A székhelyszolgáltatás igénybevétele nemcsak szerződéses és cégjogi kérdés, hanem adóhatósági bejelentési kötelezettséget is jelent. Ha egy vállalkozás székhelyszolgáltatót vesz igénybe, ennek adatait a NAV felé is be kell jelenteni.
Ez a kötelezettség sokszor azért marad háttérben, mert a vállalkozók elsősorban a cégbírósági bejegyzésre, a székhelyhasználati iratokra vagy a székhelyszolgáltatási szerződésre figyelnek. Ezek valóban fontosak, de önmagukban nem helyettesítik a NAV felé teljesítendő adatbejelentést.
A székhelyszolgáltatás bejelentése tehát külön figyelmet érdemel. Nem puszta adminisztratív apróság, hanem olyan adatközlés, amelynek elmaradása vagy hibás teljesítése később bírságot, hatósági felszólítást, sőt bizonyos esetekben adószám-törlési kockázatot is eredményezhet.
A NAV felé külön adatbejelentés szükséges
A székhelyszolgáltatás igénybevételét az állami adó- és vámhatóság felé be kell jelenteni. A bejelentés célja, hogy a NAV pontosan lássa, melyik vállalkozás milyen székhelyszolgáltatót vesz igénybe, mikortól áll fenn a jogviszony, és határozott idejű megállapodás esetén meddig tart.
Ez azért lényeges, mert a székhely a vállalkozás hivatalos elérhetőségének egyik központi eleme. Ide érkezhetnek hivatalos iratok, hatósági megkeresések, ellenőrzéssel kapcsolatos dokumentumok és egyéb olyan küldemények, amelyek a vállalkozás jogszerű működéséhez kapcsolódnak.
A NAV-bejelentés tehát nem a székhelyszolgáltatási szerződés „lemásolása”, hanem meghatározott adatok adóhatósági nyilvántartásba történő bejelentése.
A bejelentésre szolgáló nyomtatványok
A bejelentést a megfelelő NAV-adatlapon kell teljesíteni. Gazdasági társaságoknál, például kft.-nél vagy bt.-nél, a székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentése a T201T jelű adatlapon történik.
Egyéni vállalkozók esetében a T101E adatlap kapcsolódik a bejelentéshez. Ez az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozók bejelentő- és változásbejelentő lapja.
A T201T nyomtatvány a NAV Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásában, vagyis az ONYA-ban is elérhető, és ÁNYK-n keresztül is használható. A T201T jelenleg kizárólag elektronikusan küldhető be. A T101E szintén elérhető ONYA-ban, valamint ÁNYK-s nyomtatványként is használható, és elektronikusan is beküldhető.
Gyakorlati szempontból ezért nem az e-Papír használata a fő irány, hanem a megfelelő NAV-adatlap kitöltése és elektronikus benyújtása.
A bejelentendő adatok köre
Székhelyszolgáltatás igénybevételekor a bejelentésben több adatot is meg kell adni. Ezek közé tartozik a székhelyszolgáltató elnevezése, székhelye és adószáma.
Emellett be kell jelenteni a székhelyszolgáltatási jogviszony keletkezésének időpontját is. Ha a jogviszony határozott időre jött létre, akkor a megszűnés időpontját is fel kell tüntetni.
A bejelentendő adatok tehát nem általános leírások, hanem konkrét azonosító adatok. Ezek alapján tudja a NAV ellenőrizni, hogy az adott vállalkozás valóban bejelentett székhelyszolgáltatót vesz-e igénybe, és a bejelentett szolgáltató megfelelően szerepel-e a nyilvántartásban.
A határidő szerepe
A változásbejelentési kötelezettségeknél általános szabály, hogy az adókötelezettséget érintő, közvetlenül a NAV felé bejelentendő változásokat a változás bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell bejelenteni.
Ez a székhelyszolgáltatásnál is különösen fontos lehet. Ha egy vállalkozás új székhelyszolgáltatóval köt szerződést, megszünteti a korábbi jogviszonyt, vagy a határozott idejű jogviszony adatai változnak, a NAV felé teljesítendő adatbejelentést nem érdemes halogatni.
A késedelem önmagában is problémát okozhat, de még kellemetlenebb, ha a NAV egy ellenőrzés vagy adategyeztetés során állapítja meg, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok nem felelnek meg a valóságnak.
A székhelyszolgáltatói nyilvántartás jelentősége
A NAV a székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentésekor azt is vizsgálhatja, hogy a bejelentett székhelyszolgáltató szerepel-e a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában.
Ez nem mellékes részlet. Ha az adózó olyan személyt vagy szervezetet jelent be székhelyszolgáltatóként, amely nem szerepel a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában, a NAV tizenöt napos határidővel felhívhatja az adózót arra, hogy vonja vissza a székhelyszolgáltatás igénybevételére vonatkozó bejelentését, vagy gondoskodjon másik megfelelő székhely, illetve székhelyszolgáltató bejelentéséről.
Ezért székhelyszolgáltató választásakor nemcsak az ár, az iroda elhelyezkedése vagy a szolgáltatás kényelme számít. Fontos az is, hogy a szolgáltató jogszerűen működjön, és a jogszabályi feltételeknek megfelelően szerepeljen a megfelelő nyilvántartásban.
Az elmaradt vagy hibás bejelentés következményei
A székhelyszolgáltatás bejelentésének elmulasztása, késedelmes teljesítése, hiányos vagy valótlan adattartalmú teljesítése mulasztási bírságot vonhat maga után.
Bejelentési és változásbejelentési kötelezettség esetén a NAV főszabály szerint először 15 napos határidővel felhívja az adózót a kötelezettség jogszerű teljesítésére.
Ha a vállalkozás a felhívás ellenére sem teljesíti megfelelően a bejelentést, nem természetes személy adózóként 200 000 forint mulasztási bírsággal számolhat. Ismételt eredménytelen felhívás esetén a bírság 500 000 forint lehet.
Természetes személy adózóknál az első eredménytelen felhívás után 50 000 forint, ismételt eredménytelen felhívás után 200 000 forint bírság merülhet fel.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bejelentést nem érdemes „majd egyszer” típusú feladatként kezelni. A NAV-adatok pontossága a vállalkozás adminisztratív biztonságának része.
Az adószám-törlési kockázat külön figyelmet igényel
A székhelyszolgáltatás bejelentésénél nemcsak a bírság jelenthet kockázatot. Különösen komoly helyzetet eredményezhet, ha a bejelentett székhelyszolgáltató nem szerepel a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában, és az adózó a NAV felhívása ellenére sem vonja vissza a bejelentését, illetve nem jelent be másik megfelelő székhelyet vagy székhelyszolgáltatót.
Ilyen esetben a NAV adószám-törlési eljárás irányába is továbbléphet. A törvényes állapot helyreállítására ilyenkor külön határidőt adhat, de ha az adózó ezt sem teljesíti, az adószám törlése is felmerülhet.
Ez már nem egyszerű adminisztrációs kellemetlenség. Az adószám törlése a vállalkozás működését alapjaiban érintheti, ezért a székhelyszolgáltatással kapcsolatos NAV-adatokat célszerű mindig naprakészen tartani.
A székhelyhasználat és a NAV-bejelentés külön kérdés
Fontos elkülöníteni egymástól a székhelyhasználat jogszerűségét és a NAV felé teljesítendő bejelentést. A vállalkozásnak rendelkeznie kell olyan jogcímmel, amely alapján az adott címet székhelyként használhatja. Székhelyszolgáltatás esetén ennek alapja jellemzően a székhelyszolgáltatási szerződés és a szolgáltató oldalán fennálló megfelelő ingatlanhasználati jogosultság.
A NAV-bejelentés azonban nem váltja ki ezeket az iratokat. Attól, hogy a székhelyszolgáltatás adatait bejelentik a NAV-hoz, még külön kérdés marad, hogy a székhelyhasználat cégjogi és szerződéses oldala is rendben van-e.
Ugyanez fordítva is igaz: attól, hogy a székhelyszolgáltatási szerződés rendben van, a NAV-adatbejelentést még teljesíteni kell.
A leggyakoribb hibák
A gyakorlatban több tipikus hiba is előfordulhat. Ilyen például, ha a vállalkozás egyáltalán nem jelenti be a székhelyszolgáltatás igénybevételét a NAV felé, mert azt gondolja, hogy a cégbírósági székhelybejegyzés önmagában elegendő.
Szintén gyakori probléma lehet a hibás adószám, a pontatlan szolgáltatói név, a régi székhelyszolgáltató adatainak nyilvántartásban hagyása, vagy a jogviszony kezdő, illetve megszűnési időpontjának téves megadása.
Kockázatos az is, ha a vállalkozás nem ellenőrzi, hogy a szolgáltató szerepel-e a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában. Ez különösen akkor jelenthet gondot, ha a szolgáltató olcsó, gyors vagy kényelmes megoldást ígér, de a jogszabályi háttér nincs rendben.
A bejelentés gyakorlati ellenőrzése
A székhelyszolgáltatás bejelentésénél érdemes egy rövid ellenőrzési listát használni. Elsőként meg kell nézni, hogy a megfelelő nyomtatvány kerül-e kitöltésre: gazdasági társaságnál T201T, egyéni vállalkozónál T101E.
Ezután ellenőrizni kell a székhelyszolgáltató pontos elnevezését, székhelyét és adószámát. Külön figyelmet érdemel a jogviszony kezdő időpontja, határozott idő esetén pedig a megszűnés időpontja.
Végül célszerű ellenőrizni azt is, hogy a bejelentés valóban beküldésre került-e, és a beküldésről rendelkezésre áll-e igazolás vagy visszaigazolás. Egy későbbi vita vagy hatósági megkeresés esetén ez a dokumentáció sok kellemetlenséget megelőzhet.
A pontos bejelentés a vállalkozás érdeke
A székhelyszolgáltatás bejelentése a NAV felé nem bonyolult, de pontosságot igényel. A megfelelő nyomtatvány kiválasztása, az adatok helyes megadása és a határidők betartása alapvető jelentőségű.
A vállalkozásoknak érdemes úgy tekinteniük erre a kötelezettségre, mint a szabályos működés egyik alaplépésére. A székhely hivatalos kapcsolattartási pont, a székhelyszolgáltató pedig ebben a rendszerben kulcsszereplő. Ha az adatok pontatlanok vagy hiányoznak, az a NAV oldalán is kockázati jelzésként jelenhet meg.
A legbiztonságosabb megoldás ezért az, ha a székhelyszolgáltatási szerződés megkötésekor, módosításakor vagy megszüntetésekor a NAV-bejelentést is azonnal ellenőrzik. Így a vállalkozás nemcsak papíron, hanem az adóhatósági nyilvántartásokban is rendezett képet mutat.
Törvényi hivatkozás:
- 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről, különösen: Art. 7. § 43. pont, 18/A. §, 1. melléklet 1.7. és 20.6. pont, 220–221. §, 246. §
- 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet a székhelyszolgáltatásról
- 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról
- 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról
- 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet az adóigazgatási eljárás részletszabályairól
- háttérként, szolgáltatói oldalról: 2017. évi LIII. törvény, vagyis a Pmt.