A szerződéses jogviszonyok egyik legfontosabb jogi kérdése a szerződés megszüntetése. A felmondás a szerződés egyoldalú megszüntetésének egyik leggyakoribb formája, amelynek jogi jelentősége és gyakorlati alkalmazása kiemelkedő. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) részletes szabályokat tartalmaz a felmondásról, amelyeket a bírói gyakorlat is következetesen alkalmaz. Jelen írás célja, hogy átfogó képet adjon a felmondás jogi szabályozásáról, típusairól, feltételeiről, jogkövetkezményeiről, és a kapcsolódó elállási jog viszonyáról.

I. A szerződés egyoldalú megszüntetésének általános elvei

A szerződés, mint két- vagy többoldalú jogügylet, a pacta sunt servanda (a szerződéseket teljesíteni kell) elvének megfelelően, alapvetően a felek közös megegyezésével szüntethető meg. A felmondás ettől kivételes jogintézmény, amely meghatározott jogszabályi vagy szerződéses feltételek fennállása esetén teszi lehetővé a szerződés egyoldalú, joghatályos megszüntetését.

A Ptk. 6:213. § alapján szerződést egyoldalúan megszüntetni csak akkor lehet, ha:

• a szerződés kifejezetten biztosítja ezt a jogot, vagy
• jogszabály külön felhatalmazást ad rá.

Fontos, hogy a felmondás jogának kizárása általános érvénnyel semmis a határozatlan időre kötött tartós jogviszonyok esetében.

II. A felmondás típusai

1. Rendes felmondás

Célja a szerződés a jövőre nézve történő megszüntetése, anélkül, hogy ahhoz szerződésszegés vagy más súlyos ok kapcsolódna.

Példák a jogszabály által biztosított rendes felmondási jogra:

• Vállalkozási szerződés: A megrendelő bármikor jogosult elállni, de kártalanítási kötelezettséggel tartozik (Ptk. 6:249. §).
• Megbízási szerződés: Bármelyik fél felmondhatja, de a megbízott, ha alkalmatlan időben mond fel, köteles kárt téríteni (Ptk. 6:278. §).

Ezeknél a szerződéseknél a felmondás jogszerű gyakorlásának feltétele lehet a felmondási idő betartása is, amely a felek által meghatározható, illetve a Ptk. által „megfelelő időként” előírt.

2. Rendkívüli felmondás

Mindig valamely súlyos szerződésszegéshez kapcsolódik. Célja a szerződés azonnali megszüntetése, ha annak fenntartása a másik fél súlyos szerződésszegése miatt már nem várható el.

Ilyen esetek lehetnek:

• Késedelem (Ptk. 6:140. §),
• Hibás teljesítés (Ptk. 6:159. §),
• Szerződés teljesítésének lehetetlenné válása (Ptk. 6:179. §).

A rendkívüli felmondás azonnali hatállyal megszünteti a szerződést.

3. Fogyasztói elállási jog és felmondás

Külön jogszabályok biztosítanak a fogyasztók részére elállási és felmondási jogot, különösen távollevők között és üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén:

• 14 napos elállási jog a szerződéskötéstől vagy a termék átvételétől számítva (45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet).
• Ha a vállalkozás elmulasztja a tájékoztatási kötelezettséget, a határidő 12 hónappal meghosszabbodik.

III. Joghatásai

A felmondás ex nunc hatályú, vagyis a jövőre nézve szünteti meg a szerződést. A már teljesített szolgáltatásokra ez nincs visszaható hatással, kivéve, ha a jogszabály vagy a szerződés másként rendelkezik.

Felmondás esetén a feleknek:

• elszámolási kötelezettségük van egymással (pl. előre teljesített szolgáltatások, kifizetések).
• Tartós jogviszony esetén a felmondás csak a jövőbeni szolgáltatásokat érinti.

Elállás esetén a szerződés ex tunc hatállyal szűnik meg, tehát visszamenőleges hatállyal, mintha meg sem kötötték volna. Ilyenkor az eredeti állapotot kell helyreállítani, és ha ez lehetetlen, akkor a fél csak felmondással élhet.

IV. Bánatpénz és az elállás kapcsolata

A felek a szerződésben kiköthetik, hogy az elállás jogának gyakorlásáért az egyik fél bánatpénzt fizet.

Fontos szabályok:

• A bánatpénz fizetésével történő elállás nem minősül szerződésszegésnek.
• Ha a bánatpénz aránytalanul magas, a bíróság kérésre mérsékelheti (Kúria EBH2014. P.9.).
• A bánatpénz általános kártalanítás, ezen felül további kártérítés nem követelhető.

V. A felmondás közlésének szabályai

A felmondás akkor hatályos, ha a másik fél tudomására jut.

• Ha a címzett szándékosan nem veszi át a nyilatkozatot (pl. „nem kereste” jelzéssel jön vissza a levél), az közöltnek tekintendő.
• A felmondás írásban történik, és annak bizonyíthatónak kell lennie (pl. tértivevényes levél).

VI. Különös szabályok egyes szerződéstípusokra

• Bérleti szerződések: a Ptk. és a bérleti jogviszonyokra vonatkozó jogszabályok (pl. lakásbérlet) részletesen szabályozzák a felmondási lehetőségeket.
• Fogyasztói hitelszerződés: a 2009. évi CLXII. törvény alapján a fogyasztó 14 napon belül elállhat a szerződéstől, ha a hitelt még nem folyósították.