Építményadó – mi az alapja, kinek kell megfizetni és kinek nem?

Az építményadó egy olyan helyi adó, melynek mértékét az adott település önkormányzata határozza meg, akárcsak az iparűzési adó esetében.

A két adótípus között azonban lényegi különbségek állnak fenn.

Míg például egyes önkormányzatok dönthetnek úgy, hogy elállnak az IPA beszedésétől, addig ezt az építményadóval nem tehetik meg.

Ugyanis minden olyan ingatlan – akár lakás célú, akár nem, ideértve az egyéb épületrészeket is – ami az önkormányzat illetékességi területe alá esik, az adóköteles.

Mi a számítás alapja?

Az önkormányzatok kétféle kalkulációs módszer alapján dönthetnek a kiszabott adó mértékéről.

  1. A számítás alapja az építmény hasznos területe lesz, m2-ben megadva, a maximum összeg pedig, ami négyzetméterenként kiszabható, 1100 Ft. Természetesen településenként eltérő lehet a kiszabott négyzetméter ár, de sehol nem lehet a maximum összeg fölé menni.
  2. A másik számítási módszer, amikor az építmény korrigált forgalmi értékék veszik figyelembe. Ebben az esetben a korrigált forgalmi érték maximum 3,6%-a határozható meg építményadóként.

Az önkormányzatok tehát szabadon dönthetnek arról, hogy melyik számítási módszert választják, illetve arról is, hogy a maximum értékekkel vagy annál kevesebbel határozzák meg az építményadó mértékét.

Kik fizetnek, és hogyan?

Az építményadó megfizetésére mindig az a magán- vagy jogi személy köteles, aki a naptári év első napján az ingatlan, vagy ingatlanrész tulajdonosa.

Ez a szabály akkor is érvényes, ha évközben tulajdonosváltás történik.

Abban az esetben, ha az építmény több tulajdonossal rendelkezik, akkor az adó mértéke a tulajdonosi hányad fejében oszlik meg.

Továbbá, ha az adott ingatlan felett valaki haszonélvezeti joggal rendelkezik, akkor neki kell rendezni a számlát.

Az építményadó megfizetésére évente kétszer kerül sor, természetesen egyenlő részekre felosztva.

Az egyik ilyen befizetési határidő minden év március 15-e, a második pedig szeptember 15.

Érdemes tehát ezt a két dátumot észben tartani, még akkor is, ha tulajdonosváltásra kerül a sor, hiszen a második részlet megfizetése is azt kötelezi, akinek az adott év első napján a birtokában volt az ingatlan.

Milyen esetekben lehet mentesülni az építményadó alól?

Természetesen most is vannak olyan kivételesek esetek, amikor nem kell megfizetni az építményadót.

Azok az ingatlanok, amik úgynevezett szükséglakások, mentesülnek a kifizetés alól, valamint azok a helyiségek is, amik a háziorvos által nyújtott ellátást szolgálják.

Ebbe a csoportba sorolandók még – az atomenergia törvény alapján – a radioaktív hulladékok és kiégetett nukleáris üzemanyagok tárolására használt építmények, valamint azok a helyiségek, amik állat- vagy növénytermesztésre használnak, továbbá, az ezekhez a tevékenységekhez szükséges tároló építmények.

Így tud mégis megszabadulni ettől az adótól!

Az építményadó elkerülése tehát csak nagyon kivételes esetekben lehetséges.

Mivel ezen adóforma kiszabása nem függ attól, hogy az adott ingatlant lakhatásra vagy üzleti célra használják, így egyértelmű, hogy egy székhely esetében is szükséges van ennek a megfizetésére.

Ha Ön szeretné elkerülni az építményadót, akkor a legjobb megoldás, ha székhelyszolgáltatást vesz igénybe, ugyanis ebben az esetben ezt az adóformát mi fogjuk Ön helyett megfizetni.

Akár Budapestet, akár az IPA mentes Újlengyelt választja, állunk rendelkezésére!