2025-től jelentős változás lép életbe az Európai Unióban, amely komoly lehetőséget kínál a kisvállalkozók jelentős részének. Az új áfamentesség-szabályozás értelmében a jelenleginél jóval magasabb bevételig lehet majd igénybe venni az alanyi adómentességet. A magyar kormánynak azonban még döntenie kell arról, hogy él-e ezzel a lehetőséggel.
Az EU új áfamentesség-szabálya
2025-től egységes szabályozás lép életbe az EU-ban a kisvállalkozások áfamentességéről. Az általános forgalmi adó mértéke továbbra is tagállami hatáskörben marad, így az egyes országokban eltérő lehet az áfa mértéke. Ugyanakkor az új szabályozás egységesíti azt a bevételi határt, ameddig az államok áfamentességet nyújthatnak a kisvállalkozásoknak.
Magyarországon jelenleg 12 millió forintos éves árbevételig lehet alanyi adómentességet kérni, míg az uniós szabályozás 18 millió forintos határt engedélyez. 2025-től azonban ez a határ jelentősen megemelkedik, 85 ezer euróra, azaz mai árfolyamon több mint 33,5 millió forintra. Ráadásul, míg eddig csak a saját országában kérhetett áfamentességet egy cég, mostantól bármelyik uniós tagállamban bejegyzett vállalkozás folyamodhat ezért másik országban is.
Kinek éri meg az alanyi adómentesség?
Az alanyi adómentesség lényege, hogy a vállalkozó nem számít fel áfát az eladásai után, cserébe azonban nem is vonhatja le a beszerzései után megfizetett áfát. Ez elsősorban azoknak a vállalkozásoknak előnyös, amelyeknek nincs sok bemeneti költségük, vagyis nem kell rendszeresen sok terméket vagy szolgáltatást vásárolniuk ahhoz, hogy a saját terméküket előállítsák vagy szolgáltatásukat nyújtsák.
Az áfamentesség különösen jól jöhet például a programozóknak, kozmetikusoknak, ételfutároknak, gyógytornászoknak, online kereskedelemmel foglalkozóknak és még sok más szakmában tevékenykedőknek.
A kormány döntésén múlik
Az új uniós szabályozás nyomán jelentősen bővülhet azoknak a magyar vállalkozásoknak a köre, akik alanyi adómentességet kérhetnek. Az is újdonság lesz, hogy olyan magyar vállalkozások is igénybe vehetik ezt a lehetőséget, amelyeknek külföldi magánszemélyek is az ügyfelei közé tartoznak.
Az azonban még kérdéses, hogy a magyar kormány átveszi-e a megemelt, 85 ezer eurós bevételi határt (33.5 millió forintot). A Pénzügyminisztérium egyelőre nem nyilatkozott erről, de ősszel be kell nyújtaniuk a 2025-ös adótörvény-változásokat, így hamarosan kiderül, hogy a kormány élni kíván-e ezzel a lehetőséggel.
A kisvállalkozók érdekvédői már korábban is szorgalmazták a 12 millió forintos határ emelését, mivel az elavulttá vált az elmúlt években jelentősen megnövekedett költségek miatt. A kormány azonban az áfabevételeket helyezi az adórendszer középpontjába, így kérdéses, hogy hajlandó lesz-e jelentősen növelni az áfamentességet élvező vállalkozások számát.
Az új uniós áfamentesség-szabály jelentős lehetőséget kínál a magyar kisvállalkozóknak, azonban a kormány döntésén múlik, hogy milyen mértékben vezeti be a gyakorlatba az új szabályozást. A szakértők szerint a megemelt bevételi határ és a külföldi ügyfelekre vonatkozó könnyítések jelentősen növelhetnék a kisvállalkozások versenyképességét és egyszerűsíthetnék az adminisztrációt. A következő hónapokban kiderül, hogy a kormány milyen lépéseket tesz az új szabályozás átültetésére.