A polgári jogban a szerződések egyik leggyakrabban használt típusa a megbízási szerződés, amely a szolgáltatásnyújtás egyik alapvető formája. Bár a vállalkozási szerződéshez hasonló, lényeges eltérések vannak közöttük, különösen a megbízott kötelezettségeinek és felelősségének terén. A következőkben bemutatjuk a megbízási szerződés jogi hátterét, jellemzőit, gyakorlati példáit és a legfontosabb tudnivalókat, amelyeket érdemes figyelembe venni ilyen szerződés kötésekor.
1. A megbízási szerződés fogalma és jogszabályi háttere
A megbízási szerződés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) egyik fontos szerződéstípusa, amely a szolgáltatásnyújtás, ügyvitel tipikus formáit szabályozza. A Ptk. 6:272. § (1) bekezdése szerint:
„Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott ügy ellátására köteles, a megbízó pedig köteles a megbízási díj megfizetésére, ha a felek díjazásban állapodtak meg.„
A megbízási szerződés célja tehát valamely ügy ellátása, amely során a megbízott nem eredményt, hanem gondos eljárást, a szakma szabályainak megfelelő ügyintézést vállal.
2. Fő jellemzői
a) Ellátandó ügy
A szerződés tárgya valamilyen konkrét ügy, amely lehet egyszeri, de lehet folyamatos jellegű is (pl. könyvelési szolgáltatás, jogi képviselet, tanácsadás).
b) Eredménykötelem helyett gondossági kötelem
A megbízási szerződés nem garantál eredményt, hanem azt, hogy a megbízott a tőle elvárható gondossággal fog eljárni. Ez fontos különbség a vállalkozási szerződéshez képest, amelyben a vállalkozó konkrét eredmény elérésére köteles.
c) Bizalmi jelleg
A megbízási szerződés bizalmi alapú jogviszony, amelyben a megbízónak joga van a megbízott tevékenységét ellenőrizni, és a szerződést bármikor fel is mondhatja.
d) Díjazás
Bár lehet ingyenes is (ha a felek így állapodnak meg), általában a megbízott díjazásra jogosult.
3. Mikor célszerű megbízási szerződést kötni?
A megbízási szerződés tipikusan személyes közreműködést igénylő, szakértelmet kívánó szolgáltatásokra alkalmas, mint például:
- Jogi szolgáltatások (ügyvéd megbízása)
- Könyvelői, adótanácsadói megbízások
- Pénzügyi tanácsadás
- Ingatlan közvetítés
- Képviselet hatóságok előtt
- Egyszeri szakmai tanácsadás, konzultáció
Fontos, hogy munkaviszony helyett nem mindig alkalmazható, mert a folyamatos, alá-fölérendeltségi viszonyra épülő jogviszony inkább munkaszerződést igényel. A hatóságok (pl. NAV) vizsgálhatják, hogy a megbízás mögött valójában munkaviszony rejtőzik-e.
4. Kötelező tartalmi elemei
Bár a Ptk. nem ír elő szigorú alaki követelményeket, célszerű a következőket rögzíteni:
- Felek pontos adatai (név, cím, cégadatok, képviseletre jogosult személyek)
- A megbízás tárgya, pontos leírása (milyen ügyet kell ellátni, meddig, milyen módon)
- Díjazás és annak fizetési módja (összeg, ütemezés, számlázás, előleg)
- Jogok és kötelezettségek (pl. információszolgáltatás, együttműködés, titoktartás)
- Felmondási feltételek (bármelyik fél részéről, határidők, elszámolás)
- Felelősségi kérdések (pl. mulasztás, kárfelelősség)
- Egyéb rendelkezések (pl. almegbízás lehetősége, jogviták rendezése)
5. A megbízási szerződés megszűnése
A megbízási szerződés az alábbi módokon szűnhet meg:
- Teljesítéssel (az ügy ellátása után)
- Közös megegyezéssel
- Felmondással (bármelyik fél részéről, akár indoklás nélkül is, de általában határidővel)
- Halállal (ha a megbízott személyes közreműködésére kötötték)
- Lehetetlenüléssel (ha az ügy ellátása okafogyottá válik)
A Ptk. lehetővé teszi, hogy a megbízott a szerződést indokolt esetben azonnali hatállyal is felmondja, ha a körülmények ezt szükségessé teszik.
6. Felelősségi kérdések a megbízás során
A megbízott nem felel az ügy eredményéért, de felelősséggel tartozik:
- A gondos eljárásért (szakmai szabályok betartása)
- A megbízó utasításainak követéséért (kivéve, ha azok jogellenesek)
- Titoktartásért (pl. bizalmas információk kezelése)
- Elszámolásért (a megbízás során felhasznált összegekről)
Ha a megbízott a kötelezettségeit megszegi, kártérítési felelősséggel tartozik a megbízó felé.
7. Gyakori hibák megbízási szerződés kötésekor
- Túl általános megfogalmazás, nem derül ki pontosan, mit kell tenni.
- Díjazás hiányos meghatározása, ami vitára adhat okot.
- Felmondásra vonatkozó szabályok hiánya, pl. milyen határidővel, milyen módon lehet megszüntetni.
- Felelősségi körök tisztázatlansága.
- Munkaviszonyszerű jogviszony „ál-megbízásként” történő szabályozása (NAV ellenőrzési kockázat!).
