Magyarországon a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzését a 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) szabályozza. E jogszabály hatálya kiterjed minden olyan természetes és jogi személyre, amely Magyarországon rendelkezik székhellyel vagy fiókteleppel, és tevékenysége során adótanácsadással, adószakértéssel, könyveléssel vagy könyvvizsgálattal foglalkozik.

A törvény részletesen meghatározza, hogy kik tartoznak a szabályozás hatálya alá. Az érintett szolgáltatók kiválasztásának indoka, hogy tevékenységük során képesek ügyfeleik gazdasági műveleteit részletesen megfigyelni, ezáltal alkalmasak lehetnek a gyanús tranzakciók azonosítására. Például egy könyvelő folyamatos rálátással rendelkezik az ügyfél gazdasági ügyleteire, míg egy adótanácsadó a tanácsadás során észlelheti a szokatlan pénzügyi eseményeket.

A Pmt. hatálya kiterjed a székhelyszolgáltatókra is, annak ellenére, hogy ők nem feltétlenül rendelkeznek közvetlen információval az ügyfél gazdasági tevékenységéről. A kötelezettség rájuk történő kiterjesztése uniós jogharmonizációs célokat szolgált.

A tényleges tulajdonos azonosítása

A törvény egyik központi eleme az ügyfél tényleges tulajdonosának beazonosítása. Ez különösen fontos jogi személy vagy más szervezet esetén. A tényleges tulajdonos az a személy, aki a szervezet működésére tényleges befolyást gyakorol, illetve az ellenőrzést birtokolja.

Ügyfél-átvilágítási kötelezettségek

Az ügyfél-átvilágítás kötelező:

• az üzleti kapcsolat létesítésekor,

• ha az ügyféllel kapcsolatos körülmények jelentősen megváltoznak,

• ha szokatlan vagy gyanús ügyletet észlel a szolgáltató,

• valamint a törvény által meghatározott esetekben, például összeghez kötött tranzakciók során.

Egy további különleges eset a kockázati besorolás változása. A szolgáltatóknak kötelességük ügyfeleiket kockázati szempontból osztályozni (alacsony, közepes, magas). Amennyiben az ügyfél besorolása magasabb szintre emelkedik, az újabb átvilágítást von maga után. Ezzel szemben a besorolás csökkenése nem kötelez átvilágításra.

Szükséges adatok az átvilágítás során

Természetes személy esetén a következő adatok szükségesek:

• név, születési név,

• születési hely és idő,

• állampolgárság,

• anyja neve,

• lakóhely, tartózkodási hely,

• hivatalos azonosító okmányok (pl. személyi igazolvány, lakcímkártya), melyeket másolni és dokumentálni kell.

Jogi személy vagy szervezet esetén rögzítendő:

• név, rövid név,

• adószám, cégjegyzékszám,

• székhely, telephely,

• főtevékenység,

• valamint a képviselők, meghatalmazottak, ügyvezetők, kézbesítési megbízottak és tényleges tulajdonosok adatai – utóbbiakról közszereplői nyilatkozatot is be kell szerezni.

Dokumentálási és megőrzési kötelezettség

Nem csupán az ügyfél azonosítása, hanem az ügyletek dokumentálása is kötelező. Rögzíteni kell az ügylet típusát, teljesítési módját és a kapcsolódó szerződéses megállapodások jellegét.

A kockázati besorolás szerint eltérő időközönként szükséges az újraátvilágítás:

• magas kockázat esetén évente,

• alacsony kockázat esetén legalább ötévente.

Gyanús tranzakciók bejelentése

Amennyiben a szolgáltató olyan körülményt észlel, amely pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy egyéb bűncselekményre utalhat, azt haladéktalanul jelentenie kell. A mulasztás jogkövetkezményeket vonhat maga után – különösen akkor, ha a szolgáltató tudott vagy tudnia kellett volna a jogellenes tevékenységről.

Belső szabályzat és felügyeleti jóváhagyás

A szolgáltatók kötelesek belső szabályzatot készíteni a pénzmosás elleni eljárásokra vonatkozóan. Ez a szabályzat csak a felügyeleti szerv jóváhagyásával léphet hatályba. A jóváhagyás hiányában a szolgáltató szabálytalannak minősül, mivel nem rendelkezik érvényes működési renddel e téren.

A Pmt. továbbá előírja, hogy a szolgáltatók rendszeres képzéseken vegyenek részt, és naprakész nyilvántartást vezessenek az ügyfél- és ügylet-azonosítási folyamatokról.