Újabb uniós kötelezettségszegési eljárás került magasabb szakaszba Magyarországgal szemben. Az Európai Bizottság 2026. június 4-én indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak és Romániának, mert a két ország nem jelentette be az energiahatékonyságról szóló új uniós irányelv teljes körű átültetését.
Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság kifogásaira, elfogadja a szükséges nemzeti szabályokat, és bejelentse azokat az Európai Bizottságnak. Amennyiben ez nem történik meg megfelelően, az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet, ahol pénzügyi szankció kiszabása is szóba jöhet.
A 2025-ös határidőt már elmulasztotta Magyarország
A kifogásolt uniós szabályozás a 2023-ban elfogadott, átdolgozott energiahatékonysági irányelv. A tagállamoknak fő szabály szerint 2025. október 11-ig kellett volna átültetniük annak rendelkezéseit a saját jogrendszerükbe.
Az Európai Bizottság 2025 novemberében összesen 26 tagállamot szólított fel, mert nem vagy nem teljes körűen hajtották végre az irányelvet. A legtöbb ország azóta legalább részben pótolta a hiányosságokat, Magyarország és Románia azonban a Bizottság szerint továbbra sem jelentett be megfelelő átültetési intézkedéseket.
Az indokolással ellátott vélemény már nem egyszerű figyelmeztetés. Ez a kötelezettségszegési eljárás második hivatalos szakasza, amely után a Bizottság bírósági eljárást kezdeményezhet.
Szigorúbb energiafogyasztási célokat határoz meg az irányelv
Az új energiahatékonysági szabályozás célja az Európai Unió teljes energiafogyasztásának csökkentése, az energiaimport-függőség mérséklése és az energiaárak hosszabb távú kordában tartása.
Az irányelv nem csupán általános célokat tartalmaz. Konkrét energiamegtakarítási kötelezettségeket ír elő a tagállamok számára, és az energiahatékonyság elsődlegességének elvét is beemeli a jelentősebb állami, energetikai és gazdasági döntésekbe.
Ez azt jelenti, hogy nagyobb beruházások, fejlesztési programok és szakpolitikai döntések előkészítésekor vizsgálni kell, elérhető-e ugyanaz az eredmény kisebb energiafelhasználással.
A közszférának is csökkentenie kell az energiafogyasztását
Az egyik legfontosabb változás a közszférát érinti. Az uniós szabályozás alapján a közintézmények teljes energiafogyasztását évente átlagosan 1,9 százalékkal kell mérsékelni.
Emellett évente a közintézmények tulajdonában álló fűtött vagy hűtött épületek alapterületének legalább 3 százalékát energetikailag korszerűsíteni kell. A kötelezettség már nem kizárólag a központi állami szervek épületeire, hanem az államigazgatás szélesebb körére is kiterjedhet.
Ez jelentős felújítási hullámot indíthat el az önkormányzati épületek, iskolák, egészségügyi intézmények, hivatalok és más középületek piacán. Az építőipari, épületgépészeti, szigetelési, nyílászáró-gyártási és energetikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára új megrendelések jelenhetnek meg.
A vállalati energiaauditok rendszere is változhat
Az irányelv a vállalkozások energiafelhasználását is érinti. A korábbi megközelítés elsősorban a vállalkozás mérete alapján határozta meg, mely cégek kötelesek energiaauditot készíteni.
Az új rendszer nagyobb hangsúlyt helyez a tényleges energiafogyasztásra. Így egy energiaigényes középvállalkozás számára is keletkezhetnek kötelezettségek, miközben egy nagyobb, de alacsony energiafelhasználású társaság eltérő szabályok alá kerülhet.
A magasabb energiafogyasztású vállalkozásoknál energiairányítási rendszer bevezetése, más cégeknél rendszeres energiaaudit készítése válhat szükségessé.
A magyar vállalkozások számára azonban jelenleg még nem a Bizottság döntése keletkeztet közvetlen új kötelezettséget. A cégeket majd az irányelv átültetése érdekében elfogadott magyar jogszabályok érinthetik.
A nagy energiafogyasztású vállalkozások kerülhetnek először fókuszba
A szabályozás elsősorban az ipari termelőket, logisztikai központokat, nagy kereskedelmi egységeket, szállodákat, irodaházakat, adatközpontokat és más jelentős energiafelhasználókat érintheti.
Az energiaaudit során nemcsak az épület fűtését és világítását kell vizsgálni. Az elemzés kiterjedhet a gyártási folyamatokra, gépekre, hűtési rendszerekre, szellőzésre, járműparkra és az energiafelhasználás mérésére is.
Az audit célja nem kizárólag egy újabb dokumentum elkészítése. A vállalkozás képet kaphat arról, hogy mely beruházásokkal, technológiai módosításokkal vagy szervezési intézkedésekkel csökkentheti a fogyasztását és működési költségeit.
Az adatközpontokra külön figyelem irányul
Az új irányelv külön szabályokat kapcsol az adatközpontok energiafelhasználásához. Ezek az intézmények a szerverek működtetése mellett jelentős energiát használnak fel hűtésre és az üzembiztonság fenntartására is.
Az adatközpontok üzemeltetőinek energiafogyasztási és környezeti teljesítményre vonatkozó adatokat kell szolgáltatniuk. Az uniós cél egy olyan adatbázis kialakítása, amely alapján összehasonlíthatóvá válik az egyes létesítmények hatékonysága.
A mesterséges intelligencia és a felhőszolgáltatások terjedése miatt ez a terület különösen fontossá vált. Az új adatközpontok elektromosenergia-igénye ugyanis komoly terhelést jelenthet a hálózatokra.
Az energetikai felújítások finanszírozása is előtérbe kerül
Az irányelv alapján a tagállamoknak olyan finanszírozási és támogatási környezetet kell kialakítaniuk, amely megkönnyíti az energiahatékonysági beruházásokat.
Ide tartozhatnak a kedvezményes hitelek, energiahatékonysági alapok, garanciaprogramok, vissza nem térítendő támogatások és az úgynevezett egyablakos tanácsadási rendszerek.
A vállalkozások számára ez azért lehet lényeges, mert egy energetikai korszerűsítés gyakran jelentős induló beruházást igényel. Egy szigetelési projekt, hőszivattyús rendszer, napelemes fejlesztés, korszerű világítás vagy gyártóberendezés cseréje ugyan csökkentheti a későbbi energiaköltséget, de megfelelő finanszírozás nélkül sok cég nem tudja megvalósítani.
A közbeszerzésekben is megjelenhet az energiahatékonyság
A közintézmények beszerzéseinél és beruházásainál nagyobb szerepet kaphat a termékek, szolgáltatások és építési megoldások energiahatékonysága.
Ez azt jelentheti, hogy a közbeszerzéseken induló vállalkozásoknak a jövőben részletesebben kell igazolniuk az általuk kínált termék vagy technológia energiafogyasztási jellemzőit.
Az alacsonyabb beszerzési ár önmagában nem minden esetben jelent majd előnyt. A teljes élettartam alatt felmerülő energiaköltség, karbantartás és környezeti teljesítmény is nagyobb súlyt kaphat.
A cégeknek még nem kell azonnali új kötelezettséggel számolniuk
Az Európai Bizottság mostani döntése közvetlenül a magyar államot érinti, nem pedig az egyes vállalkozásokat.
A cégeknek jelenleg nem kell kizárólag a június 4-i bizottsági döntés miatt új nyilatkozatot, energiaauditot vagy hatósági bejelentést benyújtaniuk. A gyakorlati változásokat a később elfogadott magyar törvények és végrehajtási rendeletek határozzák majd meg.
A jelentős energiafelhasználású vállalkozásoknak ugyanakkor érdemes figyelniük a következő két hónap jogalkotási lépéseit. A határidő rövid, ezért a szükséges magyar szabályok akár gyorsított ütemben is megjelenhetnek.
Bírósági eljárás és pénzügyi szankció is következhet
Amennyiben Magyarország a két hónapos határidő alatt nem ad megfelelő választ, vagy nem hajtja végre teljes körűen az irányelvet, az Európai Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.
Mivel az ügy egy uniós irányelv átültetésének elmulasztásához kapcsolódik, a Bizottság már a bírósági eljárásban pénzügyi szankció kiszabását is kérheti.
A következő hetekben ezért várhatóan felgyorsulhat az energiahatékonysági törvények és végrehajtási szabályok módosítása. A részletes magyar előírásokból derül majd ki, hogy pontosan mely vállalkozásokra, milyen fogyasztási határértékekkel és milyen teljesítési határidőkkel terjednek ki az új kötelezettségek.
