A legfrissebb bértárgyalások szerint a 2026-os minimálbér-emelés a korábban tervezett 13% helyett várhatóan 12% körül alakul, és ehhez 1 százalékpontos szociális hozzájárulási adócsökkentés társulhat a munkáltatók számára.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) legutóbbi ülésein egy olyan csomag körvonalazódott, amelyet mindhárom oldal – kormány, munkaadók és szakszervezetek – elvben elfogadhatónak tart. A sajtójelentések szerint napokon–heteken belül megszülethet a végleges bérmegállapodás, és ezzel együtt a 2026-os minimálbér és garantált bérminimum konkrét összege is.
Mi volt a kiindulópont? A 13%-os pálya borulni látszik
A 2024-ben aláírt hároméves bérmegállapodás eredetileg azt rögzítette, hogy:
-
a minimálbér 2025-ben 9%-kal nő 290 800 Ft-ra,
-
2026-ban 13%-kal emelkedne 328 600 Ft-ra,
-
2027-ben újabb 14%-os emelés vinné fel 374 600 Ft-ra a minimálbért.
A gyengébb GDP-növekedés és a vállalkozások terhelhetősége miatt azonban a 13%-os emelés egyre kevésbé tűnt reálisnak. Kormányzati és szakszervezeti oldalról is elhangzott, hogy a jelenlegi gazdasági pálya ezt az ütemet nem bírja el, ezért a fókusz egy mérsékeltebb, de továbbra is két számjegyű emelésre került át.
Milyen számokról beszélnek most? – 325 700 és 383 700 forint a fókuszban
A jelenleg tárgyalt forgatókönyv szerint a legvalószínűbb 2026-os csomag így néz ki:
-
Minimálbér (teljes munkaidő):
12%-os emelés
→ bruttó 290 800 Ft-ról 325 700 Ft-ra nőne. -
Garantált bérminimum:
10%-os emelés
→ bruttó 348 800 Ft-ról 383 700 Ft-ra emelkedne. -
Szociális hozzájárulási adó (szocho):
13%-ról 12%-ra csökkenne a munkáltatói oldalon.
Fontos, hogy ezek még nem végleges, jogszabályban rögzített számok, hanem a jelenlegi tárgyalási kompromisszum számai. A szakszervezeteknek, a munkaadói szervezeteknek és a kormánynak még formálisan is jóvá kell hagyniuk a csomagot, és azt végül kormányrendelet rögzíti majd.
Szakszervezetek vs. munkaadók: hol találkozik a két oldal?
A tárgyalások elején a szakszervezeti oldal 12%-os minimálbér- és 10%-os bérminimum-emelést tartott elfogadhatónak, míg a munkaadók ennél óvatosabb, 9–10%-os emelési sávban gondolkodtak.
A most körvonalazódó csomag gyakorlatilag ennek a kompromisszuma:
-
a szakszervezetek megkapnák a kétszámjegyű emelést,
-
a munkaadók pedig a szocho 1 százalékpontos csökkentésével kapnának némi terhet vissza, ami mérsékli a bérköltség-növekedést.
Így a bérszint érdemben nő, miközben a munkaadói oldalnak marad némi mozgástér a foglalkoztatás fenntartására.
Mit jelent ez a dolgozóknak forintban?
Ha a most tárgyalt számok kerülnek be a kormányrendeletbe, akkor a jelenlegi adó- és járulékszabályok mellett:
-
a 325 700 Ft-os bruttó minimálbér nettója nagyjából 216–217 ezer forint körül alakulhat,
-
a 383 700 Ft-os garantált bérminimum esetén a nettó bér kb. 255 ezer forint lehet.
A pontos nettó összegeket befolyásolhatja, ha 2026-ra változnak a munkavállalói járulékterhek vagy az adókedvezmények.
Részmunkaidős foglalkoztatásnál (4 vagy 6 órás szerződések) ezek az összegek arányosan oszlanak meg, tehát a 4 órás minimálbér nettója várhatóan kb. 108–110 ezer forint körüli szinten alakul majd.
Mit éreznek ebből a munkáltatók?
A munkáltatók oldalán az emelés hatása két irányból jelentkezik:
-
egyrészt a bruttó bér emelkedik,
-
másrészt a szocho 13%-ról 12%-ra csökkenése mérsékli a bérköltség-növekedést.
Összességében így is jelentős bérköltség-növekedéssel kell számolni 2026-ban, különösen a munkaerő-intenzív, alacsonyabb hozzáadott értékű ágazatokban (kereskedelem, vendéglátás, egyes szolgáltatások). A szocho-csökkentés inkább „párna”, mint teljes kompenzáció.
Hol tartunk most jogilag?
Jelen állapot szerint:
-
nincs még kihirdetett kormányrendelet a 2026-os minimálbérről,
-
a VKF-ben kompromisszumközeli számok vannak az asztalon,
-
a következő hetekben a szociális partnerek testületei és a kormány döntenek a csomag véglegesítéséről.
Magyarul: a 12%–10% + szocho-csökkentés csomag számít most alapforgatókönyvnek, de amíg a rendelet nem jelenik meg a Magyar Közlönyben, addig ez szakmai–politikai megállapodási keret, nem kőbe vésett jogszabály.
