A teljesítésigazolás a gazdasági életben, különösen a vállalkozási és megbízási szerződések kapcsán az egyik legfontosabb dokumentum, amely közvetlenül befolyásolja a vállalkozó jogát a díjazásra, és a megbízó kötelezettségét a fizetésre. Mivel a szolgáltatás díjazása a teljesítés elfogadásán alapul, a teljesítésigazolás kiállítása sokszor nem csupán adminisztratív lépés, hanem jogi és bizonyítási eszköz is.
1. A teljesítés és a teljesítésigazolás közötti jogi különbség
Fontos kiindulópont, hogy a teljesítésigazolás nem maga a teljesítés, és a kötelem sem az igazolás kiadásával szűnik meg, hanem a szolgáltatás valós teljesítésével és annak elfogadásával (Ptk. 6:3. §). A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) egyértelműen rögzíti: „A kötelem megszűnik a szolgáltatás teljesítésével.
Ugyanakkor a Ptk. 6:38. § alapján a jogosult (megrendelő) köteles írásban elismerni a teljesítést, ha erre a kötelezett (vállalkozó) kéri. Ez az írásbeli elismerés a teljesítésigazolás, ami a felek közötti jogvita esetén kulcsfontosságú bizonyíték.
2. Miért elengedhetetlen a teljesítésigazolás?
- Fizetési igény alapja: A vállalkozó csak akkor követelheti a díját, ha igazolni tudja a teljesítést.
- Bizonyíték későbbi vitákban: A teljesítésigazolás nélküli követelés könnyen megtámadható, a bíróság előtt gyengébb pozíciót eredményez.
- Adózási és számviteli elismerés: A teljesítésigazolás fontos a könyvelés és adózás szempontjából, mert az elvégzett munka kiadási és bevételi oldalon is csak valós teljesítmény esetén vehető figyelembe.
- Jogvita megelőzése: Egy világos, korrekt teljesítésigazolás minimalizálja a későbbi jogviták esélyét.
3. A teljesítésigazolás formai és tartalmi követelményei
Bár a törvény általánosan hivatkozik a teljesítés elismerésére, a gyakorlatban elengedhetetlen a részletes, írásos dokumentum, amely az alábbi elemeket tartalmazza:
- A felek pontos megnevezése, cégadatok, képviseleti jogosultság igazolása
- A teljesítés tárgya (műszaki leírás, mennyiség, minőség)
- Szerződésre való hivatkozás (szerződésszám, dátum)
- A teljesítés ideje, helye, módja
- Az ellenérték összege, ÁFA feltüntetése (adókulcs, egyenes/fordított ÁFA)
- Nyilatkozat a teljesítés hibátlan, szerződésszerű teljesítéséről
- Aláírások (cégszerűen!)
⚠️ Hiányos teljesítésigazolás esetén a NAV, illetve bíróság is megtagadhatja az elismerést!
4. Gyakorlati hibák, amelyeket el kell kerülni
- Hiányos tartalom (pl. nincs pontos műszaki leírás, teljesítés helye/ideje nincs benne)
- Csak e-mailes elfogadás (nincs cégszerű aláírás, ami vita esetén problémás)
- Nem létező vagy nem pontos szerződésre hivatkozás
- Felek közötti előzetes viták figyelmen kívül hagyása (ha pl. a megbízó hibát jelez, de kiállítja az igazolást, akkor a hiba bizonyítása később az ő terhe lesz)
5. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz) szerepe
Az építőipari vitákban a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz) döntő jelentőségű lehet. A 2013. évi XXXIV. törvény alapján a TSzSz szakvéleményt adhat, ha:
- a megbízó nem adja ki a teljesítésigazolást
- az igazolás kiadása vitás
- igazolt, de nem fizetett a munka
⚠️ A TSzSz szakvéleménye peres eljárásban bírósági szakértői véleményként fogadható el, így már az eljárás előtt erősítheti a pozíciónkat.
6. A teljesítésigazolás hatása a bizonyítási teherre
A teljesítésigazolás aláírása után a megrendelő csak akkor mentesülhet a fizetési kötelezettség alól, ha bizonyítani tudja a hibás teljesítést. Ezzel megfordul a bizonyítási teher, ahogy a Kúria több eseti döntésében is megerősítette (pl. Pfv.V.20.859/2016/11., Pfv.V.21.102/2018/7.).
Ez azt jelenti:
- Ha a megrendelő kiadja a teljesítésigazolást, majd később kifogást emel, neki kell bizonyítania a kifogás jogosságát.
- Ha nincs igazolás, a vállalkozó kerül hátrányba: neki kell a teljesítést bizonyítania.
7. Adózási szempontok
A teljesítésigazolás az adóhatóság (NAV) előtt is fontos dokumentum, de önmagában nem elégséges a teljesítés igazolására! Az adóhatóság vizsgálhatja:
- Valós teljesítést (helyszíni ellenőrzés, szakértői vélemény)
- A teljesítéshez szükséges kapacitást (személyi, tárgyi feltételek)
- Ügylet valós gazdasági tartalmát (Adózás rendjéről szóló törvény alapján)
8. Összegzés – Miért kulcsfontosságú a teljesítésigazolás?
| Szempont | Miért fontos? |
|---|---|
| Jogalap a követelésre | Biztosítja a díjazás követelhetőségét |
| Bizonyíték jogvitában | Megfordítja a bizonyítási terhet |
| Adózási elismerés | Könyvelés, ÁFA, adóköltségek elismerése |
| Jogvita megelőzése | Egyértelművé teszi a teljesítés tényét |
| TSzSz-hez fordulás alapja | Ha vita van, segít a szakértői eljárás elindításában |
A teljesítésigazolás nem csupán „egy papír”, hanem a vállalkozók és megrendelők jogi és gazdasági érdekeinek védelme. Ha nem fordítanak rá kellő figyelmet, később hosszan elhúzódó, költséges perekbe torkollhat a vita. Éppen ezért javasolt minden szerződés esetében előre szabályozni a kiadásának módját, és jogi szakértővel ellenőriztetni a teljesítésigazolás mintáját.
