Az Európai Bizottság új uniós magatartási kódexet fogadott el a vállalkozások által finanszírozott befektetői elemzésekre. A szabályozás célja, hogy a befektetők számára átláthatóbbá és hitelesebbé váljanak azok az elemzések, amelyek elkészítését maga az érintett vállalkozás finanszírozza.

A változás első pillantásra technikai pénzügyi szabálynak tűnhet, valójában azonban komoly jelentősége lehet azoknak a kisebb és közepes vállalkozásoknak, amelyek növekedésükhöz külső tőkét keresnek, vagy később tőkepiaci megjelenésben gondolkodnak.

Az Európai Unióban ugyanis régóta problémát jelent, hogy a kisebb cégekről kevés független befektetői elemzés készül. Egy nagyobb, ismert vállalat rendszerint könnyebben kerül az elemzők és intézményi befektetők figyelmébe, míg egy kisebb, akár kifejezetten ígéretes cég sokkal nehezebben tudja megmutatni üzleti teljesítményét és fejlődési lehetőségeit.

A kisebb cégek sokszor láthatatlanok maradnak a befektetők előtt

A tőkebevonást tervező vállalkozások számára önmagában nem feltétlenül elegendő a jó üzleti modell, a növekvő árbevétel vagy az innovatív termék. A befektetőknek érthető, összehasonlítható és szakmailag megalapozott információkra is szükségük van.

A nagyvállalatokról jellemzően rendszeresen jelennek meg elemzések, piaci értékelések és befektetői összefoglalók. A kisebb és közepes méretű társaságok esetében azonban az elemzői lefedettség sokszor alacsony, mert egy elemzőház számára önmagában kevésbé éri meg ilyen cégekkel foglalkozni.

Erre kínálhat megoldást az úgynevezett vállalat által finanszírozott befektetői elemzés. Ennek lényege, hogy a cég fizet azért, hogy róla professzionális elemzés készüljön, amelyet később a befektetők is megismerhetnek.

Ezzel ugyanakkor rögtön felmerül egy kényes probléma: mennyire tekinthető objektívnek egy olyan elemzés, amelynek költségét éppen az a vállalkozás állja, amelyről az értékelés szól?

Az új szabályozás a fizetett elemzések hitelességét erősítené

Az új uniós rendszer központi eleme, hogy a vállalkozás által finanszírozott elemzés csak akkor viselheti az erre utaló hivatalos megjelölést, ha megfelel az uniós magatartási kódex követelményeinek.

Ez azt jelenti, hogy az elemzést készítő szolgáltatónak megfelelő intézkedéseket kell alkalmaznia az összeférhetetlenségi helyzetek azonosítására és kezelésére. Nem fordulhat elő például, hogy a fizető vállalkozás a kedvezőbb tartalom érdekében nyomást gyakoroljon az elemzés készítőjére.

A szabályozás szerint a vállalkozás nem szólhat bele abba, milyen ajánlás vagy értékelés jelenjen meg az elemzésben. A cég tehát nem vásárolhat magának pozitív minősítést, hanem kizárólag egy olyan szakmai elemzés elkészítését finanszírozhatja, amelynek tartalmát az elemző önállóan alakítja ki.

Kiemelt előírás az is, hogy az elemzést jól láthatóan meg kell jelölni. A befektetőknek egyértelműen látniuk kell, hogy a dokumentum elkészítését az érintett vállalkozás részben vagy teljes egészében finanszírozta.

Kötelező lesz feltüntetni a pénzügyi kapcsolatokat

Az új rendszer az átláthatóságra épül. A befektetői elemzésben szerepelnie kell annak, hogy a vállalkozás teljes egészében vagy csak részben fizetett-e az anyag elkészítéséért.

Emellett be kell mutatni azokat a körülményeket is, amelyek az elemzés függetlenségét befolyásolhatják. Ilyen lehet például, ha az elemzői szolgáltató más szerződéses kapcsolatban is áll a vizsgált céggel, vagy ha az adott vállalkozástól származó bevétel jelentős részt képvisel az elemzést készítő szolgáltató teljes árbevételében.

Az uniós szabályozás szerint külön jelzést kell alkalmazni abban az esetben, ha a vizsgált vállalkozástól, illetve az adott elemzésből származó bevétel meghaladja az elemzői szolgáltató előző évi konszolidált bruttó bevételének 5 százalékát.

Ez lényeges garancia lehet a befektetők számára, mivel az elemzés olvasója nemcsak a szakmai következtetéseket ismerheti meg, hanem azt is, milyen pénzügyi kapcsolat húzódik meg az értékelés hátterében.

Legalább kétéves szerződés és szigorú felmondási szabályok jönnek

A szabályozás azt is előírja, hogy a vállalkozás és az elemzést készítő szolgáltató közötti első szerződéses időszak legalább két év legyen. A későbbi hosszabbítás legalább egy évre szólhat.

Ennek az a célja, hogy az elemzés ne egy egyszeri, marketingjellegű dokumentum legyen, hanem tartósabb szakmai kapcsolat alapján készüljön, amelyben a cég fejlődése és jelentősebb eseményei is követhetők.

Fontos korlátozás, hogy a vállalkozás nem szüntetheti meg idő előtt a szerződést pusztán azért, mert nem elégedett az elemzés tartalmával vagy ajánlásával. Ha például az elemzés nem tartalmaz kedvező értékelést, ez önmagában nem adhat alapot a szolgáltató lecserélésére.

A díjazás szabályai is az objektivitást védik. Az elemző díja nem kapcsolható közvetlenül vagy közvetve ahhoz, hogy milyen tartalom, célár vagy befektetői ajánlás jelenik meg az anyagban. A vállalkozásnak emellett az éves díj legalább 50 százalékát a szerződés aláírását követően, illetve minden szerződéses évfordulón meg kell fizetnie.

A teljesen finanszírozott elemzéseket ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni

Az új uniós rendszer egyik legérdekesebb eleme, hogy ha a vállalkozás teljes egészében finanszírozza az elemzés elkészítését, akkor azt a nyilvánosság számára díjmentesen hozzáférhetővé kell tenni.

Ez a kisebb cégek számára kifejezetten fontos lehet. Egy megfelelően elkészített és nyilvánosan elérhető elemzés ugyanis segíthet abban, hogy a vállalkozás több potenciális befektetőhöz jusson el, és ne csak szűk pénzügyi körök ismerjék meg a működését.

A szabályozás szerint az elemzést frissíteni is szükséges lehet, ha a vállalkozással kapcsolatban olyan jelentős információ jelenik meg, amely érdemben befolyásolhatja az értékelését vagy a pénzügyi eszközeinek megítélését.

Nem minden magyar kkv-t érint közvetlenül a változás

Az új szabályozás nem jelenti azt, hogy minden magyar kis- és középvállalkozásnak új adminisztratív feladatokkal kell számolnia. A változás elsősorban azokra a vállalkozásokra lehet jelentős hatással, amelyek részvénykibocsátásban, tőkepiaci finanszírozásban vagy intézményi befektetők bevonásában gondolkodnak.

Egy hagyományos, bankhitelből vagy saját forrásból működő kisvállalkozás esetében az új rendszer várhatóan nem hoz közvetlen kötelezettséget.

Más lehet azonban a helyzet a gyorsan növekvő, innovatív vagy jelentős beruházási forrást igénylő cégeknél. Számukra a befektetői figyelem megszerzése gyakran legalább akkora kihívás, mint maga az üzleti fejlődés finanszírozása.

Egy hiteles, átlátható és uniós szabályok szerint elkészített vállalati elemzés új eszközt jelenthet a tőkebevonás előkészítésében.

A magyar növekedési vállalkozások számára is új lehetőség nyílhat

Magyarországon is egyre több olyan középvállalkozás működik, amely mérete, innovációs teljesítménye vagy terjeszkedési tervei alapján akár külső tőkebevonásra is alkalmas lehetne. Sok ilyen társaság ugyanakkor nem jelenik meg a befektetői radarokon, részben azért, mert nincs róluk rendszeres és szakmailag értelmezhető elemzői anyag.

Az új uniós szabályozás önmagában természetesen nem oldja meg a tőkebevonás minden problémáját. Nem helyettesíti a stabil üzleti modellt, az átlátható pénzügyi működést vagy a meggyőző növekedési stratégiát.

Megteremthet azonban egy olyan ellenőrizhető keretrendszert, amelyben a kisebb vállalkozások is hitelesebb módon mutathatják be magukat a befektetők előtt. Ez különösen fontos lehet olyan időszakban, amikor a vállalkozások finanszírozásában a banki hitelek mellett egyre nagyobb szerepet kaphatnak az alternatív tőkepiaci megoldások.

A következő lépés az uniós kihirdetés

A Bizottság által elfogadott rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő harmadik napon lép hatályba, és valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó lesz.

A változás tehát elsősorban a pénzügyi szolgáltatók, elemzői szolgáltatók és tőkepiaci finanszírozásban érdekelt vállalkozások számára hoz új kereteket. Hosszabb távon azonban a kisebb cégek számára is érezhető lehet a jelentősége: egy vállalkozás ugyanis sokszor nem azért marad távol a befektetőktől, mert nincs benne lehetőség, hanem azért, mert túl kevesen látják.