2026. augusztus 5-én új szakasz kezdődött az Európai Unió földgázpiacán. Eddig a napig kellett a tagállamoknak átültetniük a megújuló gázok, a földgáz és a hidrogén belső piacáról szóló új uniós irányelvet, amelynek rendelkezéseit főszabály szerint ugyanezen időponttól kell alkalmazni.
A szabályozás nem kizárólag az energiakereskedőket és a hálózatüzemeltetőket érinti. Új jogokat biztosít a földgázt vásárló mikro- és kisvállalkozásoknak, átláthatóbb szerződési és számlázási feltételeket követel meg, gyorsítja a kereskedőváltást, és létrehozza a hidrogénpiac uniós működési kereteit.
A változás azonban nem jelenti azt, hogy minden vállalkozás energiaszerződése automatikusan módosult augusztus 5-én. A konkrét jogok és kötelezettségek alkalmazásánál a magyar végrehajtási szabályokat, az energiafogyasztó vállalkozás méretét, éves fogyasztását és a meglévő szerződés feltételeit is vizsgálni kell.
Mi változott 2026. augusztus 5-én?
Az új szabályozás korszerűsíti a földgáz belső piacának korábbi kereteit, és először alakít ki átfogó uniós szabályrendszert a hidrogén:
- szállítására;
- elosztására;
- tárolására;
- kereskedelmére;
- hálózati hozzáférésére;
- fogyasztói ellátására.
Az új rendszer célja, hogy az európai gázpiac fokozatosan nagyobb teret biztosítson:
- a biometánnak;
- a megújuló hidrogénnek;
- az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázoknak;
- a határokon átnyúló kereskedelemnek;
- az új termelők piacra lépésének;
- a fogyasztók közötti versenynek.
A szabályozás egyúttal az ellátásbiztonságot és az energia megfizethetőségét is erősítené. Az új irányelv közös szabályokat állapít meg a földgáz és a hidrogén továbbítására, elosztására, tárolására, értékesítésére és hálózati hozzáférésére.
Magyarországon az átültetés érdekében több energetikai jogszabályt is módosítottak. A magyar szabályozás többek között a földgázellátásról szóló törvényben és annak végrehajtási rendelkezéseiben jeleníti meg az új uniós követelményeket.
Mely vállalkozásokat érinthetik az új szabályok?
Közvetlenül érintettek lehetnek:
- a földgázkereskedők;
- a földgázelosztók;
- a szállítási rendszerüzemeltetők;
- a gáztárolók;
- a biogáz- és biometántermelők;
- a hidrogéntermelők;
- a hidrogénhálózatok üzemeltetői;
- az energetikai szolgáltatók;
- a nagy ipari energiafogyasztók.
A szabályozás azonban a gázt saját működésükhöz vásárló cégek számára is fontos.
Különösen érintett lehet:
- egy gázzal fűtött iroda vagy üzlet;
- pékség vagy élelmiszeripari üzem;
- szálloda vagy vendéglátóhely;
- mezőgazdasági szárító;
- üvegház;
- kerámia- vagy fémipari vállalkozás;
- logisztikai vagy raktározási szolgáltató;
- több ingatlant üzemeltető vállalkozás.
Az új szabályok egy része valamennyi végfelhasználóra, más rendelkezések kifejezetten a háztartásokra, mikro- és kisvállalkozásokra vonatkoznak.
Akár 24 órára rövidülhet a kereskedőváltás technikai folyamata
Az uniós irányelv egyik legfontosabb újítása, hogy a földgáz- vagy hidrogénkereskedő váltásának technikai folyamatát bármely munkanapon legfeljebb 24 órán belül végre kell tudni hajtani.
Ez nem azt jelenti, hogy a vállalkozás egyetlen nap alatt minden meglévő szerződéses kötelezettsége alól felszabadulhat.
A 24 órás szabály elsősorban azt a technikai folyamatot érinti, amelynek során:
- az új kereskedőt rögzítik a felhasználási helyhez;
- az adatok átkerülnek az érintett piaci szereplők között;
- megtörténik a kereskedőváltás rendszeroldali átvezetése.
Továbbra is figyelembe kell venni:
- a szerződés felmondási idejét;
- a határozott időtartamot;
- az elszámolási kötelezettségeket;
- az esetleges tartozást;
- a fogyasztási adatok átadását;
- a szerződésben vállalt mennyiségeket.
Az irányelv azt is előírja, hogy a korábbi szolgáltatónak a kereskedőváltást követően legfeljebb hat héten belül végelszámolást kell készítenie.
A kereskedőváltás előtt ezért nemcsak az új ajánlatot kell megnézni. A meglévő határozatlan idejű szerződés felmondási feltételeit vagy a határozott idejű megállapodás megszüntetésének következményeit is ellenőrizni kell.
A mikro- és kisvállalkozásoktól főszabály szerint nem kérhető váltási díj
Az új uniós szabályok alapján a háztartási fogyasztóktól, mikro- és kisvállalkozásoktól főszabály szerint nem kérhető külön díj pusztán azért, mert másik földgáz- vagy hidrogénkereskedőhöz mennek át.
A tilalom a kapcsolt vagy csomagban értékesített szolgáltatásoknál is alkalmazható lehet. Ilyen csomag lehet például, amikor az energiaellátáshoz karbantartási, biztosítási vagy más szolgáltatás kapcsolódik.
Határozott idejű szerződésnél lehet kivétel
A díjmentesség nem jelenti azt, hogy minden határozott idejű szerződés következmények nélkül megszüntethető.
A szolgáltató kérhet idő előtti megszüntetési díjat, ha:
- a vállalkozás önként lép ki egy határozott idejű, rögzített árú szerződésből;
- a díjról a szerződéskötés előtt egyértelmű tájékoztatást kapott;
- a díj arányos;
- a díj nem haladja meg a szolgáltatót ért közvetlen gazdasági veszteséget.
A közvetlen veszteség bizonyítása a szolgáltató feladata. Egy általános, magyarázat nélküli kötbér vagy büntetés nem feltétlenül felel meg az uniós követelményeknek.
A szerződés aláírása előtt ezért különösen fontos ellenőrizni:
- a lekötött mennyiséget;
- a minimumfogyasztást;
- a túlfogyasztás árát;
- az alulfogyasztás következményét;
- az automatikus meghosszabbítást;
- a felmondási ablakot;
- a szerződés megszüntetésének díját.
Az energetikai megállapodás is olyan írásbeli szerződés, amelynél a felek jogait nem a reklámszlogen, hanem a ténylegesen elfogadott feltételek határozzák meg.
Ingyenes ajánlat-összehasonlító eszköz járhat a kisebb cégeknek
Az uniós szabályok szerint legalább egy díjmentes földgáz-ajánlat-összehasonlító eszközt kell biztosítani:
- a háztartási fogyasztóknak;
- a mikrovállalkozásoknak;
- a kisvállalkozásoknak,
ha várható éves földgázfogyasztásuk nem éri el a 100 000 kWh-t.
Az összehasonlító rendszernek többek között be kell mutatnia:
- a rendelkezésre álló ajánlatokat;
- a teljes fizetendő árat;
- az állandó és változó díjakat;
- a kedvezményeket;
- a szerződés időtartamát;
- azt, hogy az ár fix vagy változó;
- a kapcsolódó szolgáltatásokat;
- lehetőség szerint a környezeti teljesítményt.
Ha az eszköz nem fedi le a teljes piacot, ezt világosan jeleznie kell. A kereskedőknek az ajánlataikra vonatkozó pontos és naprakész adatokat is át kell adniuk legalább egy, a teljes piacot lefedő összehasonlító rendszer számára.
Ez jelentős változás lehet a kisebb vállalkozások számára. Az üzleti energiapiacon eddig gyakran nehéz volt összehasonlítani az ajánlatokat, mert az energiadíj mellett több más költségelem is megjelent.
Ilyen lehet:
- a rendszerhasználati díj;
- a kapacitásdíj;
- a kiegyenlítő energia költsége;
- a kereskedői felár;
- a mennyiségi eltérés díja;
- az adók és egyéb terhek;
- a biztosíték vagy előleg;
- a szerződéskezelési díj.
A legolcsóbbnak látszó energiadíj ezért nem feltétlenül eredményezi a legalacsonyabb teljes éves költséget.
Átláthatóbb szerződéskötési tájékoztatás jön
A szolgáltatóknak a szerződés megkötése előtt világos és érthető tájékoztatást kell biztosítaniuk a vállalkozás számára.
A tájékoztatásnak ki kell térnie például:
- az alkalmazott tarifára;
- a díjak számítására;
- a szerződés időtartamára;
- a meghosszabbítás feltételeire;
- a felmondási lehetőségekre;
- az esetleges megszüntetési díjra;
- a panaszkezelésre;
- a kereskedőváltás módjára;
- a kapcsolt szolgáltatásokra.
A vállalkozásnak különösen akkor kell óvatosnak lennie, ha a szerződés:
- automatikusan meghosszabbodik;
- rövid felmondási időablakot tartalmaz;
- tőzsdei árhoz kötött;
- euróban számított díjelemet alkalmaz;
- minimumfogyasztást ír elő;
- jelentős biztosítékot követel;
- egyoldalú ármódosítást tesz lehetővé.
A földgáz ára mellett a szerződés rugalmasságának is pénzügyi értéke van. Egy kissé magasabb, de rugalmasabban módosítható szerződés kedvezőbb lehet, mint egy olcsóbbnak látszó, több évre bezárt konstrukció.
Több információnak kell megjelennie a gázszámlán
Az új szabályok a számlázás átláthatóságát is erősítik.
A számlának és a kapcsolódó tájékoztatásnak világosnak, pontosnak, könnyen érthetőnek és összehasonlíthatónak kell lennie. A végfelhasználónak kérésre érthető magyarázatot kell kapnia arról is, hogyan számították ki a fizetendő összeget.
A számlán vagy a hozzá tartozó tájékoztatásban megjelenhet többek között:
- az elszámolási időszak fogyasztása;
- a fizetendő összeg és annak bontása;
- a tarifa megnevezése;
- a szerződés lejárati időpontja;
- a szolgáltató elérhetősége;
- a kereskedőváltás lehetősége;
- az összehasonlító eszköz elérhetősége;
- a panaszkezelési és vitarendezési lehetőség;
- a megújuló és alacsony kibocsátású gáz aránya;
- a felhasznált energia környezeti hatása.
Ha a szerződés későbbi árváltozást vagy egy kedvezmény megszűnését tartalmazza, annak időpontját a számlán is jelezni kell. A végfelhasználónak ingyenesen kell megkapnia számláit, és elektronikus számlázási lehetőséget is biztosítani kell számára.
Távolról leolvasható mérő esetén legalább havi, tényleges fogyasztáson alapuló információ válhat elérhetővé. Ez a vállalkozás számára sokkal gyorsabb költségellenőrzést tehet lehetővé, mint az évente egyszer elkészülő elszámolás.
A fogyasztási adatok üzleti eszközzé válhatnak
A részletesebb mérési és számlázási információk segítségével a vállalkozás megvizsgálhatja:
- melyik telephely fogyasztása nőtt meg;
- melyik időszakban keletkezik a legnagyobb energiaigény;
- indokolt-e a lekötött mennyiség;
- mikor működik feleslegesen a fűtés vagy technológiai berendezés;
- milyen hatása volt egy energiahatékonysági beruházásnak;
- eltér-e a számla a tényleges fogyasztástól.
Az energiatakarékosság vállalati bevezetése nem feltétlenül jelent nagy beruházást. Már a fogyasztási idősorok rendszeres ellenőrzése is feltárhat:
- hibás beállításokat;
- éjszakai alapfogyasztást;
- szivárgást;
- rosszul szabályozott fűtést;
- kihasználatlan helyiségek energiahasználatát;
- nem megfelelő munkarendet.
Az új uniós szabályok önmagukban nem garantálnak alacsonyabb gázárat. A pontosabb információ azonban javíthatja a vállalkozás alkupozícióját és csökkentheti a pazarlást.
Megjelenik a megújuló gáz és a hidrogén szabályozott piaca
A rendeletcsomag egyik hosszú távon legfontosabb eleme a megújuló és alacsony kibocsátású gázok piacának kialakítása.
A rendszer külön keretet teremt:
- a biometán hálózati betáplálásához;
- a megújuló hidrogénhez;
- az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogénhez;
- a hidrogénhálózatokhoz;
- a hidrogéntárolókhoz;
- a hidrogénterminálokhoz;
- a határokon átnyúló szállításhoz.
Az új szabályozás célja, hogy fokozatosan csökkenjenek a megújuló gázok piacra lépésének indokolatlan akadályai, miközben a hálózati hozzáférés, az engedélyezés és a piaci verseny átláthatóbbá válik.
Ez különösen az alábbi ágazatokban lehet fontos:
- vegyipar;
- acél- és fémipar;
- műtrágyagyártás;
- közlekedés;
- hajózás;
- mezőgazdaság;
- élelmiszeripar;
- energiatermelés.
A hidrogén azonban nem válik egyik napról a másikra általánosan elérhető, olcsó vállalati energiaforrássá. Jelentős hálózati, termelési, tárolási és felhasználói beruházásokra lesz szükség.
Új lehetőséget kaphatnak a biogáz- és biometántermelők
Az új szabályok alapján a végfelhasználók bizonyos feltételek mellett aktív piaci szereplőként is működhetnek.
Ez azt jelentheti, hogy egy vállalkozás:
- saját megújuló gázt termel;
- azt saját működésében felhasználja;
- a többletet értékesíti;
- energiatárolásban vesz részt;
- keresletoldali rugalmassági szolgáltatást nyújt.
Az irányelv külön is megemlíti a mezőgazdasági és közszektorbeli szereplők lehetőségét arra, hogy aktív fogyasztóként megújuló gázt termeljenek és értékesítsenek.
Ez üzleti lehetőséget teremthet például:
- állattartó gazdaságoknak;
- élelmiszer-feldolgozóknak;
- szennyvízkezelőknek;
- hulladékkezelőknek;
- mezőgazdasági szövetkezeteknek;
- nagyobb ipari telephelyeknek.
A beruházás előtt azonban vizsgálni kell:
- az alapanyag folyamatos rendelkezésre állását;
- a hálózati csatlakozást;
- a gázminőségi követelményeket;
- az engedélyezést;
- a termelési költséget;
- az értékesítési szerződést;
- a támogatási és finanszírozási lehetőségeket.
Nem biztos, hogy az új szabályok azonnal alacsonyabb árakat hoznak
Az új piacszabályozás növelheti a versenyt és könnyítheti a kereskedőváltást, de az energia ára továbbra is számos külső tényezőtől függ.
Ilyen tényező:
- a nemzetközi földgázár;
- az euró-forint árfolyam;
- a tárolók töltöttsége;
- az időjárás;
- az európai ipari kereslet;
- az LNG világpiaci ára;
- a szállítási útvonalak;
- a geopolitikai helyzet;
- az orosz energiaimport visszaszorítása.
Az orosz földgáz uniós kivezetésének folyamata és az alternatív beszerzési útvonalak kiépítése jelentősen alakíthatja a következő évek európai energiapiacát.
A források diverzifikációját szolgálhatja például a hosszú távú LNG-beszerzési megállapodások megkötése, de ezek költségeit a szállítási, tárolási és infrastruktúra-feltételek is befolyásolják.
Az új jogok tehát elsősorban a választási lehetőséget és az átláthatóságot javítják. Nem működnek automatikus energiaár-csökkentő gombként.
A fix vagy a változó árú szerződés lehet kedvezőbb?
Erre nincs minden vállalkozás számára érvényes válasz.
Fix áras szerződés
Előnye:
- kiszámíthatóbb költség;
- könnyebb pénzügyi tervezés;
- védelem egy hirtelen piaci drágulással szemben.
Kockázata:
- a vállalkozás nem részesül a piaci ár csökkenéséből;
- idő előtti kilépésnél díj keletkezhet;
- hosszú időre rögzítheti a kedvezőtlen feltételeket.
Változó vagy indexált szerződés
Előnye:
- gyorsabban követheti a piaci árcsökkenést;
- rugalmasabb lehet;
- egyes időszakokban alacsonyabb árat eredményezhet.
Kockázata:
- jelentős havi ingadozás;
- nehezebb tervezhetőség;
- gyors áremelkedés esetén azonnali költségnövekedés;
- összetett képlet vagy devizakitettség.
A döntésnél figyelembe kell venni:
- az éves fogyasztást;
- a fogyasztás szezonális eloszlását;
- a vállalkozás árrését;
- a költségáthárítás lehetőségét;
- a rendelkezésre álló pénzügyi tartalékot;
- a szerződés időtartamát;
- az energiaárak vállalati költségekben képviselt arányát.
Az energiahatékonyság továbbra is a legbiztosabb védelem
A kereskedőváltás néhány százalékos megtakarítást hozhat, de a fel nem használt energia ára mindig nulla.
A vállalati energiahatékonysági kötelezettségek szigorodása mellett a cégeknek gazdasági érdekük is a fogyasztás mérséklése.
Hasznos beruházás lehet például:
- korszerűbb kazán;
- hőszivattyú;
- hővisszanyerő rendszer;
- épületszigetelés;
- nyílászárócsere;
- automatizált fűtésszabályozás;
- zónánkénti mérés;
- hulladékhő hasznosítása;
- technológiai folyamatok optimalizálása;
- saját megújuló energiatermelés.
Az energetikai korszerűsítéshez szükséges finanszírozásnál az energiahatékonyságot és zöldítést támogató uniós programok is szerepet kaphatnak.
Az energiaadatok az ESG-adatszolgáltatásban is megjelenhetnek
A földgázfogyasztás, a megújuló gáz aránya és a kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás egyre több vállalkozásnál kerülhet be:
- a beszállítói kérdőívekbe;
- banki finanszírozási adatkérésekbe;
- pályázati dokumentációba;
- nagyvállalati fenntarthatósági elvárásokba;
- önkéntes ESG-jelentésekbe.
Az önkéntes ESG-standardot alkalmazó kkv-k számára előny lehet, ha az energiaszámlák adatai nem szétszórt PDF-ekben, hanem egységes nyilvántartásban szerepelnek.
Érdemes legalább telephelyenként rögzíteni:
- az éves fogyasztást;
- az energia költségét;
- a szerződés típusát;
- a megújuló energia arányát;
- az előző évi fogyasztással való összehasonlítást;
- az elvégzett megtakarítási intézkedéseket;
- az elért eredményt.
Mit tegyenek most a vállalkozások?
1. Gyűjtsék össze a teljes energiaszerződést
Nemcsak a fő szerződést, hanem:
- az általános szerződési feltételeket;
- az árképletet;
- a mellékleteket;
- a módosításokat;
- az ajánlatot;
- a felmondási tájékoztatást
is érdemes elővenni.
2. Ellenőrizzék a szerződés lejáratát
Meg kell nézni:
- mikor jár le a megállapodás;
- automatikusan meghosszabbodik-e;
- mikor lehet felmondani;
- kell-e előzetesen ajánlatot kérni;
- van-e kilépési vagy megszüntetési díj.
3. Határozzák meg a vállalkozás méretét
A mikro- és kisvállalkozásoknak külön jogai lehetnek. Ehhez azonban ellenőrizni kell:
- a foglalkoztatotti létszámot;
- az árbevételt;
- a mérlegfőösszeget;
- a kapcsolt és partnervállalkozásokat.
4. Mérjék fel az éves fogyasztást
Különösen fontos, hogy a várható éves fogyasztás:
- 100 000 kWh alatt;
- vagy e határ felett
alakul-e, mert az ajánlat-összehasonlító eszközhöz kapcsolódó jogoknál ennek jelentősége lehet.
5. Kérjenek összehasonlítható ajánlatokat
Minden ajánlatnál ugyanazokat a költségelemeket kell összevetni:
- energiadíj;
- fix havi díj;
- rendszerhasználati díj;
- kereskedői felár;
- mennyiségi eltérés díja;
- biztosíték;
- felmondási költség;
- szerződés időtartama.
6. Vizsgálják meg a fogyasztási profilt
Egyenletes vagy erősen szezonális a fogyasztás? Jelentős eltérés van-e a lekötött és a tényleges mennyiség között? Csökkent-e a fogyasztás egy korábbi beruházás után?
7. Ellenőrizzék a számlákat
Érdemes megvizsgálni:
- egyezik-e a mérőállás;
- tényleges vagy becsült fogyasztás szerepel-e;
- alkalmazták-e a szerződéses kedvezményt;
- mikor változik az ár;
- megfelelő-e az időszak;
- van-e indokolatlan vagy ismeretlen díjelem.
8. Készítsenek energiakockázati tervet
A vállalkozás gondolja végig, mi történik, ha:
- 20 százalékkal emelkedik az energia ára;
- csökken a termelés vagy a kihasználtság;
- a kereskedő biztosítékot kér;
- megváltozik az árfolyam;
- ellátási zavar következik be;
- a szerződés váratlanul megszűnik.
Rövid ellenőrzőlista
Az új gázpiaci szabályok alkalmazásakor érdemes ellenőrizni:
- A vállalkozás mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e?
- Mennyi a várható éves gázfogyasztás?
- Határozott vagy határozatlan idejű a szerződés?
- Fix vagy változó az energia ára?
- Mikor nyílik meg a felmondási lehetőség?
- Van-e automatikus meghosszabbítás?
- Tartalmaz-e megszüntetési díjat a szerződés?
- A díj arányos-e a szolgáltató tényleges veszteségével?
- Összehasonlíthatók-e a különböző kereskedői ajánlatok?
- Tartalmazza-e a számla a szükséges fogyasztási és szerződéses adatokat?
- Elérhetők-e a korábbi fogyasztási idősorok?
- Készült-e energiahatékonysági intézkedési terv?
- Van-e lehetőség biogáz, biometán vagy más megújuló energia használatára?
- Megjelennek-e az energiaadatok az ESG- vagy beszállítói adatszolgáltatásban?
