Beszéljünk röviden a cégformákról!

Mielőtt belevágnánk a cégalapításba, nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy egyes cégformák milyen kötelezettségeket vonnak maguk után valamint mi az, amit érdemes tudni róluk.

Ebben a cikkünkben ezeket fogjuk röviden ismertetni.

Kkt. – Közkereseti társaságok

Ez a cégforma leginkább a családi vállalkozások körében terjedt el, hiszen sikeres működéséhez nagyfokú bizalom kell a tagok között.

Amit még érdemes róla tudni, hogy a kezdőtőke összegét a társaságban lévő tagok a saját vagyonukból fedezik, később pedig az itt benyújtott összeg mértéke fogja meghatározni a szavazati joguk mértékét.

Népszerűségét pedig talán még az is erősítheti, hogy a kezdőtőke meglehetősen alacsony, általában 5 és 100 ezer forint között szokott mozogni.

Bt. – Betéti társaságok

Ennél a társasági formánál minimum két tagra van szükség, nevezetesen egy beltagra és egy kültagra.

Felelősségvállalásuknak leginkább anyagi vonzata van, ugyanis a törvény kimondja, hogyha bármiféle olyan kiadás keletkezik, amit nem tud fedezni a társasági vagyon, akkor a beltagnak/beltagoknak kell saját vagyonukkal felelni.

További különbség a beltag és a kültag felelősségvállalása között, hogy míg a kültag csak az alapításkor bevitt vagyonával felel, addig a beltag a teljes magánvagyonával.

Bár az alapításhoz szükséges minimális tőke nincsen meghatározva, értelemszerűen ez nem jelenti azt, hogy ingyen és bérmentve lehet betéti társaságot alapítani.

Számolni kell az ügyvédi munkadíjjal, a kamarai tagsággal, az illetékekről, a bankszámlanyitás költségeiről, illetve magával a vagyoni hozzájárulással.

Fontos tudnivaló pedig még a betéti társaságokhoz kapcsolódóan, hogy ők is választhatják a KATA adózási formát, abban az esetben, ha az éves bevételük nem haladja meg a 12 millió forintot.

Ennek köszönhetően az elmúlt közel 10 évben egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

Kft. – Korlátolt Felelősségű Társaság

Míg a korábban bemutatott cégformák nem, vagy csak nagyon kevés kezdőtőkére volt szükség, addig egy kft. esetében, ezt nem mondhatjuk el.

Az alapító tagok száma nincsen meghatározva, de a kezdőtőkének mindenképpen el kell érnie a 3 millió forintot, 1-nél több alapító tag esetén pedig a tagonkénti minimum 100 ezer forintos törzsbetéti hozzájárulást.

Bár egy kft. esetében a későbbi szavazati jog mértéke nem fog megegyezni a beadott törzstőke mértékével, de a felelősségvállalás esetében igen.

Nyrt., Zrt., – Nyílt és Zárt részvénytársaságok

 

A részvénytársaságok lényege abban rejlik, hogy az alaptőke, előre meghatározott számú és összegű részvényekből áll.

Mindemellett pedig vannak olyan tevékenységi körök, amelyek nem is választhatnak más cégformát, mint a részvénytársaságit.

A korábban felsorolt cégformák közül pedig itt figyelhető meg a legmagasabb összegű alaptőke; egy Zrt. esetében 5 millió forintról, míg egy Nyrt. esetében 20 millió forintról beszélhetünk.

Válassza bármelyik cégformát, ne felejtsen el maga mellé fogadni egy jó könyvelőt, aki átsegíti az adózási kérdésekben, illetve, ha egy profi csapattal szeretné végig vinni a cégalapítás folyamatát, keressen minket bizalommal!