Székhelyszolgáltatóként és az ingatlan használatára jogosultként alapelvünk, hogy a címünkön csak olyan társaságok szerepeljenek, amelyek jogszerűen, valós jogcímen és ellenőrzött szerződéses háttérrel veszik igénybe szolgáltatásunkat.
Előfordulhat olyan eset, hogy egy társaságot úgy jelentenek be valamelyik címünkre székhelyként, hogy ehhez nem adtunk hozzájárulást, nincs vele székhelyszolgáltatási és a cég valójában nem nálunk működik vagy nem működik egyáltalán. Ilyenkor nem egyszerű adminisztratív félreértésről van szó, hanem olyan helyzetről, amely érintheti a cégnyilvántartás hitelességét, a székhely jogszerűségét és a nálunk szabályosan működő ügyfelek érdekeit is.
Az alábbiakban bemutatjuk, ilyen esetben milyen lépéseket teszünk, milyen jogszabályi háttér alapján járunk el, és miért tekintjük ezt meglévő ügyfeleink védelme szempontjából kiemelten fontosnak.
1. Miért jogellenes az engedély nélküli székhelybejelentés?
A Ctv. 7. § (4) bekezdése szerint a cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonában áll, vagy amelynek használatára a cég jogosult. Ez a jogosultság alapulhat például tulajdonjogon, bérleti jogviszonyon, tulajdonosi hozzájáruláson vagy székhelyszolgáltatási szerződésen.
Székhelyszolgáltatás esetén a részletes szabályokat a 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet tartalmazza. A rendelet szerint a székhelyszolgáltatást igénybe vevő cég és a székhelyet biztosító szolgáltató között írásba foglalt szerződésnek kell létrejönnie.
Egy cég nem jelölhet meg tetszőlegesen egy címet székhelyként. A cím használatához valós jogcímre van szükség.
Jogosulatlan székhelybejelentésről beszélhetünk például akkor, ha a cég:
- nincs velünk székhelyszolgáltatási vagy bérleti jogviszonyban,
- nem rendelkezik tőlünk származó írásbeli hozzájárulással,
- nem szerepel az ügyfél-nyilvántartásunkban,
- nem történt meg az ügyfél-átvilágítása,
- nem biztosította a jogszabály által megkövetelt iratokat,
- a címünket csak a cégnyilvántartásban tünteti fel, tényleges kapcsolat nélkül.
Ilyen esetben a cég nem jogosult a címünk használatára. Ez nemcsak a szolgáltató szempontjából problémás, hanem azért is, mert a cégnyilvántartásban olyan székhelyadat jelenhet meg, amely mögött nincs valós jogviszony.
2. Első lépésként belső ellenőrzést végzünk
Ha tudomásunkra jut, hogy egy cég székhelyeként valamelyik címünk szerepel, először minden esetben belső ellenőrzést végzünk.
Ennek során megvizsgáljuk, hogy:
- van-e az adott céggel érvényes székhelyszolgáltatási szerződésünk,
- szerepel-e a cég az ügyfél-nyilvántartásunkban,
- megtörtént-e az ügyfél-átvilágítás,
- készült-e részére tulajdonosi, használati vagy egyéb hozzájáruló nyilatkozat,
- rendelkezésre állnak-e azok az iratok, amelyek alapján a székhelyszolgáltatás jogszerűen nyújtható lenne.
Ha sem szerződés, sem hozzájárulás, sem más jogcím nem azonosítható, akkor megállapítjuk, hogy a cég engedély nélkül használja vagy próbálja használni a címünket székhelyként.
Fontos: ilyen esetben az adott céget nem tekintjük ügyfelünknek. Nem helyezünk ki számára cégtáblát, nem vesszük át a küldeményeit ügyfélként, nem végzünk részére iratkezelést, és nem vállalunk olyan kötelezettségeket, amelyek kizárólag érvényes székhelyszolgáltatási jogviszony esetén terhelnének minket.
3. Felszólítást vagy tájékoztatást küldhetünk az érintetteknek
Az ügy körülményeitől függően először felszólítást vagy tájékoztatást küldhetünk az érintett cégnek, annak képviselőjének vagy jogi képviselőjének.
Ebben jelezhetjük, hogy:
- a cég a címünket jogcím nélkül tünteti fel székhelyként,
- nincs velünk érvényes székhelyszolgáltatási vagy bérleti szerződése,
- nem adtunk hozzájárulást a cím használatához,
- a cég nem jogosult arra, hogy a címünket székhelyként használja,
- kérjük a jogellenes állapot megszüntetését és a székhely módosítását.
Ha az érintett cég a helyzetet önként rendezi, például másik jogszerű székhelyet jelent be, azzal a jogellenes állapot megszüntethető. Ha azonban erre nem kerül sor, további jogi lépéseket teszünk.
4. Törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetünk a cégbíróságnál
Jogcím nélküli székhelyhasználat esetén a cégbírósághoz fordulhatunk, és törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezését kérhetjük.
A Ctv. 72. § alapján a törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel kikényszerítse a cég törvényes működését. A Ctv. 74. § szerint törvényességi felügyeleti eljárásnak lehet helye többek között akkor, ha a cégjegyzékbe bejegyzett adat törvénysértő. A Ctv. 77. § alapján az eljárást az is kérheti, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, és ezt valószínűsíti.
Ha tehát egy cég olyan címet tüntet fel székhelyként, amelynek használatára nem jogosult, akkor felmerülhet, hogy a cégjegyzékben szereplő székhelyadat jogszerűsége vitatott.
A cégbírósághoz benyújtott beadványban rögzíthetjük, hogy:
- az adott cég székhelyeként a mi címünk szerepel,
- a cégnek nincs velünk székhelyszolgáltatási vagy bérleti szerződése,
- nem adtunk tulajdonosi vagy használati hozzájárulást,
- a cég nem szerepel az ügyfél-nyilvántartásunkban,
- a cég részére nem biztosítunk székhelyszolgáltatást,
- a címhasználat mögött nincs általunk ismert jogcím.
A cégbíróságtól kérhetjük, hogy vizsgálja meg a székhelyhasználat jogszerűségét, hívja fel a céget a jogcím igazolására, és szükség esetén intézkedjen a törvényes állapot helyreállítása érdekében.
Súlyosabb esetben, ha a cég a bejegyzett címein ténylegesen nem található, és a képviseletre jogosult személyek elérhetősége sem rendezett, a Ctv. 89-90. § szerinti, ismeretlen székhelyű cégre vonatkozó eljárás is felmerülhet. Ennek következménye végső esetben a cég megszűntnek nyilvánítása és kényszertörlési eljárás elrendelése is lehet.
5. Szükség esetén jelezzük a körülményeket a NAV felé
Ha a jogcím nélkül bejelentett cég a címünkön ténylegesen nem érhető el, küldeményeit nem veszi át, a székhellyel kapcsolatos kötelezettségeit nem nálunk teljesíti, vagy a címhasználat valósága vitatott, szükség esetén jelezzük a körülményeket az adóhatóság felé is.
A 2017. évi CL. törvény, vagyis az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 246. §-a alapján az állami adó- és vámhatóság az adószámot többek között akkor törölheti, ha az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található. Az adószám törlésének feltételeit azonban minden esetben az adóhatóság vizsgálja saját eljárásában.
Ezért a NAV felé tett jelzésünk nem azt jelenti, hogy mi állapítjuk meg az adószám törlésének feltételeit. Mi azt jelezzük, hogy az adott cég a mi címünkön nem rendelkezik érvényes jogviszonnyal, nem ügyfelünk.
Ezzel azt segítjük elő, hogy az adóhatóság valós információk alapján tudja vizsgálni, fennáll-e fiktív vagy jogcím nélküli székhelyhasználat.
6. Büntetőjogi lépések is felmerülhetnek súlyosabb esetben
Az engedély nélküli székhelybejelentés önmagában nem minden esetben jelent automatikusan bűncselekményt. Előfordulhat adminisztratív hiba, félreértés, korábbi jogviszony téves értelmezése vagy más tisztázandó körülmény.
Ugyanakkor súlyosabb esetben büntetőjogi kérdések is felmerülhetnek, különösen akkor, ha a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során valótlan tartalmú okiratot, nyilatkozatot vagy adatot használtak fel annak érdekében, hogy a cég a címünket jogszerű székhelyként tüntethesse fel.
A Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 342. §-a a közokirat-hamisítás bűncselekményét szabályozza. A tényállás körébe tartozhat többek között hamis közokirat készítése, közokirat tartalmának meghamisítása, hamis vagy hamisított közokirat felhasználása, illetve bizonyos esetekben az is, ha valaki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adat kerüljön közokiratba.
Ha az ügy körülményei alapján felmerül annak gyanúja, hogy a cég székhelyhasználati joga valótlan okirattal vagy valótlan nyilatkozattal került igazolásra, mérlegeljük büntető feljelentés megtételét közokirat-hamisítás vagy más okirati bűncselekmény gyanúja miatt.
Ilyen esetben a hatóság feladata annak vizsgálata, hogy történt-e bűncselekmény, ki működött közre az okirat elkészítésében vagy felhasználásában, és az érintettek tudattartalma alapján megállapítható-e büntetőjogi felelősség.
7. Az okiratszerkesztő ügyvéd felelőssége is felmerülhet
A cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárásokban a jogi képviselet főszabály szerint ügyvédhez kötött. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) szerint az ügyvédi tevékenységet jogi szakértelemmel, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 1. § (5) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre. Az Üttv. 2. § alapján az okiratszerkesztés és az okirat ellenjegyzése is ügyvédi tevékenység.
Jogosulatlan székhelybejelentés esetén ezért az okiratszerkesztő ügyvéd felelőssége is felmerülhet, különösen akkor, ha a rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy az ügyvéd tudott a székhelyhasználati jogcím hiányáról, vagy azt az elvárható gondosság mellett észlelnie kellett volna.
Ez természetesen mindig az adott ügy körülményeitől függ. Nem minden hibás vagy vitatott székhelybejelentés jelenti automatikusan az ügyvéd felelősségét. Az viszont alapvető elvárás, hogy az okiratszerkesztés során ne kerüljön sor olyan nyilatkozat vagy okirat felhasználására, amely valótlanul igazolja a cég székhelyhasználati jogosultságát.
Kamarai bejelentés mérlegelése
Ha az ügy adatai alapján felmerül, hogy az okiratszerkesztő ügyvéd jogszabályba ütköző vagy jogszabály megkerülésére irányuló székhelybejelentésben működött közre, kamarai bejelentés megtételét is mérlegelhetjük.
Az Üttv. 107. § szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha ügyvédi tevékenysége során jogszabályban vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi. A fegyelmi felelősség megállapítása természetesen az ügyvédi kamara hatáskörébe tartozik.
Polgári jogi igény mérlegelése
Ha a jogosulatlan székhelybejelentés miatt nekünk vagy ügyfeleinknek konkrét, bizonyítható kárunk keletkezik, például hatósági eljárással összefüggő költség, jogi költség vagy más igazolható érdeksérelem, polgári jogi igény érvényesítését is mérlegelhetjük.
Ilyen esetben mindig azt kell vizsgálni, hogy kinek a magatartása okozta a kárt, fennáll-e okozati összefüggés, és bizonyítható-e a felelősség.
Büntetőjogi bejelentés kiterjesztése az érintettekre
Ha a rendelkezésre álló információk alapján felmerül, hogy az okiratban szereplő valótlan adat az okiratszerkesztésben vagy felhasználásban közreműködő személyek előtt is ismert volt, a büntetőjogi bejelentésben ezt a körülményt is jelezhetjük.
8. Miért tesszük mindezt a meglévő ügyfeleink védelmében?
A jogosulatlan székhelybejelentések elleni fellépés nem pusztán a saját címünk védelméről szól. Legalább ennyire fontos a nálunk szabályosan működő ügyfelek védelme.
Ügyfeleink jogosan várják el, hogy olyan székhelyszolgáltatónál legyen a cégük székhelye, ahol:
- csak ellenőrzött cégek kapnak szolgáltatást,
- minden ügyféllel írásbeli szerződés jön létre,
- megtörténik az ügyfél-átvilágítás,
- a székhelyhasználatnak valós jogcíme van,
- a szolgáltató nem engedi, hogy ismeretlen hátterű cégek engedély nélkül használják a címét,
a cím megítélése tiszta marad a bankok, hatóságok és üzleti partnerek előtt.
Ha egy székhelyszolgáltató címére engedély nélkül, ellenőrizetlenül vagy jogcím nélkül kerülhetnének be cégek, az hosszú távon az összes szabályosan működő ügyfél számára kockázatot jelentene. Egy ilyen cím megítélése romolhatna, a hatóságok fokozottabban vizsgálhatnák, a bankok és üzleti partnerek pedig óvatosabban kezelhetnék az ott bejegyzett vállalkozásokat.
Mi ezt nem engedjük. Nem üzemeltetünk cégtemetőt, és nem biztosítunk hátteret fantomizálódó, felelősségelkerülésre használt vagy nem átlátható cégek számára.
A székhelyszolgáltatás nálunk nem egyszerű címkiadás. Ellenőrzött, szerződéses, dokumentált és jogkövető szolgáltatás.
9. Milyen jogi eszközöket alkalmazunk?
A körülményektől függően az alábbi lépéseket tesszük meg:
- belső nyilvántartásaink ellenőrzése,
- az érintett cég vagy jogi képviselő felszólítása,
- cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése,
- az ismeretlen székhelyű cégre vonatkozó eljárás kezdeményezésének kérése, ha ennek feltételei fennállnak,
- NAV felé történő jelzés, ha a cég a címen ténylegesen nem elérhető vagy a címhasználat valósága vitatott,
- büntető feljelentés mérlegelése, ha valótlan okirat vagy nyilatkozat felhasználásának gyanúja merül fel,
- kamarai bejelentés mérlegelése az okiratszerkesztő ügyvéddel kapcsolatban,
- polgári jogi igény érvényesítésének mérlegelése, ha bizonyítható kár keletkezik.
Minden esetben az adott ügy körülményei alapján, szükséges és arányos módon járunk el. A célunk nem az, hogy felesleges jogvitákat generáljunk, hanem az, hogy megszüntessük a jogellenes állapotot, megvédjük a címünk tisztaságát, és biztosítsuk ügyfeleink számára a megbízható szolgáltatási környezetet.
Engedély, hozzájárulás és érvényes jogviszony nélkül senki nem jogosult arra, hogy valamelyik címünket cége székhelyeként használja.
Ha ilyen eset jut tudomásunkra, belső ellenőrzést végzünk, megvizsgáljuk, hogy fennáll-e bármilyen jogcím, és ha nem, megtesszük a szükséges lépéseket a jogellenes állapot megszüntetése érdekében. Ez a helyzet súlyosságától függően jelenthet felszólítást, cégbírósági eljárást, NAV felé történő jelzést, büntetőjogi lépések mérlegelését, kamarai bejelentést vagy polgári jogi igény érvényesítését is.
Ezt nemcsak saját működésünk védelme érdekében tesszük, hanem minden olyan ügyfelünk érdekében is, aki velünk jogszerűen, átláthatóan és rendezett szerződéses háttérrel működik együtt.
Számunkra a székhelyszolgáltatás bizalmi szolgáltatás. Ennek része, hogy a címünket nem engedjük jogcím nélkül használni, és következetesen fellépünk minden olyan bejelentéssel szemben, amely veszélyeztetheti a cégnyilvántartás hitelességét, a címünk megbízhatóságát vagy ügyfeleink jogos érdekeit.
