A kormány ősszel egyszerre két fronton is megnyitotta a pénzcsapokat a vállalkozások számára: egyrészt 3%-os fix kamatozású hitel érhető el a KKV-knak, másrészt 340 milliárd forintos keret nyílik innovációs pályázatokra a következő években. A cél egyértelmű: olcsóbb forráshoz juttatni a cégeket, miközben ösztönzik a fejlesztéseket és a versenyképességet.

3%-os fix kamatozású hitel a Széchenyi Kártya Programban

Október 6-tól a Széchenyi Kártya Program keretében új, 3%-os fix kamatozású hitel vált elérhetővé a magyar kis- és középvállalkozások számára. A konstrukció legfontosabb elemei:

• Maximális hitelösszeg: 150 millió forint vállalkozásonként

• Fix kamat: 3%

• Elérhetőség: a Széchenyi Kártya Program több termékében egységes, 3%-os kamatszinttel

• Cél: likviditás erősítése, beruházások támogatása, működés finanszírozása

A program kifejezetten azoknak a cégeknek kedvez, amelyek a piaci kamatszintek mellett nehezen jutnának forráshoz, vagy a magas kamat érdemben elvinné a fejlesztések mozgásterét. A jelenlegi, továbbra is viszonylag magas jegybanki alapkamat és piaci hitelkamatok mellett a 3%-os szint jelentős támogatási tartalmat jelent a vállalkozásoknak.

Milyen vállalkozói stratégiákhoz illeszkedik a 3%-os hitel?

A konstrukció különösen azoknak a cégeknek lehet vonzó, amelyek:

• fejlesztés- vagy kapacitásbővítés előtt állnak, de a saját forrás nem elegendő,

• likviditási tartalékot akarnak építeni egy bizonytalanabb gazdasági környezetben,

• régi, drágább hitelüket szeretnék részben vagy egészben kiváltani kedvezőbb konstrukcióval,

• állami vagy EU-s pályázathoz önrészt keresnek, ahol a hitel a saját forrás kiegészítésére szolgálhat.

A kedvező kamatszint miatt a hitel nemcsak túlélési, hanem növekedési eszközként is használható: a cég a saját profitját nem a kamatfizetésre, hanem technológiai fejlesztésre, új munkatársakra vagy piacbővítésre fordíthatja.

340 milliárd forintos innovációs keret a vállalati szektornak

Ezzel párhuzamosan a kormány bejelentette, hogy a következő években összesen 450 milliárd forint áll rendelkezésre kutatásra és innovációra, amelyből 340 milliárd kifejezetten a vállalati szektort célozza.

A tervezett konstrukciók főbb elemei:

• Hét különböző pályázati forma, amelyek eltérő vállalati méretre és fejlesztési típusra lőnek

• Várhatóan mintegy 3000 vállalkozás bevonása

• Támogatott tevékenységek:

  • nagyvállalati termékfejlesztés,

  • KKV-k üzleti folyamatainak innovációja (digitalizáció, automatizálás, mesterséges intelligencia alapú megoldások),

  • új technológiák piacra vitele,

  • élettudományi fejlesztések,

  • kockázati tőkeprogram a gyorsan növekvő, innovatív cégek számára.

Az innovációs csomag egy része várhatóan olyan operatív programok keretében jelenik meg, ahol már bejelentették a vállalati innovációra szánt, több száz milliárd forintos felhívások indítását. Ezekhez a konstrukciókhoz a hitelprogram logikus párja lehet, hiszen a pályázati önrész finanszírozása gyakran komoly kihívás a KKV-knak.

Mit jelent mindez a vállalkozások mindennapjaiban?

A két eszköz – a 3%-os hitel és az innovációs támogatási keret – együtt komplex finanszírozási környezetet teremt a magyar cégeknek:

• a hitellel megoldható a beruházás, fejlesztés, készletfinanszírozás,

• a pályázati forrásokkal csökkenthető a saját kockázat, erősíthető a technológiai tartalom,

• az innovációs fókusz miatt hosszabb távon javulhat a termelékenység és az exportképesség,

• a kombinált finanszírozás (hitellel plusz vissza nem térítendő támogatással) olyan projektekre is zöld jelzést adhat, amelyeket tisztán piaci alapon a cég elhalasztana.

A döntéshozók üzenete lényegében az, hogy a vállalkozások ne a finanszírozási korlátokkal, hanem új termékekkel, technológiákkal és piacokkal legyenek elfoglalva.

Mire érdemes figyelni vállalkozói oldalról?

A mostani bejelentések önmagukban nem garantálják a sikeres projektek megvalósulását – a hangsúly azon lesz, hogy a cégek mennyire tudatosan készülnek:

• Pénzügyi tervezés: a 3%-os hitel kedvező, de továbbra is hitel – cash-flow tervezés, megtérülésszámítás nélkül könnyen elcsúszhat egy projekt.

• Projekt-előkészítés: az innovációs pályázatoknál kulcs a jó szakmai tartalom, reális ütemezés és mérhető eredmények vállalása.

• Forráskombináció: sok esetben a legerősebb modell az, ha a vállalkozás saját tőkét, támogatást és kedvezményes hitelt is bevon egy nagyobb fejlesztésbe.

• Időzítés: a pályázati ablakok jellemzően korlátozott ideig nyitva állnak, a hitelkérelem előkészítése pedig időigényes – a gyors reagálás versenyelőnyt jelenthet.