Fontos elvárás, hogy a vállalatok irányítását képzett személyek lássák el, elkülönítve ezzel a 1. tulajdonosi és 2. operatív funkciókat.
A modern gazdasági gyakorlatban ugyanez az elválasztás figyelhető meg, különösen a nagyobb vállalatoknál, ahol a vezetési, ellenőrzési és tulajdonosi szerepek szétválasztása biztosítja az átlátható és hatékony működést. Ellenkező esetben, mint a családi vállalkozásokban, ahol a funkciók gyakran összemosódnak, ez különleges kihívásokat jelenthet a felelősségi kérdések tisztázása során.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza a jogi személyek irányításával kapcsolatos döntések meghozatalát, amelyek a tagok vagy alapítók hatáskörén túlmutatnak, és kizárólag a vezető tisztségviselőkre vagy az általuk alkotott testületre bízhatók. Ez azt jelenti, hogy a vezetők döntései közvetlen hatással vannak a cég működésére és jogi helyzetére, így kiemelten fontos a felelősségteljes döntéshozatal.
A cég és hitelezők közötti konfliktusok kezelése során a vezetőknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a hitelezők érdekeire, különösen fizetésképtelenség esetén. A törvények, mint a Ptk., részletesen szabályozzák ezt az összetett viszonyrendszert, előírva, hogy a vezetőknek proaktívan (előre gondolkodást, a potenciális problémák előrejelzését és a megoldások keresését jelenti, még mielőtt a problémák kialakulnának vagy súlyosbodnának. A proaktivitás tehát az aktív részvételt és a kezdeményező magatartást jelenti helyzetek kezelésében vagy célok elérésében. ) kell eljárniuk a cég érdekeinek védelmében.
Az előtársasági szakaszban a vezetők felelőssége különösen hangsúlyos, mivel ebben a létszakaszban tett döntések visszafordíthatatlan következményekkel járhatnak, ha a cég végül nem jön létre. Az előtársaság szakaszában az ügyvezetőknek különösen óvatosnak kell lenniük a szerződéskötésekkel, mert ha a társaság nem jön létre, az előtársaság szerződésszegése miatt ők személyesen felelhetnek.
A jogszerűtlen gazdálkodásért való vezetői felelősség is kiemelt téma a cikkben. A Ptk. kimondja, hogy ha a társaság jogutód nélkül szűnik meg, és a hitelezők követelései kielégítetlenek maradnak, a vezetők felelősséggel tartoznak a károkért. Ez a felelősség különösen súlyos lehet, ha a fizetésképtelenség fenyegető helyzete már bekövetkezett, és a vezetők nem vették figyelembe a hitelezői érdekeket.
A korlátolt felelősségű társaságok esetében a fizetésképtelenség gyanúja esetén az ügyvezető köteles azonnal cselekedni, összehívni a taggyűlést, és intézkedéseket tenni a válság kezelésére. A fizetésképtelenség fogalmát a jogszabályok külön definiálják, és a vezetőknek ezen definíciók alapján kell eljárniuk, hogy megfelelően kezeljék a vállalat pénzügyi helyzetét.
A vezető tisztségviselők felelőssége három alapfeltétel együttes teljesülése esetén állapítható meg: 1. a társaság jogutód nélküli megszűnése, 2. a hitelezők ki nem elégített követeléseinek fennállása, és 3. a vezető tisztségviselő hitelezői érdekek figyelmen kívül hagyása. A vezetőknek bizonyítaniuk kell, hogy megfelelő módon jártak el, különben deliktuális (A deliktuális felelősség alapján a károkozónak meg kell térítenie a kárt, amit jogellenes cselekedete okozott. A felelősség megállapítása általában a károkozás tényének és a károkozó magatartásának jogellenességén alapul.) felelősséggel tartozhatnak.
A vezető tisztségviselők felelőssége komplex és többrétű, ami alapos ismereteket és felelősségteljes hozzáállást követel minden érintettől. A jogi előírások betartása mellett a gyakorlati tapasztalat és a proaktív hozzáállás elengedhetetlen a sikeres vállalatirányítás és a jogi kockázatok kezelése szempontjából.