Bulgária 2026. január 1-jén bevezeti az eurót

Az uniós döntéshozatal lezárult: Bulgária 2026. január 1-jén hivatalosan is bevezeti az eurót, és a közös valuta 21. tagországává válik. Az EU Tanácsa 2025. július 8-án fogadta el az utolsó jogi aktusokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ország lecserélje nemzeti pénzét, a lejt euróra, fix átváltási árfolyamon.

Az átváltási arány 1 euró = 1,95583 bolgár lev lesz, ugyanazon a szinten, amelyen a lev évek óta az euróhoz rögzítve van. Vagyis formálisan most történik meg az „ugrás”, de a gyakorlatban Bulgária már régóta szorosan együtt mozog az euróval.

Hosszú út a valutatanácstól az euróig

Bulgária története az euróval nem 2025–2026-ban kezdődött.

1997 óta valutatanács működik az országban, előbb a német márkához, majd az euróhoz rögzített árfolyammal.
A lev 1999 óta de facto az euró „árnyékában” él, önálló monetáris mozgástere gyakorlatilag nincs.
2020-ban Bulgária belépett az ERM II-be, az euró előszobájába.
2025 nyarán az Európai Bizottság és az EKB konvergenciarapportja kimondta: Bulgária teljesíti az euróbevezetés feltételeit.

Ezt követték a politikai döntések: az Európai Parlament és az EU Tanácsa is jóváhagyta a csatlakozást, lezárva egy hosszú, helyenként elég vitás folyamatot.

Lagarde Szófiában: „egy éjszaka, de hosszú út vége”

november 4-én Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke Szófiában, a „Bulgaria on the Doorstep of the Eurozone” című csúcskonferencián tartott beszédet. Itt ismét megerősítette: 2026. január 1-jén Bulgária hivatalosan is eurót vezet be.

Lagarde szerint:

az átállás „egy éjszaka alatt” történik meg,
de ez egy jóval hosszabb gazdasági és politikai folyamat lezárása,
Bulgária már régóta az európai monetáris történet része, csak mostantól „de jure” is az asztalnál ül – vagyis beleszólása lesz az EKB döntéseibe.

Beszédében két nagy előnyt emelt ki:

Prosperitás – több kereskedelem euróövezeti partnerekkel, külföldi befektetések, olcsóbb finanszírozás, átláthatóbb árak.
Biztonság – nagyobb pénzügyi stabilitás, erősebb bankfelügyelet, kisebb árfolyamkockázat egy turbulens globális környezetben.

Az átállás menetrendje: kettős árkijelzés és párhuzamos készpénzforgalom

A bolgár euróbevezetés nem „hirtelen rajtaütés”, hanem részletesen megtervezett logisztika. A menetrend nagy vonalakban:

2025 nyara – a bolgár pénzverde elkezdi verni az új euróérméket.
2025. augusztus 8-tól – kötelező a bolti árakat levben ÉS euróban is feltüntetni, hogy a lakosság hozzászokjon az átváltáshoz.
2025 novemberétől – a bankok és posták eurókészpénzt biztosítanak, a cégek felkészülhetnek az átállásra.
2025. december 1-től – a lakosság úgynevezett euró „starter packeket” vásárolhat (kis névértékű érmecsomagok), hogy 2026-ra már legyen euró a pénztárcákban.
2026. január 1–31. – kettős készpénzforgalom: levvel és euróval is lehet fizetni, a visszajárót jellemzően már euróban adják.
2026. február 1-től – csak euróval lehet fizetni, a lev végleg kivonul a mindennapi forgalomból.

A lev-bankjegyeket és érméket a bolgár jegybanknál korlátlan ideig, díjmentesen be lehet majd váltani euróra, mennyiségi korlát nélkül.

Mit nyerhet a bolgár gazdaság?

A hivatalos kommunikáció szerint Bulgária több szinten profitálhat az eurócsatlakozásból:

Olcsóbb finanszírozás – csökkenhet az országkockázati felár, könnyebben jöhetnek hosszú távú befektetések.
Több kereskedelem – az árfolyamkockázat megszűnése miatt nőhet a forgalom az euróövezeti partnerekkel.
Alacsonyabb tranzakciós költségek – eltűnnek az átváltási költségek az euróval dolgozó cégek és turisták számára.
Erősebb bankfelügyelet – az ország az egységes bankfelügyeleti mechanizmus része lesz, ami válsághelyzetben nagyobb védelmet ad.

Mivel a lev eddig is szorosan az euróhoz volt kötve, a klasszikus monetáris eszközöket amúgy sem tudta önállóan használni. Most viszont cserébe kap egy széket az EKB döntéshozó asztalánál: a „de facto eurózóna” státuszból „de jure eurózóna” tagság lesz.

Társadalmi vita és eurószkepticizmus: nem mindenki ünnepel

A kép azért nem teljesen idilli: a bolgár közvélemény erősen megosztott.

Felmérések szerint a bolgárok nagyjából fele támogatja, a másik fele ellenzi az euró bevezetését.

A kritikusok fő félelme az, hogy az árak „felfelé kerekednek” a váltáskor, és az euró mögé elbújva könnyebben lehet túlzó áremeléseket átvinni.
2025-ben euróellenes tüntetések is voltak Szófiában, amelyeket főként nacionalista, populista pártok szerveztek, kifejezetten az euró ellen.

Az uniós és bolgár hatóságok azzal próbálják tompítani ezeket az aggodalmakat, hogy szigorú árfigyelő rendszer, hosszabb kettős árkijelzés, valamint célzott lakossági tájékoztatás mellett vezetik be az eurót. A korábbi csatlakozások tapasztalata szerint az euróváltás miatti extra infláció általában rövid ideig tart és mérsékelt, ha a kormány tényleg rálép azokra, akik indokolatlanul emelnek árat.

Miért érdekes ez Közép-Európa és Magyarország szempontjából?

Röviden: még egy eurós szomszéd.

A bolgár cégek és befektetők számára egyszerűbb lesz euróban üzletelni, ami a régiós beszállítói láncokat, szállítmányozást, szolgáltatásokat is érinti.
A magyar turisták és vállalkozók számára egyszerűbb és kiszámíthatóbb lesz a bolgár utazás, üzletkötés – lev helyett elég euróban gondolkodni.
Politikai szempontból Bulgária lépése erősíti az eurózóna súlyát Kelet-Közép-Európában, miközben több uniós tagállam (pl. Lengyelország, Csehország) még kivár az euróval.