A kormány 100 milliárd forinttal megemelte a Demján Sándor Exportösztönző Hitelprogram keretét, miután a vállalkozások gyakorlatilag túligényelték az eredeti, 600 milliárd forintos összeget. Az új döntéssel a program keretösszege 700 milliárd forintra nő, kifejezetten a hazai exportáló és exportpiacra lépni készülő KKV-k támogatására.
A Nemzetgazdasági Minisztérium indoklása szerint a befogadott kérelmek összege már elérte a 600 milliárd forintot, a szerződéskötések és folyósítások pedig rekordtempóban zajlanak.
Mit céloz a program?
A Demján Sándor Exportösztönző Hitelprogram fő célja, hogy:
-
méretugrást segítsen elő a hazai KKV-knál,
-
növelje a termelékenységet és hozzáadott értéket,
-
támogassa azokat a cégeket, amelyek
-
új exportpiacokra lépnének, vagy
-
meglévő exporttevékenységüket bővítenék.
-
A konstrukciót az EXIM és a kormány közösen működteti, kimondottan arra optimalizálva, hogy a mostani, gyengébb külső keresleti környezetben se álljanak le a vállalati beruházások.
Miért kellett hirtelen +100 milliárd?
A hivatalos adatok szerint:
-
a befogadott hitelkérelmek értéke már elérte a 600 milliárd forintot,
-
a keret több mint 80%-ára (körülbelül 482 milliárd forintra) már szerződés is született,
-
ebből mintegy 285 milliárd forintot már ki is folyósítottak a cégeknek.
Magyarul: a keret gyakorlatilag elfogyott, miközben a kereslet továbbra is erős, ezért kellett most ráemelni 100 milliárdot, hogy ne kelljen lezárni a programot az újabb exportáló cégek előtt.
Milyen cégek járhatnak igazán jól?
A program elsődlegesen azokra a vállalkozásokra fókuszál, amelyek:
-
hazai tulajdonú, KKV-méretű cégek,
-
már rendelkeznek exporttal, vagy most lépnének ki külföldi piacokra,
-
olyan beruházásokat terveznek, amelyek
-
kapacitásbővítést,
-
technológiai fejlesztést,
-
hatékonyságjavulást hoznak.
-
A hitelprogram illeszkedik abba a gazdaságpolitikai irányba, amelyben a támogatott konstrukciók – például fix, kedvezményes kamatozású KKV-hitelek, tőkeprogramok és vissza nem térítendő támogatások – egymásra épülnek.
Mit jelent ez a KKV-knak a gyakorlatban?
A +100 milliárdos keretbővítés üzenete elég egyértelmű:
-
akinek van exportpotenciálja, most nagyobb eséllyel jut forráshoz,
-
a keret nem csak „papíron létező” sor a költségvetésben, hanem ténylegesen
-
szerződött,
-
folyósított,
-
beruházásokban megjelenő pénz,
-
-
a finanszírozás célja nem pusztán túlélés, hanem növekedés és külpiaci terjeszkedés.
A gazdaságpolitikai háttér az, hogy a kormány – a gyengélkedő európai kereslet és a hazai költségnyomás mellett – exporton keresztül próbál plusz növekedést teremteni, és ebben a KKV-szektort is erősebben be akarja húzni.
Kockázatok és kérdőjelek a háttérben
A program rövid távon egyértelműen pozitív hír a KKV-knak, ugyanakkor több rendszer-szintű kérdés is felmerül:
-
Adósságoldali kitettség:
a vállalkozások jelentős része támogatott, hitelalapú konstrukciókra ül rá, ami egy esetleges kereslet-visszaesésnél visszaüthet. -
Állami támogatási függés:
a beruházások egyre nagyobb hányada ilyen vagy ehhez hasonló programokból él, ami hosszabb távon a „normál” piaci finanszírozás rovására mehet. -
Fiskális oldal:
az exportösztönző programok, a kedvezményes hitelek és más támogatások együtt jelentős terhet rónak a költségvetésre, főleg a megemelt hiánycél mellett.
