2026. augusztus 12-től fontos változás érinti a kiterjesztett gyártói felelősségi, vagyis az EPR-rendszert. Az új szabályozás különösen azokat a vállalkozásokat érintheti, amelyek a fogyasztóknak átadott termékeket helyben megtöltött vagy elviteles csomagolásban értékesítik.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatása szerint a változás következtében számos étterem, büfé, kávézó, cukrászda, pékség, hentesüzlet, élelmiszerbolt és webshop válhat közvetlenül EPR-kötelezetté.
A döntő kérdés nem önmagában a vállalkozás tevékenységi köre, hanem az, hogy milyen csomagolást használ, azt ki tölti meg, illetve a csomagolás milyen módon kerül forgalomba.
Mi változik 2026. augusztus 12-én?
A változások hátterében az Európai Unió új csomagolási és csomagolási hulladékról szóló rendelete, az úgynevezett PPWR áll. Az (EU) 2025/40 rendelet 2025. február 11-én lépett hatályba, rendelkezéseinek jelentős részét pedig 2026. augusztus 12-től kell alkalmazni.
Az új uniós csomagolási szabályok célja többek között a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentése, az újrahasználat ösztönzése, valamint az újrahasznosítható csomagolások arányának növelése.
Fontos azonban, hogy a PPWR rendelkezései nem egyszerre válnak alkalmazandóvá. Egyes követelmények már 2026-ban megjelennek, más szabályok csak 2027-től, 2028-tól, 2030-tól vagy még később lépnek életbe.
Magyarországon az EPR-rendszer alapvető szabályait továbbra is a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet határozza meg. Az érintett gazdálkodókat többek között regisztrációs, nyilvántartási, adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettség terhelheti.
Miért fontos ez az éttermeknek, pékségeknek és kávézóknak?
A változás azért lehet különösen jelentős, mert olyan vállalkozások is közvetlenül bekerülhetnek az EPR-rendszerbe, amelyek korábban nem tekintették magukat EPR-kötelezettnek.
A helyben megtöltött csomagolások esetében ugyanis megváltozhat, hogy az értékesítési lánc mely szereplőjénél keletkezik a kötelezettség.
Érintett lehet például az a vállalkozás, amely:
- elviteles ételt csomagol;
- péksüteményt vagy más élelmiszert helyben csomagol;
- elvitelre szánt pohárba tölt italt;
- a vásárló számára helyben csomagolja az árut;
- webshopos rendelés teljesítése során maga csomagolja a terméket;
- különböző csomagolóanyagokat használ a termék fogyasztóhoz történő eljuttatásához.
Egy pékség esetében például a papírzacskó, egy étteremnél az elviteles ételdoboz, egy kávézónál pedig az elviteles pohár és annak egyes tartozékai is olyan csomagolásnak minősülhetnek, amelyet érdemes EPR-szempontból külön megvizsgálni.
A pontos kötelezettség meghatározásához azonban nem elegendő pusztán a csomagolóanyag típusát megnézni. Fontos lehet annak beszerzési módja, felhasználása és az is, hogy az adott csomagolást melyik vállalkozás tölti meg.
Milyen feladatokat jelenthet az EPR-kötelezettség?
Az érintett vállalkozásoknak több adminisztratív feladattal is számolniuk kellhet.
Ilyen lehet:
- a szükséges regisztráció elvégzése;
- az EPR-nyilvántartás kialakítása;
- a felhasznált csomagolások megfelelő besorolása;
- a csomagolások tömegének vagy mennyiségének követése;
- a rendszeres adatszolgáltatás;
- az EPR-díj megfizetése.
Különösen fontos a megfelelő belső nyilvántartás kialakítása. A vállalkozásnak ugyanis később pontosan meg kell tudnia állapítani, hogy az adott időszakban milyen típusú és mennyiségű csomagolást használt fel.
Ha egy vállalkozás többféle csomagolóanyagot használ, például papírzacskót, műanyag dobozt, poharat, fóliát vagy kartondobozt, ezek EPR-besorolása és nyilvántartása eltérhet.
A webshopokat is érintheti a változás
Az EPR nem kizárólag a klasszikus vendéglátóhelyek számára lehet fontos.
Egy webáruház például úgy is érintetté válhat, hogy a megrendelt terméket saját maga helyezi dobozba, térkitöltő anyagot használ, majd lezárja és feladja a csomagot.
Ebben az esetben meg kell vizsgálni, hogy a felhasznált csomagolóanyagokkal kapcsolatban kinél keletkezik a gyártói felelősségi kötelezettség.
A webáruházak működését egyébként is egyre több digitális és adminisztratív előírás érinti, ezért az EPR-kezelést érdemes a számlázási, nyilvántartási és logisztikai folyamatokkal együtt kialakítani.
Nem minden új csomagolási szabály indul augusztus 12-én
Fontos különbséget tenni az EPR-rendszer változásai és az EU teljes csomagolási reformja között.
A PPWR általános alkalmazása 2026. augusztus 12-én kezdődik, de ebből nem következik, hogy minden benne szereplő kötelezettséget már ezen a napon teljesíteni kell.
Számos előírás fokozatosan lép hatályba.
Ugyanakkor egyes konkrét rendelkezések már 2026. augusztus 12-től alkalmazandók. Ilyen például az élelmiszerekkel érintkező csomagolásokban található egyes PFAS-anyagokra vonatkozó új korlátozás.
Ez főként az élelmiszeripari és vendéglátó vállalkozások számára fontos, mivel a csomagolóanyag beszerzésekor már nem csupán az árra és a méretre, hanem a csomagolás megfelelőségére is figyelni kell.
Mit érdemes most ellenőrizni?
Első lépésként célszerű összeírni a vállalkozás által rendszeresen használt csomagolóanyagokat.
Ide tartozhat például:
- papír- és műanyag zacskó;
- ételes doboz;
- elviteles pohár;
- fedél;
- kartondoboz;
- csomagolópapír;
- fólia;
- térkitöltő anyag;
- egyéb szállítási csomagolás.
Ezután meg kell vizsgálni, hogy ezeket honnan szerzi be a vállalkozás, milyen formában vásárolja meg, illetve ki végzi a csomagolás megtöltését.
Érdemes a beszállítótól is információt kérni az adott termék pontos besorolásáról, mert a helytelen EPR-kategória később hibás adatszolgáltatáshoz vezethet.
A vendéglátóhelyekre 2026-ban több változás is jut
A vendéglátó és élelmiszeripari vállalkozások számára az EPR csak az egyik olyan terület, amelyre 2026-ban fokozottan érdemes figyelni.
A hatósági ellenőrzések során az élelmiszerbiztonság, a higiénia és a nyomon követhetőség is kiemelt szempont, ezért a vendéglátóhelyeket és élelmiszer-vállalkozásokat érintő nyári ellenőrzések mellett az új csomagolási követelményeket is érdemes beépíteni a vállalkozás belső folyamataiba.
A kereskedelmi vállalkozások adminisztrációját pedig a 2026-os nyugtaadat-szolgáltatási változások is érintik, így több szabályozási változásra párhuzamosan kell felkészülni.
Nem érdemes az első adatszolgáltatásig várni
Az EPR-rendszer egyik legnehezebb része nem feltétlenül maga az adatszolgáltatás, hanem a mögötte álló adatok összegyűjtése.
Ha egy vállalkozás naponta több száz csomagolást használ fel, néhány hónap elteltével már nehéz visszamenőleg pontosan meghatározni az egyes csomagolóanyagok mennyiségét.
Ezért célszerű már a kötelezettség kezdetétől olyan egyszerű nyilvántartást vezetni, amelyből később az EPR-adatszolgáltatáshoz szükséges adatok könnyen előállíthatók.
