(2024-as szabályokkal, változásokkal frissített cikk)

I. Építményadó fogalma, számításának alapja
II. Kinek kell fizetnie, ki mentesül ez alól?
III. Lakásba bejelentett cég miatt kell bevallani és befizetni építményadót?
IV. Visszamenőlegesen kivetheti-e a helyhatóság az építményadót?
V. Hogyan mentesülhet az építményadó befizetése alól ?

 

I.  Építményadó fogalma, számításának alapja

Az építményadó egy olyan helyi adó, melynek mértékét az adott település önkormányzata határozza meg, akárcsak az iparűzési adó esetében.
A két adótípus között azonban lényegi különbségek állnak fenn.
Míg például egyes önkormányzatok dönthetnek úgy, hogy elállnak az IPA beszedésétől (ilyen pl. a pest megyei Újlengyel is), addig ezt az építményadóval nem tehetik meg.
Ugyanis minden olyan ingatlan – akár lakás célú, akár nem, ideértve az egyéb épületrészeket is – ami az önkormányzat illetékességi területe alá esik, az adóköteles.

Az önkormányzatok kétféle kalkulációs módszer alapján dönthetnek a kiszabott adó mértékéről.

1. A számítás alapja az építmény hasznos területe lesz, m²-ben megadva, a maximum összeg pedig, ami négyzetméterenként kiszabható, 1100 Ft, melyet kicsit bonyolultan megfogalmazott módszerrel korrigálni kell.   / a 6. §. rendelkezik arról, hogy ezt „c) ^*  az adó mértékét – az e törvényben meghatározott felső határokra, illetőleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel – megállapítsa” 1990. C. törvény/ Természetesen településenként eltérő lehet a kiszabott négyzetméter ár, de sehol nem lehet a maximum összeg fölé menni.
2. A másik számítási módszer, amikor az építmény korrigált forgalmi értékék veszik figyelembe. Ebben az esetben a korrigált forgalmi érték maximum 3,6%-a határozható meg építményadóként.

Az önkormányzatok jellemzően az első módszer szerint számítják az építményadót, tehát négyzetméter alapján.

II. Kinek kell fizetnie, ki mentesül ez alól?

Az építményadó megfizetésére mindig az a magán- vagy jogi személy köteles, aki a naptári év első napján az ingatlan, vagy ingatlanrész tulajdonosa.
Ez a szabály akkor is érvényes, ha év közben tulajdonosváltás történik.
Abban az esetben, ha az építmény több tulajdonossal rendelkezik, akkor az adó mértéke a tulajdonosi hányad fejében oszlik meg.
Továbbá, ha az adott ingatlan felett valaki haszonélvezeti joggal rendelkezik, akkor neki kell rendezni az adót.

Az építményadó megfizetésére évente kétszer kerül sor, természetesen egyenlő részekre felosztva.
Az egyik ilyen befizetési határidő minden év március 15-e, a második pedig szeptember 15.
Érdemes tehát ezt a két dátumot észben tartani, még akkor is, ha tulajdonosváltásra kerül a sor, hiszen a második részlet megfizetése is azt kötelezi, akinek az adott év első napján a tulajdonában volt az ingatlan.
Sajnos 2023-ban nagyon sok önkormányzat vagy megemelte az építményadó mértékét vagy pedig szűkítette a mentességre jogosultak körét. Ilyen pl. Érd, Tatabánya, Esztergom, Győr, Veszprém, Szombathely, Székesfehérvár, Szeged, Pécs , Kecskemét, Kaposvár Hódmezővásárhely, Dunaújváros, Eger, Békéscsaba…

Alapvetően milyen esetekben lehet mentesülni az építményadó alól?
Természetesen most is vannak olyan kivételesek esetek, amikor nem kell megfizetni az építményadót.
Azok az ingatlanok, amik úgynevezett szükséglakások, mentesülnek a kifizetés alól, valamint azok a helyiségek is, amik a háziorvos által nyújtott ellátást szolgálják.
Ebbe a csoportba sorolandók még – az atomenergia törvény alapján – a radioaktív hulladékok és kiégetett nukleáris üzemanyagok tárolására használt építmények, valamint azok a helyiségek, amik állat- vagy növénytermesztésre használnak, továbbá, az ezekhez a tevékenységekhez szükséges tároló építmények.

III. Lakásba bejelentett cég miatt kell bevallani és befizetni építményadót?

A legtöbb városban, településen azok a magánszemélyek mentesülnek az építményadó fizetése alól, akik kizárólagosan lakhatásra használják az adott ingatlant. Ezt a mentességet az önkormányzatok különböző módon határozzák meg, ezért érdemes
mindenképp megnézni a konkrét önkormányzat hatályos ide vonatkozó rendeletét pontosan. Ha valaki cégének székhelyét, telephelyét a lakásába jelentette be, ha ott életvitelszerűen is él, a legtöbb helyen ilyen esetben is fizetni kell építményadót.

pl. Budapest VIII. kerületének önkormányzati rendelete a következőképp fogalmaz a rendelet első felében: „4. §
Mentes az építményadó alól: „………nem keletkezik adóköteles jövedelme, és amely üzleti célra sem kerül hasznosításra„, a rendelet szerint pedig üzleti cél a következő: „5. üzleti célra hasznosított lakás, lakrész: olyan lakás, lakrész, melyet a vállalkozó székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként vagy központi ügyintézési helyeként használ, vagy amelyben üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat.„

Magyarán fizetni kell építményadót, a bejelentett cég után, függetlenül attól, hogy annak mennyi volt, vagy egyáltalán volt-e bevétele, nyeresége.

IV. Visszamenőlegesen kivetheti-e a helyhatóság az építményadót?

A helyi adót szedő hatóság az esetben tud adóztatni, ha azt az adott magánszemély bevalláson bevallja azt. Fontos kérdés, hogy mi történhet akkor, ha valaki a lakására bejegyzett cég miatt nem vall be építményadót? Sajnos ilyen esetben az elévülési időn belül utólagosan kivetheti a helyhatóság az építményadót az elévülési idő mértékéig, ami öt év. Az öv év viszont a bevallás beadási határideje évének december 31. napjától számított 5 év. Ez a gyakorlatban lehet így akár közel  hét év is. Ilyenkor nyilván kamatot is felszámolnak. Ez gyakorlati értelemben pl. Győr városával számolva, ahol 2.000 Ft /m2 az adó, 60 m2-re 120.000 forint jut, ami csak öt évre kivetve 600.000 forint kamatok nélkül….

Ráadásul „lebukni” nagyon könnyű, hisz a közhiteles, nyilvános cégjegyzékben bárki ingyen lekérdezheti, hogy egy adott cégnek pontosan hol is van a székhelye vagy összefésülve az ingatlan-nyilvántartással tűpontosan lehet látni, hogy egy-egy lakásba lett-e bejegyezve cég.

Sajnos ezen cikk frissítésének idején nap, mint nap keresnek bennünket ezzel a problémával, minden esetben eddig visszamenőlegesen is kivetették az építményadót.

V. Hogyan mentesülhet az építményadó megfizetése alól ?

Az ingatlan január 1-i tulajdonjogi állapota szerint kell fizetni az építményadót, mint írtuk a tulajdonosnak.

Ha cégét pl. cégünk valamelyik ingatlanába jegyezteti be székhelyszolgáltatás keretében, ott már nem kell megfizetnie az építményadót, hisz nem tulajdonosa az ingatlannak.

Ráadásul mentesül ilyen esetben lakásában, a magasabb közüzemi díjak alól is, ahol szintén ha cég van bejegyezve, magasabb tarifát kell/kellene fizetni.

Ha iparűzési adót szeretne megtakarítani arra is van lehetősége, hisz biztosítunk iparűzési adó mentes helyen székhelyszolgáltatást, szolgáltatásunk révén még csak be sem járnia cége székhelyére.