Előzetes végrehajthatóság a polgári perben – I. rész

A fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatok jogi háttere és esetei

Bevezetés

A polgári peres eljárás egyik sarkalatos szabálya, hogy az ítélet végrehajtására csak jogerőre emelkedése után kerülhet sor. Ez a garancia szolgálja a felek jogbiztonságát és a másodfokú eljárás érdemi érvényesülését. Ugyanakkor a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos esetekben – különösen nyomós jogvédelmi érdek fennállásakor – az ítélet már a fellebbezésre tekintet nélkül is végrehajthatóvá váljon. Ezt nevezi a törvény „előzetes végrehajthatóságnak”, amely kivételes jogintézményként funkcionál.

Az alábbiakban bemutatjuk a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény („Pp.”) 362–363. §-aiban foglalt előírásokat, azok gyakorlati alkalmazhatóságát, valamint a joggyakorlat által kialakított értelmezési kereteket.

1. A jogintézmény célja és alapszabályai

A Pp. főszabálya szerint az ítélet csak jogerőre emelkedése után hajtható végre, a fellebbezés tehát halasztó hatályú. A 362. § azonban taxatív módon felsorolja azokat az eseteket, amikor a bíróságnak kötelező az ítéletet előzetesen végrehajthatónak nyilvánítani. Ez az ún. ex lege előzetes végrehajthatóság, amely kizárólag a per érdemét érintő döntésekre vonatkozhat, a járulékos költségekre (perköltség, meg nem fizetett illeték stb.) nem terjed ki.

2. A kötelező előzetes végrehajthatóság esetei – Pp. 362. § (1) bekezdés

a) Tartásdíj, járadék és hasonló célú időszakos szolgáltatások

Ez a leggyakoribb esetkör, hiszen a jogosult (pl. kiskorú gyermek) létfenntartása múlhat a tartásdíj megfizetésén. A jogalkotó itt mérlegelés nélkül rendeli el az előzetes végrehajtást.
Az előzetes végrehajtás mind a lejárt, mind a jövőben esedékes időszakokra kiterjedhet.

Joggyakorlat: A tartásdíj visszafizetésére (ha az ítélet megváltozik) főszabály szerint nincs lehetőség, de beszámításra alkalmas lehet.

b) Birtokháborítás megszüntetésére kötelező ítélet

A jogbiztonság érdekében a birtokviták mielőbbi rendezése elsődleges érdek. A bíróság tehát előzetes végrehajtással biztosítja, hogy a jogos birtokos helyzete haladéktalanul helyreálljon, és ne következzen be jogellenes állapot fennmaradása.

c) Alperes által elismert követelésben marasztaló ítélet

Ha az alperes elismeri a keresetet, nincs indoka annak, hogy a teljesítésre a jogerőre emelkedésig várni kelljen.
Fontos: Csak a határozott és feltétel nélküli elismerés alapozhatja meg az előzetes végrehajtást, és kizárólag az elismert rész tekintetében.

d) Okirattal igazolt pénzbeli követelés

A törvény kiemelt jelentőséget tulajdonít az okirati bizonyításnak. Ha a felperesi követelés alapját közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat képezi, és az összes releváns körülmény ezzel bizonyított, az ítélet előzetesen végrehajtható.
Kizáró ok: ha a perben valamely lényeges körülmény mással (pl. tanúval) került bizonyításra.

e) Nem pénzbeli marasztalás kivételes esetben

Ez az egyetlen olyan pont, amely nem automatikus. A bíróság akkor rendeli el az előzetes végrehajtást, ha a felperes aránytalanul súlyos vagy nehezen megállapítható hátrányt szenvedne, és megfelelő biztosítékot nyújt.
A 2024-es módosítás (Pp. novella) e pontot tovább bővítette: már nem csak anyagi kárra, hanem más, nem pénzben kifejezhető hátrányokra (pl. szülői felügyeleti perek) is kiterjedhet.

3. További speciális esetek

Ideiglenes intézkedés (Pp. 105–107. §)

Ez ex lege előzetesen végrehajtható, nem szükséges külön kimondani. A végrehajtás kezdete a végzés közlésének napja, kivéve, ha biztosítékadás van előírva.

Elővezetést elrendelő végzés

A közreműködővel szembeni elővezetés (pl. tanú, szakértő) elrendelése is fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható [Pp. 274. §].

4. A bíróság szerepe, fellebbezési lehetőségek

Az előzetes végrehajthatóságról a bíróság hivatalból dönt, ez nem történik automatikusan. Ha elmulasztja, az ítélet kiegészítésének van helye.
A fél az előzetes végrehajthatóság ellen külön fellebbezéssel élhet. A másodfokú bíróság akár tárgyalás előtt is felfüggesztheti annak végrehajtását.

A cikk második részében a következőkkel folytatjuk:

Az előzetes végrehajthatóság mellőzhetősége (Pp. 363. §)
A részleges előzetes végrehajthatóság
A gyakorlati alkalmazás problémái, visszaélések lehetőségei
A joggyakorlat legfontosabb döntései
Záró gondolatok és jogalkalmazási tanácsok

A cikk második része: Előzetes végrehajthatóság a polgári perben – II. rész

Kapcsolódó jogszabály: 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról