Igen, a székhelyszolgáltatás Magyarországon kifejezetten jogszabályban rendezett, szabályozott terület. Nem egy informális címhasználatról van szó, hanem olyan szolgáltatásról, amelynek működését több jogszabály is meghatározza.

A székhely fogalmát és szerepét alapvetően a 2006. évi V. törvény, vagyis a cégtörvény szabályozza. A törvény szerint a cég székhelye a cég bejegyzett irodája, vagyis az a hely, ahol többek között a hivatalos iratok átvétele, érkeztetése, őrzése és rendelkezésre tartása történik. A cégtörvény külön nevesíti azt is, hogy a cég székhelye olyan ingatlan is lehet, amelynek használatára a cég székhelyszolgáltatás útján jogosult.

A székhelyszolgáltatás részletszabályait külön jogszabály, a 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet a székhelyszolgáltatásról tartalmazza. Ez írja elő például, hogy a székhelyszolgáltatást igénybe vevő cég és a székhelyet biztosító szolgáltató között írásbeli megbízási szerződésnek kell létrejönnie, továbbá szabályozza a szolgáltatás alapvető feltételeit, az ingatlanra vonatkozó követelményeket és a felek kötelezettségeit.

Emellett a székhelyszolgáltatók a 2017. évi LIII. törvény, vagyis a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló törvény hatálya alá is tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatónak ügyfél-átvilágítási, azonosítási, nyilvántartási, belső szabályzati és kockázatkezelési kötelezettségei is vannak.

A tevékenységhez kapcsolódik továbbá az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény is, mivel székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén az adóhatóság felé be kell jelenteni a székhelyszolgáltató adatait és a jogviszony keletkezésének időpontját.

Összességében tehát a székhelyszolgáltatás jogszabályban rendezett, ellenőrzött és több oldalról szabályozott szolgáltatás. Egy szabályosan működő székhelyszolgáltató nem pusztán címet biztosít, hanem a cégtörvény, a székhelyszolgáltatásról szóló IM rendelet, az adózási szabályok és a pénzmosás-megelőzési előírások alapján végzi a tevékenységét.

 jogintézményét.