Biztató adatok érkeztek a magyar feldolgozóiparból. A szezonálisan kiigazított Beszerzési Menedzser Index, vagyis a BMI 53,2 pontra emelkedett 2026 szeptemberében, szemben az augusztusi 51,5 ponttal.
Az 50 pont feletti érték a feldolgozóipari aktivitás bővülését jelzi, vagyis szeptemberben nemcsak folytatódott a növekedés, hanem gyorsult is. Az index ráadásul meghaladta a hosszú távú szeptemberi átlagot, amely 52,6 pont.
A részletes adatok azonban ennél érdekesebb képet mutatnak:
- erősen nőtt az új rendelések állománya;
- gyorsult a termelés;
- emelkedett a beszerzések mennyisége;
- javult az exportmutató;
- enyhén nőtt a foglalkoztatás;
- ugyanakkor tovább emelkedtek a beszerzési árak;
- és a szállítási átfutási idők továbbra is kedvezőtlen képet mutatnak.
A vállalkozások számára tehát a szeptemberi adat nem egyszerűen azt üzeni, hogy „jobban megy az ipar”.
Sokkal inkább azt, hogy növekszik a kereslet, de vele együtt nő a készlet-, beszerzési, finanszírozási és költségkockázat is.
Mit jelent az 53,2 pontos BMI?
A Beszerzési Menedzser Index a feldolgozóipar rövid távú állapotának egyik leggyorsabban elérhető konjunktúramutatója.
Az 50 pontos érték választóvonal:
- 50 pont fölött bővülés;
- 50 pont alatt szűkülés
jellemzi a vizsgált vállalatok aktivitását.
Szeptemberben az index 53,2 pont volt, vagyis egyértelműen a növekedési tartományban maradt.
Ez magasabb:
- az augusztusi 51,5 pontnál;
- az elmúlt három év szeptemberi 51,9 pontos átlagánál;
- az 1995 óta mért hosszú távú szeptemberi 52,6 pontos átlagnál.
A szeptemberi adat tehát nem pusztán technikailag van 50 pont fölött, hanem történelmi összevetésben is erősebb hónapot jelez.
Az új rendelések adják az egyik legerősebb pozitív jelzést
A vállalkozások szempontjából az egyik legfontosabb részmutató az új rendelések indexe.
Ennek szeptemberi értéke 59,0 pont volt, ami határozott növekedést jelez. Az index mintegy 4,5 ponttal emelkedett az előző hónaphoz képest.
Az új rendelések növekedése azért különösen fontos, mert a termelés jövőbeli alakulásának egyik korai jelzője.
Ha több rendelés érkezik, később jellemzően nőhet:
- a termelés;
- az alapanyag-beszerzés;
- a munkaerőigény;
- a fuvarozás;
- a forgótőkeigény.
Egyetlen erős hónap természetesen még nem garantál tartós fellendülést, de a rendelésállomány bővülése kedvezőbb jel, mint amikor kizárólag a már korábban leszerződött munkák tartják fenn a termelést.
A korábbi hónapokban a magyar vállalkozások hangulata már javulást mutatott, miközben a kkv-k beruházási kedve még jóval óvatosabb maradt. A szeptemberi rendelési adatok ezért azért is érdekesek, mert azt mutathatják, hogy a javuló várakozások bizonyos területeken már tényleges üzleti aktivitássá alakulnak.
A termelés is gyorsult
A termelési mennyiség indexe szeptemberben 55,0 pontra emelkedett, 2,4 ponttal magasabbra az augusztusinál.
Ez arra utal, hogy a feldolgozóipari cégek nemcsak több megrendelésről számoltak be, hanem a tényleges kibocsátásuk is emelkedett.
Egy gyártó vállalkozásnál azonban ilyenkor különösen fontos megkülönböztetni:
- a több termelést;
- a nagyobb árbevételt;
- és a nagyobb nyereséget.
A három nem automatikusan ugyanaz.
Növekedhet a termelés úgy is, hogy közben:
- drágul az alapanyag;
- nő a bérköltség;
- emelkedik az energia ára;
- több túlórára van szükség;
- magasabb lesz a selejt;
- drágul a finanszírozás.
A vállalkozásnak ezért a termelési volumen mellett termékenként vagy megrendelésenként a fedezetet is érdemes követnie.
60,4 ponton a beszerzési árak indexe
A növekedés egyik legfontosabb figyelmeztető jele a beszerzési árak alakulása.
A szeptemberi beszerzésiár-index 60,4 pontot ért el, ami 3,8 ponttal magasabb az augusztusi 56,6-os értéknél.
Ez határozott áremelkedési nyomást jelez.
A friss BMI-adat ráadásul jól egybevág a KSH szeptember 30-án közzétett ipari termelőiár-statisztikájával.
2026 augusztusában az ipari termelői árak:
- éves összevetésben 4,8 százalékkal;
- júliushoz képest pedig 2,9 százalékkal
emelkedtek.
A belföldi értékesítési árak egy év alatt 5,0, az exportértékesítési árak 4,7 százalékkal nőttek.
A két adat együtt arra figyelmeztet, hogy az ipari kereslet javulása mellett újra komolyabb költségnyomás jelenhet meg.
Mit tehet egy cég, ha drágul a beszerzés?
Az első reakció sokszor:
emeljünk árat.
Ez azonban nem mindig lehetséges.
A vállalkozásnak először azt érdemes meghatároznia:
- mely alapanyag drágult;
- mennyivel nőtt a tényleges önköltség;
- meddig érvényes a jelenlegi beszállítói ár;
- a vevői szerződés enged-e árkorrekciót;
- mekkora áremelést visel el a piac.
Egy 5 százalékos alapanyag-drágulás nem feltétlenül jelent 5 százalékos szükséges termékáremelést.
Ha például az alapanyag a teljes önköltség 40 százalékát teszi ki, akkor az 5 százalékos alapanyag-drágulás közvetlenül csak körülbelül 2 százalékos önköltség-emelkedést jelent.
Persze közben más költségek is változhatnak.
A vállalkozásnak ezért külön érdemes követnie:
- anyagköltség;
- bér;
- energia;
- szállítás;
- finanszírozás;
- csomagolás;
- selejt
alakulását.
Nő a beszerzett mennyiség is
A beszerzési mennyiség indexe szeptemberben 57,6 pont volt, ami 4 ponttal magasabb az augusztusi értéknél.
Ez arra utal, hogy a cégek több alapanyagot és terméket rendeltek.
A vásárolt készletek indexe szintén növekedett, 52,3 pontra.
Ez logikus reakció lehet a növekvő rendelésállományra.
Van azonban egy veszélye.
Ha a vállalkozás túl gyorsan növeli a készletet, miközben a megrendelések később visszaesnek, jelentős összeg ragadhat:
- nyersanyagban;
- félkész termékben;
- késztermékben.
A készlet pedig nem egyszerűen egy polcon álló doboz.
Pénz.
Csak éppen doboz alakban.
Érdemes kiszámolni a készlet forgási idejét
A gyártó és kereskedő cégeknek rendszeresen érdemes mérniük:
hány napnyi értékesítésnek megfelelő készletük van.
Ha például a vállalkozás:
- havi 30 millió forintnyi anyagot használ fel;
- és 60 millió forintnyi alapanyag van raktáron,
akkor nagyjából kéthavi készletet tart.
Ez lehet indokolt egy bizonytalan ellátási láncban.
De lehet túl sok is, ha:
- stabil a beszállítás;
- magas a finanszírozási költség;
- gyorsan avul az alapanyag;
- vagy nagy az árcsökkenés kockázata.
A beszállítói függőség csökkentésének jelentőségét az uniós szabályozás is egyre inkább előtérbe helyezi. A kínai beszállítói függőség csökkentésére készülő uniós intézkedések ezért nem kizárólag geopolitikai kérdések: közvetlenül érinthetik a magyar cégek beszerzési stratégiáját is.
A szállítási átfutási idő továbbra is problémás
A szeptemberi szállítási átfutási idő index 43,0 pont volt, és továbbra is az 50 pontos küszöb alatt maradt.
Az MLBKT adatai szerint ez történelmi összehasonlításban is alacsony szeptemberi érték.
Ez azt jelzi, hogy a vállalkozásoknak továbbra sem érdemes automatikusan abból kiindulniuk, hogy az alapanyag mindig pontosan akkor érkezik, amikor szükség van rá.
A csúszás mögött lehet:
- gyártói kapacitáshiány;
- szállítási probléma;
- logisztikai fennakadás;
- vámkezelés;
- geopolitikai esemény;
- alapanyaghiány.
A logisztikai költségeknél ráadásul a vasúti fuvarozás drágulási kockázata is olyan tényező, amely közvetetten a gyártó és kereskedelmi vállalkozások árrésében jelenhet meg.
Hogyan lehet védekezni az ellátási lánc csúszása ellen?
Nem feltétlenül az a megoldás, hogy mindenből kétszer annyit rendelünk.
Érdemesebb lehet:
Több beszállítót fenntartani
A kritikus alkatrészeknél vagy alapanyagoknál célszerű alternatív forrást keresni.
A kritikus termékeket külön kezelni
Nem minden alapanyagból szükséges biztonsági készlet.
Azokat kell kiemelni, amelyek nélkül a teljes termelés megállna.
Beszállítói teljesítményt mérni
Hasznos mutató lehet:
- pontos szállítások aránya;
- átlagos késés;
- hibás szállítások;
- reklamációk száma.
A szerződésekbe határidős garanciát építeni
Nagyobb volumenű vagy stratégiai beszerzésnél a szállítási határidő megszegésének következményét előre rendezni lehet.
Javult az exportmutató
A külpiaci indexek közül az exportindex szeptemberben 60,2 pontra emelkedett, 2,1 ponttal haladva meg az augusztusi értéket.
Az importindex szintén a növekedési tartományban maradt, 53,6 ponton.
Az export erősödése kedvező jel lehet azoknak a magyar vállalkozásoknak, amelyek:
- közvetlenül exportálnak;
- külföldi gyártó beszállítói;
- logisztikai szolgáltatást nyújtanak;
- ipari berendezést vagy alkatrészt értékesítenek.
Ugyanakkor az exportáló cégek eredményét továbbra is erősen befolyásolja az árfolyam.
Az erős forint vállalkozásokra gyakorolt hatásáról korábban bemutatott tapasztalatok szerint ugyanaz az árfolyammozgás egészen másképp érintheti az exportáló és az importáló vállalkozásokat.
Exportőrként nem csak az árfolyamot kell nézni
Egy magyar vállalkozás például 100 ezer euró értékben értékesít.
385 forintos eurónál ez:
38,5 millió forint bevétel.
375 forintos eurónál:
37,5 millió forint.
Ugyanaz a külföldi értékesítés tehát egymillió forinttal kevesebb forintbevételt hoz.
Ha azonban a cég közben euróban vásárolja:
- az alapanyagot;
- a gépeket;
- a szoftvert;
- vagy fizeti a szállítást,
az erősebb forint csökkenti ezeket a költségeket.
Ezért az árfolyamkockázatot mindig a bevételi és kiadási oldal együttese alapján célszerű vizsgálni.
A foglalkoztatás is enyhe növekedést mutat
A szeptemberi foglalkoztatási index 50,6 pont volt, tehát közvetlenül az 50 pontos bővülési küszöb fölött helyezkedett el.
Ez enyhe létszámnövekedési szándékot jelezhet.
A vállalkozások azonban jelenleg valószínűleg óvatosan bővítik a létszámot.
Egy új megrendelés esetén először gyakran:
- túlórával;
- átszervezéssel;
- automatizálással;
- ideiglenes munkaerővel
próbálják növelni a kapacitást.
Tartós rendelésállomány esetén viszont már indokolt lehet az állandó létszám bővítése.
A növekedés több forgótőkét is igényelhet
Az egyik legkönnyebben elfelejtett probléma:
a gyorsan növekvő cégnek gyakran több pénzre van szüksége, nem kevesebbre.
Tegyük fel, hogy érkezik egy nagy megrendelés.
A vállalkozásnak előre ki kell fizetnie:
- az alapanyagot;
- a munkabért;
- az energiát;
- a fuvarozást;
- az alvállalkozókat.
A vevő viszont esetleg csak:
- 30;
- 60;
- vagy 90
nap múlva fizet.
A megrendelés tehát nyereséges lehet, miközben átmeneti likviditási hiányt okoz.
A finanszírozásnál ezért érdekes lehet a vállalati hitelezés aktuális helyzete és a Széchenyi Kártya likviditási konstrukcióinak változása.
Nem érdemes automatikusan beruházni egy erős hónap után
Az 53,2 pontos BMI kedvező jel.
De egyetlen havi adat alapján nem célszerű:
- új üzemet építeni;
- jelentős létszámot felvenni;
- hosszú futamidejű hitelt felvenni;
- nagy gépparkot vásárolni.
A beruházás előtt azt kell látni, hogy a növekedés:
- tartós;
- több ügyféltől származik;
- megfelelő árrést biztosít;
- finanszírozható.
Az ipari és technológiai vállalkozásoknál a vállalati innováció erősödése pozitív trend, de egy fejlesztés akkor teremt valódi értéket, ha a beruházás után javul:
- a termelékenység;
- a minőség;
- az energiahatékonyság;
-
vagy az előállítási költség.
