A kormány akár szigorúbb intézkedések bevezetésére is kész, ha a kiskereskedők megpróbálnák megkerülni az élelmiszerárak befagyasztására vonatkozó szabályokat. A nyilatkozat alapján világos: a kormány nem habozik kiterjeszteni az árrésstopot akár minden élelmiszer-kategóriára, ha a boltok a nem érintett termékek árát kezdenék el drasztikusan emelni.
Fokozott ellenőrzések, szigorú fellépés
A jelenlegi szabályozás értelmében a kereskedőknek tartózkodniuk kell attól, hogy a szabályozás által érintett termékeken elmaradt profitot más termékek árának emelésével próbálják kompenzálni. Ennek betartását két állami szerv is folyamatosan ellenőrzi: a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
A hatóságok kiemelt figyelemmel követik a boltok árképzési gyakorlatát, és ha szabályszegést tapasztalnak, komoly bírságokat is kiszabhatnak. A fogyasztóvédelem akár naponta többször is bírságolhat, egy-egy alkalommal akár 7 millió forintos összegben. Ez jelentős pénzügyi kockázatot jelent a kereskedők számára – különösen azoknak, akik nehezebben képesek kompenzálni az intézkedés okozta bevételkiesést.
Nem a kereskedők ellen, hanem a lakosság védelmében
Nem az a cél, hogy a kormány szembeforduljon a kereskedelmi szektorral. Az intézkedések mögött az a szándék húzódik, hogy a háztartásokat – különösen az időseket és kisgyermekes családokat – ne érje aránytalanul nagy teher a megélhetési költségek növekedése miatt.
„Nem akarunk háborút indítani a kereskedőkkel” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy a kormány azt szeretné elérni, hogy a piaci szereplők is belássák: a lakosságra nem lehet áttolni a túlzott, indokolatlan áremelés következményeit.
Árrésstop és tájékoztatás: kötelező jelzések a boltokban
A jelenlegi szabályozás részeként a boltoknak tájékoztató táblákat kell kihelyezniük, amelyek felhívják a vásárlók figyelmét arra, hogy az adott termék árát az árrésstop szabályozza. Ez a transzparencia része a kormányzati stratégiának, amely egyaránt szól a fogyasztók tájékoztatásáról és a kereskedők magatartásának befolyásolásáról.
Az államtitkár szerint a rendszer eddig nem bizonyult eredménytelennek: az intézkedések hatására mintegy 760 élelmiszer ára csökkent, átlagosan 16%-kal. Ugyanakkor még nem zárták le a tapasztalatok összegzését – a végleges következtetésekhez időre van szükség.
Árstop is jöhet, ha nem válik be az árrésstop
Zsigó figyelmeztetett arra is, hogy amennyiben az árrésstop nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és nem sikerül fékezni az árak indokolatlan emelkedését, a kormány további szigorítást is bevezethet. Ennek legfőbb eszköze az árstop, amely konkrét termékek árát hatóságilag rögzítené.
Ez a lépés azonban – az államtitkár szerint – csak akkor kerülhet napirendre, ha a mostani rendszer nem hozza meg a várt eredményeket. A kormány egyelőre kivár, és időt ad a piaci szereplőknek, hogy alkalmazkodjanak a szabályokhoz.
Erős kormányzati nyomás: még a beszállítókat is figyelmeztették
A kormány eltökéltségét jól mutatja, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egyenesen a beszállítók felé is üzent: ne próbálkozzanak áremeléssel. A miniszter figyelmeztetése szerint a kormány nem tűri el, hogy az ellátási lánc bármely szereplője újra felhajtani próbálja az árakat – különösen nem olyan időszakban, amikor a lakosság teherbíró képessége csökken.
A kiskereskedelmi szereplők nehéz helyzetbe kerültek
Miközben a nagy kereskedelmi láncok – mint a Spar, Tesco vagy Lidl – igyekeznek alkalmazkodni a szabályokhoz, belső kommunikációjukban is megjelenik a feszültség. A Spar például dolgozóinak küldött levélben „nehéz lépéseket” sem zárt ki, majd néhány nap múlva korlátozásokat vezetett be – hasonlóan a többi nagy szereplőhöz.
A helyzet különösen kritikus a hazai franchise-hálózatok esetében. A CBA, Coop, Reál és hasonló láncok jellemzően kisebb tőkeerővel rendelkeznek, és a kormányzati intézkedések miatt veszélybe kerülhet a működésük. Egyes üzletek akár be is zárhatnak, ha nem sikerül átvészelni a profitcsökkenést.
