A tulajdoni lap az ingatlan-nyilvántartás egyik legfontosabb dokumentuma, amely egy adott ingatlan jogi helyzetéről, tulajdonviszonyairól és az azt terhelő jogokról nyújt részletes információt. Magyarországon az ingatlan-nyilvántartás nyilvános, így bárki hozzáférhet a megfelelő azonosítók – például helyrajzi szám – birtokában.
A tulajdoni lapon feltüntetett tények közhitelessége a hazai ingatlanforgalomba vetett bizalom egyik legfőbb biztosítéka. Nyilvános dokumentum, amelyből a helyrajzi szám ismeretében bárki megismerheti az ingatlan földhivatali adatait – a tulajdonosáról, tehermentességéről, valamint a fontosabb műszaki paramétereiről szóló információkat.
A tulajdoni lap jelentősége
A tulajdoni lap minden jelentősebb ingatlan ügyintézés során szükséges. Ha hitelt szeretnél felvenni, a bank a fedezetként szolgáló ingatlan tulajdoni lapját kéri be. Közműszolgáltatóval való szerződéskötés, ingatlan értékbecslés és természetesen ingatlanvásárlás esetén is elengedhetetlen dokumentum.
Az ingatlan vásárlásának előkészítésekor a tulajdoni lap segít ellenőrizni, hogy valóban az eladó-e a tulajdonos, nincs-e az ingatlanon jelzálog, végrehajtás vagy egyéb teher. Az is fontos, hogy az ingatlan típusa (lakóház, üzlethelyiség stb.) és terheltsége megfelelő legyen a vásárló számára.
Ha ingatlant vásárolsz, nemcsak a tulajdonos kilétére derül fény, hanem arra is, hogy az ingatlan jogilag tiszta-e. Egy váratlan jelzálog vagy haszonélvezeti jog bejegyzése komoly problémákat okozhat. Az adásvétel egyik kulcslépése a tulajdoni lap ellenőrzése, mert ez biztosítja, hogy nem kerülünk kellemetlen meglepetésekbe.
A tulajdoni lap szerkezete és elemei
A tulajdoni lap három fő részből áll:
- I. rész – Az ingatlan adatai
- Helyrajzi szám
- Az ingatlan pontos címe
- Az ingatlan típusa (lakóház, telek, üzlethelyiség stb.)
- Az ingatlan területe és művelési ága
- Egyéb földrajzi és fizikai jellemzők
- II. rész – Tulajdonosi információk
- A tulajdonos(ok) neve és lakcíme
- Tulajdoni hányad megoszlása
- Tulajdonszerzés jogcíme (adásvétel, öröklés, ajándékozás, stb.)
- Különleges jogállás (például vagyonkezelői jog)
- III. rész – Terhek és egyéb jogok
- Jelzálogjog, végrehajtási jog, elidegenítési és terhelési tilalom
- Haszonélvezeti jog, szolgalmi jogok
- Egyéb, az ingatlan jogi helyzetét befolyásoló bejegyzések
A tulajdoni lap tartalmazhat széljegyet is, amely az éppen folyamatban lévő változásokat jelzi, például egy adásvételi szerződés bejegyzését.
Mire kell figyelni a tulajdoni lap ellenőrzésekor?
- Az I. részben szereplő adatok egyeznek-e az ingatlannal kapcsolatos információkkal?
- A II. részben feltüntetett tulajdonos(ok) megegyeznek-e a valós állapottal?
- A III. részben szerepelnek-e terhek, például jelzálog, végrehajtás, vagy egyéb jogok?
Hogyan juthatsz hozzá, és milyen típusai vannak a tulajdoni lapnak?
Korábban tulajdoni lap másolatot kizárólag a földhivatalban, személyesen, akár több órás várakozás után lehetett beszerezni. Szerencsére az elmúlt időkben nagyon sokat egyszerűsödött a folyamat, akár otthonról, pár kattintással is intézhető a tulajdoni lap lekérése.
Ezeket az információkat a Takarnet rendszerből vagy az Ügyfélkapu segítségével tudjuk lekérdezni. A Takarnet speciális regisztrációt igényel, de ha rendelkezünk ügyfélkapu regisztrációval, a Földhivatal online felületén belépve helyrajzi szám, illetve cím alapján egyszerűen kereshetünk. A rendszeresen van bankkkártyás fizetési lehetőség, 4.800 forintba kerül egy lekérdezés.
Már csak E-hiteles tulajdoni lap másolatot lehet igényelni, ezen belül két féle van:
- Szemle másolat – Csak a hatályos bejegyzéseket tartalmazza.
- Teljes másolat – Az összes, akár törölt bejegyzést is tartalmazza.
A korábbi nem hiteles tulajdoni lapok kiadása megszűnt.
Az e-hiteles dokumentum teljes bizonyító erővel bír.
A tulajdoni lapot szabályozó törvények
A tulajdoni lap és az ingatlan-nyilvántartás működését több törvény és rendelet szabályozza Magyarországon:
- 2021. évi C. törvény az ingatlan-nyilvántartásról – Az ingatlanok nyilvántartásának és a tulajdonjog bejegyzésének részletes szabályait határozza meg.
- 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet – Az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályait tartalmazza.
- 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv, Ptk.) – Meghatározza a tulajdonjog, a dologi jogok és az ingatlanokra vonatkozó egyéb jogok szabályait.
- 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról – A végrehajtási jog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről – Szabályozza az ingatlanokkal kapcsolatos illetékeket, beleértve az ingatlan-nyilvántartási eljárásokat is.