez 50 mg/kg alatt van, a minta az iránymutatás szerint megfeleltnek tekinthető. Magasabb értéknél további vizsgálatokkal különíthető el a szerves és szervetlen fluor, majd szükség esetén célzott PFAS-elemzés végezhető.
A vizsgálati stratégia kialakításakor figyelembe vehető:
- a csomagolás anyaga;
- a gyártási technológia;
- a beszállító megbízhatósága;
- a csomagolás élelmiszerrel való érintkezésének módja;
- a korábbi vizsgálati eredmények;
- a felhasznált bevonatok és segédanyagok;
- a beszállítói lánc összetettsége.
Mi történik a már meglévő készletekkel?
Ez az egyik legfontosabb gyakorlati kérdés.
Az uniós iránymutatás szerint nincs általános átmeneti időszak a 2026. augusztus 12. előtt legyártott, de még forgalomba nem hozott PFAS-tartalmú csomagolási készletek kifuttatására.
Ez azt jelenti, hogy:
- a 2026. augusztus 12. után forgalomba hozott élelmiszercsomagolásnak már meg kell felelnie a PFAS-határértékeknek;
- a 2026. augusztus 12. előtt már forgalomba hozott csomagolás a piacon maradhat;
- a korábban forgalomba hozott csomagolást főszabály szerint nem kell visszahívni pusztán az új határérték miatt;
- az újrahasznosított anyagot tartalmazó csomagolásokra nincs általános PFAS-kivétel.
A gyártás időpontja önmagában tehát nem döntő. A lényeg az, hogy mikor történt a csomagolás első uniós forgalomba hozatala.
Egy raktárban álló, korábban legyártott készlet nem válik automatikusan szabályossá attól, hogy 2026. augusztus 12. előtt készült.
Mikor számít forgalomba hozottnak a csomagolás?
A forgalomba hozatal a csomagolás első uniós piaci rendelkezésre bocsátását jelenti. Ez történhet ellenérték fejében vagy akár ingyenesen is.
A Bizottság iránymutatása különbséget tesz egyes csomagolástípusok között.
Értékesítési és gyűjtőcsomagolás
Az élelmiszer közvetlen értékesítésére vagy több termék összefogására szolgáló csomagolás általában akkor tekinthető forgalomba hozottnak, amikor megtöltik.
Ennek oka, hogy a töltés vagy lezárás még befolyásolhatja a csomagolás megfelelőségét.
Szállítási és kiszolgálási csomagolás
Bizonyos szállítási vagy kiszolgálási csomagolások már üres állapotban forgalomba kerülhetnek, amikor a csomagolás gyártója vagy forgalmazója átadja azokat a felhasználó vállalkozásnak.
Importált csomagolás és csomagolt termék
Az Európai Unión kívülről importált csomagolásnál vagy csomagolt terméknél a meghatározó időpont általában a vámeljárás végén történő szabad forgalomba bocsátás.
Az automatizált vámeljárás és elektronikus vámkezelés gyorsíthatja az adminisztrációt, de az importőr termék- és csomagolásmegfelelési felelősségét nem veszi át.
Mely vállalkozásokat érintheti a változás?
A PFAS-korlátozás az ellátási lánc több szereplőjének feladatot adhat.
Csomagolóanyag-gyártók
A gyártóknak ellenőrizniük kell az alapanyagokat, bevonatokat, segédanyagokat és a gyártási folyamatot. El kell készíteniük a szükséges műszaki dokumentációt és megfelelőségi nyilatkozatot.
Élelmiszergyártók
Az élelmiszergyártó gyakran maga választja ki és tölti meg a termék értékesítési csomagolását. Ebben az esetben nem elegendő kizárólag azt vizsgálni, hogy maga az élelmiszer megfelel-e az előírásoknak.
A felhasznált:
- tasaknak;
- pohárnak;
- doboznak;
- fóliának;
- tálcának;
- bevonatos papírnak;
- záróelemnek
is megfelelőnek kell lennie.
Éttermek, pékségek és vendéglátóhelyek
Az elviteles és házhoz szállított ételek csomagolása szintén a szabály hatálya alá kerülhet.
A vendéglátóhelyeknek érdemes bekérniük a csomagolás beszállítójától a PFAS-megfelelőségre vonatkozó dokumentumokat. Ez a vendéglátós és élelmiszeres vállalkozásokat érintő Nébih-ellenőrzések során is fontos lehet, mert a hatósági megfelelés nem ér véget a konyha tisztaságánál.
Importőrök
A harmadik országból érkező csomagolásoknál vagy előre csomagolt élelmiszereknél az importőrnek meg kell győződnie arról, hogy a csomagolás megfelel az uniós PFAS-határértékeknek.
A külföldi beszállító általános kijelentése, hogy a termék „EU compliant”, önmagában nem feltétlenül elegendő.
Saját márkás termékeket értékesítő kereskedők
Ha a vállalkozás saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba csomagolást vagy csomagolt terméket, gyártói kötelezettsége is keletkezhet.
Webáruházak
A magyar e-kereskedelmi piac importfüggősége miatt különösen fontos, hogy az online kereskedők ismerjék az importált élelmiszerek és csomagolások pontos eredetét.
Egy internetes piactér által engedélyezett termékfeltöltés nem jelenti automatikusan azt, hogy a csomagolás minden uniós előírásnak megfelel.
Mit kell bekérni a beszállítótól?
Az érintett vállalkozásoknak célszerű írásban megkeresniük csomagolóanyag-beszállítóikat.
A következő dokumentumok vagy információk lehetnek fontosak:
- a csomagolás pontos termék- és cikkszáma;
- az anyagösszetétel;
- a gyártó neve és telephelye;
- a PFAS-megfelelőségi nyilatkozat;
- a vizsgálati módszer megnevezése;
- a laboratóriumi eredmény;
- a vizsgált gyártási tétel;
- a nyilatkozat érvényességi ideje;
- a csomagolás rendeltetésszerű használata;
- a használati hőmérséklet és időtartam;
- a dokumentumot kiállító személy azonosítása.
A beszállítóval kötött írásbeli szerződésben érdemes rendezni:
- a jogszabályi megfelelőség szavatolását;
- a dokumentáció átadását;
- a változások előzetes bejelentését;
- a hibás termék visszavételét;
- a vizsgálati és visszahívási költségek viselését;
- az esetleges kártérítési felelősséget.
A beszállító dokumentumát nem célszerű örök időkre érvényes belépőkártyaként kezelni. Anyag-, gyártó- vagy technológiaváltás esetén új nyilatkozat vagy vizsgálat válhat szükségessé.
Hogyan kezelhető a 2026. augusztus 12. előtti készlet?
Elsőként el kell különíteni:
- a már forgalomba hozott csomagolást;
- a vállalkozás saját raktárában lévő, de még forgalomba nem hozott készletet;
- a beszállítónál található készletet;
- az import alatt álló termékeket;
- a már kitöltött és lezárt csomagolásokat;
- az üres kiszolgálási csomagolásokat.
Minden tételnél célszerű dokumentálni:
- a gyártási időpontot;
- a beszerzés időpontját;
- az átadás vagy tulajdonátruházás dátumát;
- az import vámkezelésének időpontját;
- a feltöltés vagy lezárás időpontját;
- a kapcsolódó számlát és szállítólevelet.
A megfelelőségi nyilatkozatokat, laboratóriumi eredményeket és beszerzési dokumentumokat a vállalkozás iratkezelési rendszerében is meg kell őrizni. A céges dokumentumok megőrzési szabályai azért is lényegesek, mert egy későbbi hatósági ellenőrzésnél nemcsak a csomagolás aktuális állapotát, hanem annak beszerzési és megfelelőségi előzményeit is igazolni kellhet.
Mit ellenőrizhet a hatóság?
A PPWR alapján a piacfelügyeleti hatóságok jogosultak ellenőrizni a PFAS-határértékek betartását. Az élelmiszerrel érintkező anyagok ellenőrzésére vonatkozó uniós élelmiszerjogi szabályok szintén alkalmazhatók.
Egy ellenőrzés során kérhetik például:
- a műszaki dokumentációt;
- a megfelelőségi nyilatkozatot;
- a beszállítói dokumentumokat;
- a laboratóriumi eredményeket;
- a termék nyomonkövetési adatait;
- a gyártási tétel azonosítását;
- a vállalkozás szerepének tisztázását;
- a forgalomba hozatal időpontjának igazolását.
Mintavételre és laboratóriumi vizsgálatra is sor kerülhet.
Ha a csomagolás nem megfelelő, intézkedés lehet:
- a forgalomba hozatal megtiltása;
- az értékesítés felfüggesztése;
- a termék vagy csomagolás visszahívása;
- a készlet kivonása;
- korrekciós intézkedés elrendelése;
- bírság alkalmazása.
A pontos magyar szankciók az alkalmazandó hazai végrehajtási és piacfelügyeleti szabályoktól is függhetnek.
A „PFAS-mentes” állítás is kockázatos lehet
A vállalkozások könnyen marketingelőnyt láthatnak abban, ha csomagolásukat PFAS-mentesként, természetbarátként vagy vegyszermentesként hirdetik.
Ezeket az állításokat azonban dokumentumokkal kell alátámasztani.
Különösen problémás lehet, ha:
- csak néhány PFAS-vegyületet vizsgáltak;
- az összes fluortartalom nem ismert;
- a laboreredmény más termékre vagy gyártási tételre vonatkozik;
- a „PFAS-free” állítás kizárólag a beszállító reklámanyagából származik;
- a csomagolás egyes rétegeit vagy bevonatait nem vizsgálták.
A fogyasztóvédelmi reklámellenőrzések a környezeti és egészségügyi állításokra is kiterjedhetnek. A jogszerűséghez nem elég, hogy egy megfogalmazás jól mutat a termékoldalon. Bizonyítani is kell tudni.
Hogyan kapcsolódik a PFAS-szabály az ESG-hez?
A csomagolás anyagösszetétele és környezeti hatása egyre gyakrabban jelenik meg a beszállítói adatkérésekben és fenntarthatósági értékelésekben.
Az önkéntes ESG-standardot alkalmazó kkv-k számára is hasznos lehet, ha egységes nyilvántartás készül:
- a csomagolóanyagokról;
- a beszállítókról;
- a veszélyes vagy korlátozott anyagokról;
- az újrahasznosított tartalomról;
- a megfelelőségi nyilatkozatokról;
- a csomagolási hulladékról.
Az ESG-adatgyűjtést segítő eszközök és a termékmegfelelési nyilvántartások részben ugyanabból az adatvagyonból dolgozhatnak. Nem érdemes ugyanazt a beszállítói információt három külön Excel-táblában három külön néven őrizni.
Mit tegyenek most az érintett vállalkozások?
1. Készüljön csomagolási leltár
Össze kell gyűjteni minden élelmiszerrel érintkező csomagolást, beleértve:
- a saját gyártású csomagolást;
- a vásárolt csomagolóanyagot;
- az importált terméken található csomagolást;
- az elviteles és kiszállítási dobozokat;
- az egyszer használatos poharakat és fedeleket;
- a címkéket, bevonatokat és záróelemeket.
2. Meg kell határozni a vállalkozás szerepét
Nem mindegy, hogy a cég:
- gyártó;
- importőr;
- forgalmazó;
- saját márkás termék előállíttatója;
- csomagolást megtöltő vállalkozás;
- végfelhasználó.
Ugyanaz a vállalkozás különböző csomagolásoknál eltérő szerepben is lehet.
3. Be kell kérni a PFAS-dokumentációt
Elsőként a nagy volumenben használt, élelmiszerrel közvetlenül érintkező és bevonattal rendelkező csomagolásokat érdemes ellenőrizni.
4. Felül kell vizsgálni a készleteket
Meg kell határozni, mely csomagolások kerültek már forgalomba 2026. augusztus 12. előtt, és melyeknél történik ez csak később.
5. Ellenőrizni kell az importot
A 2026. augusztus 12. után szabad forgalomba bocsátott importcsomagolásnak és csomagolt terméknek már meg kell felelnie a határértékeknek.
6. Rendezni kell a beszállítói szerződéseket
A szóbeli ígéret helyett konkrét dokumentációs és felelősségi kötelezettségekre van szükség.
7. Ki kell jelölni a belső felelőst
A feladatban részt vehet:
- a beszerzés;
- a minőségbiztosítás;
- a termelés;
- a logisztika;
- a jogi terület;
- a marketing;
- az ESG- vagy környezetvédelmi felelős.
8. Fel kell készülni az adatkezelésre
Nagyobb termékválaszték esetén szükség lehet a csomagolási törzsadatok és megfelelőségi dokumentumok digitalizálására. Az új digitális fejlesztési pályázati lehetőségek az ilyen vállalati adatkezelési és nyomonkövetési fejlesztésekhez is adhatnak később támogatási irányt.
Rövid ellenőrzőlista
- augusztus 12. előtt érdemes ellenőrizni:
- Van-e teljes lista az élelmiszerrel érintkező csomagolásokról?
- Ismert-e minden csomagolás gyártója?
- Rendelkezésre áll-e PFAS-megfelelőségi nyilatkozat?
- Pontosan az alkalmazott termékre és gyártási tételre vonatkozik-e?
- Szükséges-e laboratóriumi vizsgálat?
- Elkülönítették-e a régi és új készleteket?
- Igazolható-e a forgalomba hozatal időpontja?
- Az importtermék csomagolása is szerepel-e a vizsgálatban?
- A beszállítói szerződés rendezi-e a felelősséget?
- Megőrizhetők és gyorsan előkereshetők-e a dokumentumok?
- Ellenőrizték-e a „PFAS-mentes” és más zöld állításokat?
- Kijelölték-e a megfelelésért felelős személyt?
