A mesterséges intelligencia nemcsak egyes munkafolyamatokat gyorsít fel, hanem fokozatosan átalakíthatja azt is, hogy a munkáltatók milyen végzettséget és szakmai múltat várnak el az állásra jelentkezőktől.
A német ifo gazdaságkutató intézet friss vállalati felmérése szerint a mesterséges intelligenciát már használó cégek közel ötöde könnyen vagy nagyon könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy egy felsőfokú vagy műszaki végzettséggel rendelkező munkavállalót olyan dolgozóval váltsanak fel, aki nem rendelkezik diplomával, de munkáját AI-eszközök támogatják.
A szakmai tapasztalat esetében ennél visszafogottabbak a vállalati vélemények. Az AI-t alkalmazó cégek körülbelül 15 százaléka szerint egy tapasztalt munkavállaló feladatait könnyen átveheti egy kevésbé tapasztalt, de mesterséges intelligenciát használó dolgozó.
Az eredmények nem azt jelentik, hogy a német vállalatok tömegesen elbocsátják diplomás vagy tapasztalt alkalmazottaikat. A felmérés inkább arra utal, hogy bizonyos feladatoknál a végzettség mellett egyre fontosabbá válhat az AI-eszközök gyakorlati és hatékony használata.
A német vállalatok több mint fele már használ mesterséges intelligenciát
Az ifo felmérése szerint a német vállalkozások 54,5 százaléka már valamilyen formában alkalmaz mesterséges intelligenciát üzleti folyamataiban.
A felhasználás rendkívül sokféle lehet. A vállalkozások AI-rendszereket vethetnek be többek között:
- dokumentumok és adatok feldolgozására;
- ügyféllevelek és ajánlatok elkészítésére;
- marketinganyagok létrehozására;
- programozási és informatikai feladatokra;
- jelentések és kimutatások összeállítására;
- ügyfélszolgálati válaszok megfogalmazására;
- piaci információk összegzésére;
- fordításra és szövegjavításra;
- szerződések és szabályzatok elsődleges elemzésére;
- belső tudásbázisok keresésére.
Minél szélesebb körben épül be a mesterséges intelligencia a mindennapi működésbe, annál több vállalkozás tapasztalhatja meg, hogy egyes összetettnek tartott feladatok kevesebb előzetes tudással is elvégezhetők.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti a szaktudás eltűnését. Gyakran inkább arról van szó, hogy az AI részben átveszi az információkeresést, az első változat elkészítését vagy a rutinellenőrzést, miközben a végső döntéshez továbbra is emberi szakértelem szükséges.
A kereskedelmi vállalkozások látják a legnagyobb helyettesíthetőséget
Az egyes gazdasági ágazatok között jelentős eltérések mutatkoznak.
A kereskedelmi vállalkozások 28,6 százaléka szerint könnyen vagy nagyon könnyen helyettesíthető lehet egy diplomás munkavállaló olyan dolgozóval, aki felsőfokú végzettség nélkül, de AI-támogatással végzi a feladatait.
A szolgáltató cégeknél ez az arány 19,7 százalék, a feldolgozóiparban 14,6 százalék, az építőiparban pedig 9,3 százalék.
A kereskedelem magasabb arányának egyik lehetséges oka, hogy ebben az ágazatban sok olyan feladat jelenik meg, amely jól szabványosítható vagy digitális rendszerekbe rendezhető.
Ide tartozhat például:
- a termékleírások elkészítése;
- az ajánlatok összehasonlítása;
- a készletadatok elemzése;
- a vevői kérdések megválaszolása;
- a piaci és árinformációk összegyűjtése;
- az értékesítési adatok feldolgozása;
- a reklámszövegek és kampányanyagok előkészítése.
Az építőiparban ezzel szemben nagyobb szerepet kaphat a helyszíni tapasztalat, a gyakorlati problémamegoldás, a fizikai környezet értékelése és a közvetlen munkaszervezés. Ezeket a feladatokat jelenleg nehezebb pusztán generatív AI-rendszerekkel támogatni.
A szakmai tapasztalat nehezebben váltható ki
A felmérés szerint a hosszú szakmai tapasztalatot a vállalatok nehezebben tartják helyettesíthetőnek, mint a formális végzettséget.
A kereskedelmi cégek 22,9 százaléka gondolja úgy, hogy egy tapasztalt munkavállaló feladatait könnyen vagy nagyon könnyen átveheti egy kevésbé tapasztalt, de AI-t használó dolgozó.
A szolgáltatásoknál ez az arány 14,5 százalék, a feldolgozóiparban 12,6 százalék, az építőiparban pedig 7,7 százalék.
A különbség arra utalhat, hogy a diploma által igazolt elméleti tudás egy részéhez az AI viszonylag gyors hozzáférést biztosít. A gyakorlati tapasztalat azonban sok olyan képességet foglal magában, amelyet nehezebb adatbázisokból vagy szöveges válaszokból pótolni.
Ilyen lehet:
- a szokatlan helyzetek felismerése;
- a kockázatok gyors értékelése;
- a korábbi hibákból származó tudás;
- a tárgyalási és kommunikációs rutin;
- a vállalaton belüli kapcsolatok ismerete;
- az ügyfelek viselkedésének értelmezése;
- a döntések következményeinek előzetes felmérése;
- a szakmai felelősség vállalása.
A mesterséges intelligencia nagy mennyiségű információt képes feldolgozni, de nem rendelkezik ugyanazzal a gyakorlati tapasztalattal és helyzetismerettel, mint egy hosszabb ideje az adott területen dolgozó szakember.
A cégek többsége továbbra sem lát egyszerű helyettesíthetőséget
A felmérés legfontosabb ellensúlya, hogy a német vállalkozások többsége egyelőre nem gondolja könnyen kiválthatónak a képzett vagy tapasztalt dolgozókat.
Az AI-t használó cégek 55,4 százaléka szerint nehéz vagy egyáltalán nem lehetséges egy diplomás munkavállalót AI-val támogatott, alacsonyabb végzettségű dolgozóval helyettesíteni.
A szakmai tapasztalatnál még magasabb, 62,7 százalék azok aránya, akik nehéznek vagy lehetetlennek tartják a tapasztalt alkalmazott kiváltását egy kevésbé tapasztalt, AI-t használó munkatárssal.
Az adatok alapján ezért túlzás lenne azt állítani, hogy a diploma vagy a szakmai tapasztalat elveszítette jelentőségét.
A változás inkább abban állhat, hogy a munkáltatók egyes pozícióknál kevésbé ragaszkodnak a korábban automatikusan előírt végzettséghez, ha a jelentkező bizonyítani tudja digitális és AI-használati képességeit.
A vállalatméret nem okozott jelentős eltérést
Az ifo felmérése szerint az eredmények a különböző vállalatméreteknél lényegében hasonlóak voltak.
Ez arra utal, hogy az AI-val támogatott munkavégzés nem kizárólag a nagyvállalatoknál alakíthatja át a végzettséggel kapcsolatos elvárásokat.
A kisebb vállalkozások számára a mesterséges intelligencia különösen vonzó lehet, mert nincs minden részfeladatra külön szakemberük.
Egy kisebb cégnél ugyanaz a munkatárs kezelheti például:
- az ügyfélkommunikációt;
- a marketinget;
- az adminisztrációt;
- az ajánlatkészítést;
- az alapvető adatelemzést;
- a közösségi médiát;
- a weboldal tartalmát.
Az AI segítségével egy általánosabb ismeretekkel rendelkező alkalmazott több olyan feladatot is elvégezhet, amelyhez korábban külső szakértőt vagy külön munkatársat kellett bevonni.
Ez költségmegtakarítást jelenthet, ugyanakkor növeli a hibás vagy ellenőrizetlen AI-válaszokból eredő kockázatot is.
A diploma helyét részben a bizonyítható készségek vehetik át
A munkáltatói kiválasztásban hosszú időn keresztül a diploma gyors szűrőként működött. A végzettség alapján a vállalkozás feltételezhette, hogy a jelentkező rendelkezik bizonyos elméleti tudással, tanulási képességgel és szakmai alapismerettel.
Az AI elterjedése mellett azonban egyre fontosabbá válhat annak közvetlen vizsgálata, hogy a pályázó ténylegesen mire képes.
A munkáltatók nagyobb figyelmet fordíthatnak:
- a gyakorlati feladatokra;
- a próbamunkára;
- az AI-eszközök kezelésére;
- az eredmények ellenőrzésére;
- a problémamegoldó képességre;
- a kommunikációra;
- a szakmai döntések indokolására;
- a gyors tanulási képességre.
Ez kedvezhet azoknak, akik nem rendelkeznek hagyományos felsőfokú végzettséggel, de képesek hatékonyan használni a digitális eszközöket, felismerni az AI hibáit és megfelelően ellenőrizni a kész válaszokat.
A diploma azonban továbbra is meghatározó maradhat azokban a munkakörökben, amelyeknél jogszabály írja elő a szakképzettséget, vagy ahol különösen magas a szakmai felelősség.
Az AI-használat önmagában még nem jelent szakértelmet
A mesterséges intelligencia használata viszonylag gyorsan megtanulható, de a megfelelő kérdések megfogalmazása még nem teszi automatikusan szakértővé a felhasználót.
Az AI meggyőző hangnemben téves, hiányos vagy elavult információt is közölhet. A hibát gyakran éppen az tudja felismerni, aki rendelkezik megfelelő szakmai háttérrel.
Egy kevésbé tapasztalt dolgozó gyorsan elkészíthet egy szerződéstervezetet, pénzügyi kimutatást vagy műszaki leírást, de a kész anyag minőségének megítéléséhez továbbra is szükség lehet tapasztalt szakemberre.
A vállalkozásoknak ezért külön kell választaniuk:
- a tartalom elkészítését;
- a tartalom szakmai ellenőrzését;
- a döntés meghozatalát;
- a felelősség vállalását.
Az AI a folyamat első részét jelentősen felgyorsíthatja, de a felelősség nem kerül át automatikusan a technológiára.
A tapasztalt dolgozók szerepe is átalakulhat
A mesterséges intelligencia nem feltétlenül a tapasztalt munkavállalók kiszorítását eredményezi.
Sok esetben éppen a tapasztalt szakember tudja a leghatékonyabban használni az AI-t, mert pontosan tudja:
- milyen kérdést kell feltenni;
- mely adatokat kell megadni;
- milyen eredmény tekinthető elfogadhatónak;
- hol vannak a válasz gyenge pontjai;
- mikor szükséges további ellenőrzés;
- milyen üzleti vagy jogi kockázat merülhet fel.
A jövőben ezért értékesebb lehet az a tapasztalt munkavállaló, aki saját szakmai tudását mesterséges intelligenciával egészíti ki.
A valódi versenyelőny nem feltétlenül a „szakértő vagy AI” választásból származik, hanem a szakértő és az AI együttműködéséből.
A pályakezdők belépési lehetősége egyszerre javulhat és romolhat
Az AI támogatása megkönnyítheti, hogy kevesebb tapasztalattal rendelkező dolgozók összetettebb munkakörökben is elinduljanak.
Egy pályakezdő gyorsabban készíthet első változatokat, könnyebben értelmezhet dokumentumokat, és rövidebb idő alatt sajátíthat el új folyamatokat.
Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a vállalkozások kevesebb klasszikus belépő szintű pozíciót tartanak fenn.
Ha az AI átveszi azokat az egyszerűbb részfeladatokat, amelyeken keresztül korábban a pályakezdők megszerezték tapasztalatukat, nehezebbé válhat a szakmai fejlődés hagyományos útja.
A cégeknek ezért új képzési modelleket kellhet kialakítaniuk. Nem elegendő az alkalmazott elé tenni egy AI-eszközt, majd azonnal tapasztalt szakemberhez hasonló teljesítményt várni tőle.
A vállalati képzések tartalma is megváltozhat
A hagyományos továbbképzések gyakran egy adott szoftver, jogszabály vagy munkafolyamat részletes bemutatására épültek.
Az AI mellett egyre nagyobb szerepet kaphat:
- a pontos utasítások megfogalmazása;
- a források ellenőrzése;
- az adatvédelmi szabályok ismerete;
- a bizalmas információk védelme;
- a válaszok szakmai felülvizsgálata;
- a hibák és hallucinációk felismerése;
- a vállalati AI-szabályzat alkalmazása;
- az emberi jóváhagyás szükséges pontjainak meghatározása.
A vállalkozások számára nem az lesz a fő kérdés, hogy a dolgozó használ-e mesterséges intelligenciát, hanem az, hogy biztonságosan és ellenőrizhető módon használja-e.
A munkaköri leírások is átalakulhatnak
Az AI elterjedése miatt több vállalkozás felülvizsgálhatja a munkaköri követelményeket.
Korábban egy pozícióhoz automatikusan felsőfokú végzettséget írhattak elő, mert az általánosan elfogadott piaci gyakorlat ezt diktálta. A feladatok részletes elemzése azonban megmutathatja, hogy a munkakör egyes részeihez nincs feltétlenül szükség diplomára.
A munkáltatók ezért egyre inkább elkülöníthetik:
- a kötelező szakmai jogosultságot igénylő feladatokat;
- a valódi szakértői döntéseket;
- az AI-val támogatható adminisztratív munkát;
- a szabványosítható elemzéseket;
- az emberi kapcsolatokra épülő feladatokat.
Ez pontosabb toborzást és rugalmasabb munkaszervezést eredményezhet.
A munkáltatóknak a felelősségi rendszert is rendezniük kell
Ha egy kevésbé képzett vagy tapasztalt munkavállaló AI segítségével végez összetettebb feladatokat, különösen fontossá válik a felülvizsgálat és a felelősség kérdése.
A vállalkozásnak meg kell határoznia:
- mely feladatoknál használható AI;
- milyen adat tölthető fel a rendszerbe;
- mikor szükséges szakértői ellenőrzés;
- ki hagyhatja jóvá a végleges eredményt;
- hogyan dokumentálják az AI használatát;
- ki felel a hibás döntés következményeiért;
- milyen esetben tilos automatizált választ alkalmazni.
A megfelelő kontroll nélkül a gyorsaságból könnyen gyorsabban előállított hiba lehet.
A diploma nem tűnik el, de megszűnhet kizárólagos belépőkártya lenni
A német felmérés alapján nem indokolt a felsőoktatás jelentőségének végét hirdetni.
A vállalatok többsége továbbra is nehezen helyettesíthetőnek tartja a diplomás és tapasztalt dolgozókat. A végzettség különösen fontos maradhat a szabályozott szakmákban, a műszaki tervezésben, az egészségügyben, a jogi munkában, a pénzügyi döntéseknél és más magas felelősségű területeken.
Az AI azonban fokozatosan megszüntetheti azt a gyakorlatot, amelyben a diploma önmagában elegendő bizonyítéknak számított a munkakör betöltésére.
A munkavállalók értékét egyre inkább a szakmai tudás, a gyakorlati teljesítmény, a digitális alkalmazkodás és az AI-val való hatékony együttműködés együttesen határozhatja meg.
A technológia így nem feltétlenül eltörli a végzettség és tapasztalat értékét. Inkább újrarendezi, hogy a munkáltatók milyen képességeket tekintenek valódi versenyelőnynek.
