Négy évvel a 2022-es szigorítás után ismét napirendre került a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) jövője. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) júniusban részletes vitaanyagot nyújtott be a Pénzügyminisztériumnak, amely öt lehetséges irányt vázol fel az adónem újraszabályozására. A kérdés félmillió egyéni vállalkozót érinthet.
Miért került most terítékre a kérdés?
Kármán András pénzügyminiszter a parlamentben nyilatkozott arról, hogy a kormány 2027-től szélesebb körben elérhetővé tenné a KATA-t. A bejelentést követően az MKIK is bekapcsolódott az egyeztetésbe: a kamara egy 22 oldalas szakmai anyagot állított össze, amelyet a tárca kedvezően fogadott. Nagy Elek, az MKIK elnöke szerint jelenleg mintegy 900 ezer vállalkozás működik Magyarországon, ebből 425 ezer egyéni vállalkozó – és közülük sokan olyan egyszemélyes mikrovállalkozók, akiknek egy egyszerű, kiszámítható adózási forma jelentene valódi könnyebbséget.
Mi romlott el 2022-ben?
A KATA 2013-as bevezetésekor havi fix, alacsony összegű adóval válthatta ki a vállalkozó a legtöbb közterhet. A rendszer idővel azonban jelentősen eltávolodott az eredeti céljától: ahogy egyre többen ismerték meg a működését, a KATA egyre inkább általános jövedelemkivételi és adóoptimalizálási csatornává vált, amit a kamara elemzése szerint a bevételi és áfa-mentességi határok emelése is felgyorsított. A 2022-es szigorítás előtt a katás adózók száma 440–450 ezerre nőtt, miközben a költségvetés szja-, TB- és szocho-bevételei egyre nagyobb mértékben maradtak el a vártól. A jelenlegi, szűkített szabályozás szerint kizárólag főállású egyéni vállalkozók választhatják a KATA-t, és ők is csak magánszemélyeknek számlázhatnak – ezt a korlátozást sérelmezik leginkább az érintettek.
Az öt javaslat, amit a kamara az asztalra tett
Az MKIK szándékosan nem egyetlen modellt terjesztett elő, hanem egy széles skálát a döntéshozók számára:
- A jelenlegi rendszer megőrzése kis B2B-nyitással – a mai konstrukció (havi 50 ezer forintos adó, 18 milliós éves keret, fogyasztói fókusz) maradna az alap, de az éves keret 10–20%-áig cégek felé is lehetne számlázni. Ez a legóvatosabb, legkisebb kockázatú változat.
- Az eredeti, 2013-as KATA visszahozása, forintromláshoz igazítva – havi 100 ezer forintos tételes adóval, 12 milliós éves kerettel, és ismét megnyíló lehetőséggel a vállalkozások felé történő számlázásra, szigorúbb szabályokkal a lepleztett munkaviszony kiszűrésére.
- Differenciált, sávos rendszer – eltérő adóterhet vetne ki a sok ügyféllel dolgozó, illetve az egy-két megrendelőtől függő vállalkozókra, fenntartva a főállású és mellékállású katások közötti különbséget.
- Különadó a cégek felé kiállított számlákra – a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete és az MKIK közös elképzelése szerint a vállalkozásoknak kiállított számlákat külön adó terhelné; az egyik változatban ezt a katás fizetné, a másikban a megrendelő vállalkozás.
- „Szociális KATA” – a nehezebb munkaerőpiaci helyzetű vállalkozóknak szólna, évi 6 millió forintos kereten belül, ahol az első 3 millió forintra csak az alacsony tételes adó vonatkozna, afölött pedig differenciált teher lépne életbe.
A kamara szerint egy végleges, adatalapú elemzésen nyugvó rendszer bevezetésére reálisan 2028. január 1. lehet az időpont, 2027-re pedig a fenti javaslatok valamelyike átmeneti megoldásként szolgálhatna.
Mire figyel a szabályozás, hogy ne ismétlődjenek a régi hibák?
Nagy Elek több nyilatkozatában is hangsúlyozta: a cél nem az, hogy „ugyanaz történjen, mint 2022-ben”, amikor – szavai szerint – a rendszer korábbi visszaéléseinek felszámolása közben a valódi mikrovállalkozók is kiszorultak a KATA-ból. Az MKIK anyaga ezért kitér a nyugdíj- és társadalombiztosítási jogosultság kérdésére is: a magasabb tételes adó (havi 75–100 ezer forint) fejében a katások cserébe magasabb ellátási alapot és nyugdíjjogosultságot kaphatnának, mint a jelenlegi rendszerben.
Mit jelent ez most a vállalkozóknak?
Fontos leszögezni: egyelőre nincs elfogadott, hatályos új KATA-szabályozás – a javaslatok vitaanyagként kerültek a Pénzügyminisztérium elé, a végső döntés a kormányé lesz. Aki jelenleg egyéni vállalkozóként működik vagy vállalkozás indítását tervezi, a ma érvényes szabályok szerint kell eljárnia – tehát az átalányadózás, a vállalkozói SZJA vagy a jelenlegi, szűkített KATA közül választhat. Érdemes azonban figyelemmel kísérni a témát, hiszen egy 2027-es bevezetés esetén jelentősen átalakulhat a kisvállalkozói adózás legnépszerűbb formája.
Más fontos, 2026. július 1-jén életbe lépett változás vállalkozóknak
- Reklámadó: a visszavezetés végül elmaradt. A korábbi tervekkel ellentétben egy 2026. áprilisi kormányrendelet meghosszabbította a 0%-os adókulcs alkalmazását, így a reklámadó ténylegesen 2026. július 1. után sem éledt újra – a reklámközzétevőknek egyelőre nem kell a 7,5%-os kulccsal számolniuk.
- Új uniós vámszabály az online rendeléseknél: az EU-n kívüli webáruházakból érkező, 150 euró alatti értékű csomagok után 3 eurós vámot kell fizetni.
- Negyedéves ÁFA-adatszolgáltatás bővül: az áfabevallásban számlánkénti, adómérték szerinti bontásban kell nyilatkozni a levonásba helyezett adó összegéről.
A cikk 2026. július eleji hírek alapján készült; a KATA jövőjéről szóló egyeztetések folyamatban vannak, a végleges szabályokról érdemes a Pénzügyminisztérium és a NAV hivatalos közleményeit figyelemmel kísérni.
