A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) új intézkedéssel bővítené a családtámogatási rendszert, amely jelentős könnyítést jelenthet a kisgyermekes édesanyák számára. A társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet szerint a csecsemőgondozási díj (csed) a jövőben munkavégzés mellett is igénybe vehető lenne, hasonlóan a már meglévő gyed extra rendszerhez. Az intézkedés célja, hogy rugalmasabb feltételeket teremtsen a családok számára, miközben elősegíti a nők munkaerőpiacra történő gyorsabb visszatérését.
Nagyobb rugalmasság a kisgyermekes szülők számára
Az új szabályozás célja, hogy lehetőséget biztosítson az édesanyáknak a munka világába való korai visszatérésre, miközben továbbra is részesülhetnek a gyermekük után járó ellátásban. A javaslat különösen azoknak az anyáknak jelenthet segítséget, akik foglalkozásuk jellegéből adódóan – például részmunkaidőben, távmunkában vagy egyéni vállalkozóként – képesek a gyermeknevelés mellett is dolgozni. Ebbe a körbe tartoznak többek között a fodrászok, kozmetikusok, őstermelők és más szabadúszó szakmák képviselői.
Az új javaslat a családpolitikai intézkedések egyik újabb lépcsőfoka lehet, hiszen az elmúlt években több intézkedés is született a kisgyermekes anyák támogatására. A gyed extra és a rugalmasabb bölcsődei támogatások már korábban is azt a célt szolgálták, hogy a szülők könnyebben összehangolhassák a munkát és a családi életet. Emellett a babaváró kölcsön is jelentős pénzügyi segítséget nyújt a fiatal házaspároknak a gyermekvállalás előtt vagy közvetlenül utána, amely kiegészítheti az új csed extra rendszer biztosította lehetőségeket.
Jelenlegi szabályozás és tervezett változások
Jelenleg a csed a szülési szabadság időtartamára járó ellátás, amely biztosítási jogviszonyhoz kötött. A 24 hetes szülési szabadság első két hetének igénybevétele kötelező, a fennmaradó időszakot pedig a szülés várható időpontja előtt legfeljebb négy héttel lehet megkezdeni. A csed összege az édesanya korábbi jövedelmének 100 százaléka, azonban jelenlegi szabályok szerint az ellátás ideje alatt keresőtevékenység nem folytatható.
A javasolt módosítás szerint a gyermek születését követő harmadik hónaptól (90 nap után) az édesanyák munkát vállalhatnának, amely nagyban segítené azokat, akik szeretnének mihamarabb visszatérni dolgozni. Ebben az esetben a csed összege a korábbi 100 százalékról 70 százalékra csökkenne, ám az érintett szülők számára így is előnyösebb helyzetet teremtene, hiszen a csed mellett munkabérük is biztosított lenne.
Ez a változtatás nemcsak az anyagi biztonságot erősítené, hanem hosszú távon a nők munkaerőpiaci helyzetét is javíthatná. Sok édesanya ugyanis szembesül azzal a dilemmával, hogy a hosszabb távú otthonmaradás szakmai lemaradáshoz vezethet, amely később nehezíti a visszatérést a munkaerőpiacra. Az új szabályozás célja tehát nemcsak az anyagi támogatás biztosítása, hanem egy olyan rugalmas rendszer kialakítása is, amely segíti a kisgyermekes nők karrierjének fenntartását.
A munkaerőpiac és a családbarát szemlélet
Az elmúlt években egyre több kutatás igazolta, hogy a rugalmas munkavégzés, a távmunkalehetőségek és a családbarát támogatások hozzájárulnak ahhoz, hogy a kisgyermekes anyák könnyebben visszatérjenek a munka világába. Magyarországon is egyre több vállalat ismeri fel ennek jelentőségét, így egyre több cég kínál részmunkaidős lehetőségeket vagy home office munkaköröket az anyák számára.
A csed extra bevezetése további előrelépést jelenthet ezen a téren, hiszen segítheti azokat a nőket, akik szeretnék megőrizni szakmai pozíciójukat, de nem akarnak teljes munkaidőben dolgozni a gyermek első életévében. A jogszabálytervezet célja, hogy biztosítsa a választás szabadságát: az anyák maguk dönthessenek arról, hogy mikor és milyen formában szeretnének visszatérni a munkába.
Mikor léphet életbe az új támogatási forma?
A kormány tervei szerint a csed extra 2025. július 1-jétől lépne hatályba, és nemcsak az új igénylőkre, hanem a már folyamatban lévő ellátásokra is vonatkozna. Az intézkedés elsődleges célja, hogy a kisgyermekes édesanyák számára nagyobb választási szabadságot biztosítson, valamint segítse őket ügyfélkörük, vállalkozásuk fenntartásában vagy munkahelyük megtartásában.
A társadalmi egyeztetés jelenleg is zajlik, amely során a szakmai szervezetek és családtámogatási egyesületek is kifejthetik véleményüket az új intézkedésről. A kormány hangsúlyozta, hogy a családok támogatása továbbra is kiemelt prioritás, és folyamatosan vizsgálják a gyermekneveléssel járó anyagi és munkaerőpiaci kihívások enyhítésének lehetőségeit.
Hosszú távú hatások és várható eredmények
A csed extra nemcsak a kisgyermekes anyák anyagi helyzetét javíthatja, hanem hozzájárulhat a női foglalkoztatottság növekedéséhez is. Magyarországon az elmúlt években folyamatosan bővült a családtámogatási rendszer, amelynek egyik fontos célja, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen jelentős gazdasági hátrányt az érintettek számára.
Az új intézkedés bevezetése segítheti az anyákat abban, hogy ne kelljen választaniuk a gyermeknevelés és a karrier között, hanem egyensúlyt találhassanak a két terület között. A hosszú távú cél egy olyan rendszer kialakítása, amely rugalmas megoldásokat kínál a családok számára, miközben ösztönzi a gazdasági aktivitást és erősíti a munkaerőpiaci stabilitást.