A forint euróval szembeni erősödése első pillantásra kedvező gazdasági hírnek tűnhet, a vállalkozások oldaláról azonban jóval összetettebb a kép. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara friss gyorsfelmérése szerint a megkérdezett cégek jelentős része inkább hátrányként éli meg az árfolyamváltozást.
Az MKIK augusztus 11-én közzétett gyorsfelmérésében 1157 vállalkozás vett részt. A súlyozott eredmények alapján a válaszadók közel háromnegyede inkább vagy határozottan negatívan értékelte a forint jelentős erősödését. A felmérés mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatokat egyaránt vizsgált, bár a kamara hangsúlyozza, hogy a minta nem tekinthető teljesen reprezentatívnak.
Az exportáló vállalkozásokat érinti leginkább az erős forint
A legnagyobb problémával azok a vállalkozások szembesülhetnek, amelyek bevételeik jelentős részét euróban vagy más külföldi devizában szerzik meg, miközben kiadásaik nagy része forintban jelentkezik.
Ha a forint erősödik, ugyanannyi euróbevétel átváltásakor kevesebb forint kerül a vállalkozás számlájára. A béreket, adókat, belföldi szolgáltatásokat és számos egyéb költséget ugyanakkor továbbra is forintban kell kifizetni.
Az MKIK kutatása szerint ezért az árfolyamváltozás különösen az exportáló vállalkozások jövedelmezőségére, likviditására és versenyképességére gyakorolt kedvezőtlen hatást.
Ez azért is fontos, mert a külföldi értékesítés fejlesztése az elmúlt időszakban számos magyar vállalkozás növekedési stratégiájának részévé vált. A közép-európai piacra lépés például új ügyfeleket és nagyobb piacot jelenthet, ugyanakkor a devizaárfolyam változása az exportáló cégek üzleti terveit is jelentősen befolyásolhatja.
Az importőröknek sem feltétlenül jelent azonnali előnyt
Elméletileg az erősebb forint jó hír lehet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek külföldről vásárolnak alapanyagot, árut vagy szolgáltatást. Ugyanannyi euróért ugyanis kevesebb forintot kell fizetniük.
A kamarai felmérés azonban ennél árnyaltabb képet mutat.
Az importáló vállalkozások tapasztalatai vegyesek voltak: egy részük valóban kedvező hatásról számolt be, másoknál azonban az erősebb forintból származó beszerzési előny egyáltalán nem vagy csak késve jelent meg.
Ennek több üzleti oka is lehet. A hosszabb távú beszállítói szerződések, a korábban rögzített árak, a készletek vagy éppen a kereskedelmi partnerek árazási gyakorlata miatt az árfolyamváltozás nem feltétlenül jelenik meg azonnal a beszerzési költségekben.
A likviditás egyre fontosabb kérdéssé válhat
Az árfolyamváltozás egyik legfontosabb következménye nem feltétlenül maga az árfolyamveszteség, hanem a vállalkozás pénzforgalmára gyakorolt hatás.
Ha egy exportőr forintban számított bevétele csökken, miközben működési költségei nem változnak ugyanilyen mértékben, szűkülhet a rendelkezésére álló pénzügyi mozgástér.
Ez különösen akkor okozhat problémát, ha a vállalkozásnak egyébként is hosszú fizetési határidőkkel vagy késedelmesen fizető ügyfelekkel kell számolnia. A késedelmes fizetések már korábban is komoly nyomást helyeztek a magyar kkv-kra, ezért az árfolyamkockázat újabb bizonytalansági tényező lehet.
Mit tehetnek a vállalkozások?
A jelenlegi helyzetben különösen fontossá válhat az árfolyamkockázat tudatos kezelése. Nemcsak a nagyvállalatoknak érdemes foglalkozniuk vele: egy kisebb cég esetében akár néhány nagyobb külföldi ügyfél is elegendő ahhoz, hogy az árfolyam érdemben befolyásolja az eredményt.
Érdemes rendszeresen újraszámolni az exportárakat, a fedezetet és a költségszinteket, valamint megvizsgálni, milyen árfolyam mellett marad megfelelően nyereséges az adott termék vagy szolgáltatás.
Az exportáló vállalkozások számára a megfelelő finanszírozási háttér is egyre fontosabb lehet. Korábban az exportösztönző hitelprogram keretét is jelentősen megemelték, ami jól mutatja, hogy a külföldi piacokon aktív magyar cégek finanszírozása gazdaságpolitikai szempontból is kiemelt terület.
A rendszeresen felmerülő működési költségeket ugyancsak érdemes időről időre felülvizsgálni. A könyvelési, banki, informatikai vagy akár székhelyszolgáltatási díjak külön-külön kisebb tételnek tűnhetnek, együtt azonban már számottevően befolyásolhatják egy vállalkozás fix költségeit.
Nem feltétlenül az árfolyamszint a legnagyobb probléma
A vállalkozások számára sok esetben nem az a legfontosabb, hogy pontosan milyen szinten áll a forint az euróval szemben, hanem az, hogy mennyire kiszámítható az árfolyam.
A gyors és jelentős változások megnehezítik az árazást, a beruházások tervezését és a hosszabb távú szerződések megkötését. Ez különösen érzékenyen érintheti azokat a cégeket, amelyek bevételei és kiadásai eltérő devizában keletkeznek.
Az MKIK szakmai bizottságai ezért nem egy meghatározott árfolyamszint fenntartását emelik ki megoldásként. Javaslataik között az árfolyamkockázat-kezelés fejlesztése, az érintett exportőrök célzott finanszírozása, a termelékenységet növelő beruházások ösztönzése és a vállalkozások helyzetének rendszeres monitorozása szerepel.
Mindez azért is érdekes, mert miközben korábban rekordszintre emelkedett a magyar kkv-k optimizmusa, a beruházási hajlandóság már akkor visszafogottabb képet mutatott. Az árfolyam alakulása így újabb tényező lehet abban, hogy a vállalkozások mennyire bátran vágnak bele fejlesztésekbe vagy külföldi terjeszkedésbe.
