Augusztustól jelölni kell bizonyos MI-tartalmakat az Európai Unióban

Közzétéve: · Frissítve:

Az Európai Bizottság 2026. június 10-én közzétette a mesterséges intelligenciával létrehozott vagy módosított tartalmak megjelölésére vonatkozó végleges gyakorlati kódexet.

A dokumentum azoknak a vállalkozásoknak és szervezeteknek nyújt segítséget, amelyek generatív mesterségesintelligencia-rendszereket fejlesztenek, szolgáltatnak vagy üzleti tevékenységük során használnak.

A kódex elfogadása önkéntes, az uniós MI-rendeletben meghatározott átláthatósági kötelezettségek azonban nem önkéntesek. A szabályok jelentős része 2026. augusztus 2-ától válik alkalmazandóvá.

Nem minden MI-vel készült tartalom kerül azonos szabály alá

Az új előírások nem jelentik azt, hogy minden olyan szövegen, amelynek elkészítéséhez valaki mesterséges intelligenciát használt, automatikusan fel kell tüntetni az MI közreműködését.

A kötelezettségek elsősorban a megtévesztésre alkalmas, teljes egészében mesterségesen előállított vagy lényegesen módosított tartalmakra összpontosítanak.

Kiemelt területnek számítanak:

  • a mesterséges intelligenciával készített vagy módosított kép-, hang- és videótartalmak;
  • a deepfake videók és hangfelvételek;
  • a közérdekű ügyekről tájékoztató, mesterséges intelligenciával előállított szövegek;
  • az automatizált ügyfélkommunikációban használt interaktív MI-rendszerek;
  • a chatbotok és más, emberi kommunikációt utánzó szolgáltatások.

A Bizottság további iránymutatást is készít annak pontosítására, hogy mely szolgáltatókra, felhasználókra és tartalomtípusokra terjednek ki az egyes kötelezettségek.

A deepfake-tartalmakat egyértelműen meg kell jelölni

Az egyik legfontosabb változás a deepfake-tartalmakat érinti.

Deepfake-nek minősülhet például egy olyan mesterségesen előállított vagy módosított kép-, hang- vagy videófelvétel, amely valódi személyt, tárgyat, helyszínt vagy eseményt ábrázol, miközben megtévesztően valóságosnak tűnik.

Ilyen lehet:

  • egy vezető nevében készített mesterséges videóüzenet;
  • egy ismert személy hangját utánzó reklámfelvétel;
  • egy nem létező eseményt bemutató hírvideó;
  • egy terméket vagy szolgáltatást ajánló mesterséges szereplő;
  • egy valódi személy arcával elkészített digitális reklám.

Az érintett tartalmaknál világosan és felismerhető módon jelezni kell, hogy azok mesterséges intelligenciával készültek vagy ilyen technológiával módosították őket.

A jelölésnek nem szabad elrejtve, nehezen olvasható formában vagy kizárólag az általános szerződési feltételek között megjelennie. A felhasználónak a tartalom megtekintésekor érzékelnie kell, hogy nem hagyományos módon létrehozott felvételt lát vagy hall.

A közérdekű MI-szövegek is a szabályozás középpontjába kerülnek

A szabályozás külön figyelmet fordít azokra a mesterséges intelligenciával előállított vagy manipulált szövegekre, amelyek közérdekű ügyekről tájékoztatják a nyilvánosságot.

Ide tartozhatnak például a politikai, gazdasági, egészségügyi, társadalmi vagy közbiztonsági témájú publikációk.

Egy vállalkozás számára ez akkor lehet különösen fontos, ha:

  • online híroldalt működtet;
  • szakmai tájékoztatókat publikál;
  • gazdasági vagy jogi híreket tesz közzé;
  • közéleti témájú közösségimédia-tartalmat készít;
  • mesterséges intelligenciával generált sajtóanyagot jelentet meg.

A pontos alkalmazási kör ugyanakkor függhet attól is, hogy a tartalom milyen mértékű emberi ellenőrzésen ment keresztül, illetve természetes személy vagy szervezet vállal-e érte szerkesztői felelősséget.

Ezért önmagában egy helyesírási javításra, ötletgyűjtésre vagy vázlatkészítésre használt MI-eszköz még nem feltétlenül eredményez címkézési kötelezettséget.

A chatbotoknál is jelezni kell a mesterséges intelligencia használatát

Az MI-rendelet átláthatósági szabályai alapján a felhasználót tájékoztatni kell arról is, ha mesterségesintelligencia-rendszerrel kommunikál.

Ez különösen a weboldalakon, webáruházakban és ügyfélszolgálati rendszerekben működő chatbotokat érintheti.

A gyakorlatban ezért egyértelműen fel kell tüntetni, ha az ügyfél:

  • nem valódi ügyintézővel beszélget;
  • automatikusan generált választ kap;
  • mesterséges intelligencia által működtetett tanácsadót használ;
  • egy virtuális asszisztensnek adja meg az adatait.

Nem feltétlenül elegendő, ha a chatbot neve vagy megjelenése utal az automatizált működésre. A tájékoztatásnak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie.

Például alkalmazható olyan szöveg, hogy: „Ön jelenleg mesterséges intelligenciával működő virtuális asszisztenssel beszélget.”

Géppel olvasható jelölések is megjelenhetnek

A generatív MI-rendszerek szolgáltatóinak nemcsak az emberek számára látható feliratokat kell figyelembe venniük.

A kódex géppel olvasható technikai megoldásokat is előirányoz az MI által generált vagy manipulált kép-, hang-, videó- és szöveges tartalmak megjelölésére.

Ilyen megoldás lehet például:

  • a fájl metaadataiban elhelyezett információ;
  • digitális vízjel;
  • eredetigazolási technológia;
  • gépi ellenőrzésre alkalmas tartalomazonosító;
  • szabványosított technikai jelölés.

A cél az, hogy ne csak a felhasználók, hanem az online platformok, keresők és ellenőrző rendszerek is képesek legyenek felismerni a mesterségesen létrehozott tartalmakat.

A technikai jelöléseknek a lehetőségekhez mérten hatékonynak, megbízhatónak, együttműködésre alkalmasnak és manipulációval szemben ellenállónak kell lenniük.

Egységes uniós ikonok segíthetik a tartalmak megjelölését

Az Európai Unió külön ikonokat is kidolgozott a mesterséges intelligenciával készített tartalmak jelölésére.

Ezeket a tartalomkészítők, kiadók, kommunikációs ügynökségek és más vállalkozások ingyenesen használhatják.

Az ikonok használata önmagában nem kötelező, és nem bizonyítja automatikusan a jogszabályi megfelelést. A megfelelő elhelyezésért, láthatóságért és tájékoztatásért továbbra is a tartalmat közzétevő szervezet felel.

A közös vizuális jelölések ugyanakkor elősegíthetik, hogy a fogyasztók az Európai Unió egész területén gyorsabban felismerjék a mesterségesen előállított tartalmakat.

Az önkéntes kódex jogbiztonságot adhat a vállalkozásoknak

A kódexhez való csatlakozás nem kötelező. Egy vállalkozás más módszerrel is teljesítheti az MI-rendelet követelményeit.

A csatlakozó szervezetek azonban olyan közös gyakorlati keretrendszert kapnak, amelynek alapján könnyebben igazolhatják a megfelelést.

A kódex aláírása többek között:

  • egységesebb belső eljárásokat eredményezhet;
  • csökkentheti a jogértelmezési bizonytalanságot;
  • egyszerűsítheti a hatósági megfelelés igazolását;
  • mérsékelheti az eltérő tagállami gyakorlatból eredő kockázatokat;
  • növelheti az ügyfelek bizalmát.

Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem csatlakoznak, saját maguknak kell dokumentálniuk és igazolniuk, hogy az általuk alkalmazott megoldások megfelelően teljesítik az uniós követelményeket.

Az első aláírók nyilvános listájára azok a szervezetek kerülhetnek fel, amelyek 2026. július 22-én 18 óráig benyújtják a szükséges dokumentumokat. A kódexhez ezt követően is lehet csatlakozni.

A magyar cégeknek érdemes felmérniük az MI-használatukat

A változás nemcsak a nagy technológiai vállalatokat érintheti.

Egy kisebb magyar vállalkozás is az új szabályok hatálya alá kerülhet, ha például mesterséges intelligenciával készített reklámvideót publikál, automatizált chatbotot működtet vagy közérdekű témában MI által előállított tartalmat tesz közzé.

A felkészülés első lépéseként érdemes áttekinteni:

  • milyen MI-eszközöket használ a vállalkozás;
  • készülnek-e mesterséges képek, videók vagy hangfelvételek;
  • működik-e chatbot a weboldalon;
  • ki ellenőrzi az MI által létrehozott szövegeket;
  • milyen módon dokumentálják az emberi szerkesztést;
  • hol és hogyan jelenhet meg a szükséges jelölés;
  • a külső marketingügynökségek milyen MI-eszközöket használnak.

Különösen fontos lehet a reklámügynökségekkel, tartalomgyártókkal és informatikai szolgáltatókkal kötött szerződések felülvizsgálata. A megállapodásokban célszerű rendezni, hogy ki felel az MI-használat bejelentéséért, a tartalom ellenőrzéséért és a szükséges címkék elhelyezéséért.

A felkészülésre már csak néhány hét maradt

A mesterséges intelligenciával létrehozott tartalmakhoz kapcsolódó átláthatósági szabályok 2026. augusztus 2-ától válnak alkalmazandóvá.

A vállalkozásoknak ezért célszerű még a nyár folyamán felmérniük jelenlegi gyakorlataikat, és belső szabályokat kialakítaniuk az MI-tartalmak ellenőrzésére, jóváhagyására és megjelölésére.

A legnagyobb kockázatot várhatóan nem az jelenti majd, ha egy munkatárs egy szöveg megfogalmazásához MI-eszközt használ. Sokkal inkább azok a valóságosnak tűnő képek, hangfelvételek, videók és automatizált kommunikációs megoldások kerülnek a szabályozás fókuszába, amelyek megtéveszthetik a fogyasztókat.

Scroll to Top
HÍVÁS