Tűzifa áfa 2026: szeptember 15-től 5%-os adókulcs jött

Közzétéve: · Frissítve:

Fontos áfaváltozás lépett életbe 2026. szeptember 15-én: több, fűtési célra használt faalapú termék értékesítése az általános áfakulcs helyett már 5 százalékos kedvezményes adómérték alá tartozhat.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szeptember 15-én külön adózási kérdésben részletezte az új szabályt. Az 5 százalékos áfa azonban nem alkalmazható automatikusan minden fára, fahulladékra vagy pelletre. A termék pontos megnevezése, vámtarifaszáma és bizonyos termékeknél annak fűtési célja is meghatározó.

A változás különösen fontos lehet:

  • tűzifakereskedőknek;
  • erdőgazdálkodóknak;
  • pellet- és brikettgyártóknak;
  • építőanyag- és tüzelőanyag-kereskedőknek;
  • webáruházaknak;
  • importőröknek;
  • nagykereskedőknek;
  • könyvelőknek és számlázóprogram-fejlesztőknek.

A kedvezményes adómérték bevezetése ráadásul nemcsak az árképzést érinti. A cikktörzset, a számlázóprogramot, a pénztárgépet, az online számlaadat-szolgáltatást és az importfolyamatokat is ellenőrizni kell.

Pontosan mely termékekre jár az 5 százalékos áfa?

Az Áfa tv. 3. számú melléklete két új termékkört sorol az 5 százalékos áfamérték alá.

Az első csoport:

  • tűzifa hasáb;
  • tuskó;
  • rőzse;
  • köteg;
  • illetve ezekhez hasonló formájú tűzifa.

A NAV szerint ide tartozhat például:

  • a rövid rönkdarab;
  • a méteres tűzifa;
  • a hasított rönk;
  • az ág;
  • a durva gally;
  • a venyige;
  • a gyökér.

A kedvezményes kör vámtarifaszámai a 4401 11 és 4401 12 kategóriák. Az előbbi a tűlevelű, az utóbbi a nem tűlevelű fából származó tűzifára vonatkozik. A NAV példaként a tölgyet, bükköt, gyertyánt és akácot is említi.

A második csoport:

  • fűrészpor;
  • fahulladék és famaradék;
  • pellet;
  • brikett;
  • illetve hasonló alakra tömörített faanyag,

de ezeknél lényeges feltétel, hogy fűtési célú felhasználásról legyen szó. A kapcsolódó vámtarifaszámok a 4401 31 és 4401 39.

A pelletnél különösen fontos a felhasználási cél

Az egyik legkönnyebben eltéveszthető pont a pellet.

Nem minden pellet válik automatikusan 5 százalékos áfájú termékké.

A NAV egyértelművé tette, hogy a kedvezményes áfakulcs a fűtési célú fűrészporra, fahulladékra és tömörített termékekre vonatkozik.

Ezért például a fapelletként forgalmazott állati alom nem tartozik az 5 százalékos körbe, ha nem fűtési célú termékről van szó.

Egy kereskedőnek tehát nem elegendő azt látnia a terméktörzsben, hogy „pellet”.

Azt is ellenőriznie kell:

  • milyen termékről van szó;
  • milyen vámtarifaszám alá tartozik;
  • milyen célra értékesítik;
  • a termékleírás megfelel-e az Áfa tv. feltételeinek.

Nem minden faanyag tűzifa

A NAV tájékoztatója külön kitér arra is, hogy bizonyos faanyagok akkor sem tartoznak a kedvezményes tűzifa-kategóriába, ha végül esetleg elégetik őket.

Nem tartozik például a 4401 tűzifa-kategóriába automatikusan:

  • a papíripari felhasználásra szánt farönk;
  • a pépesítéshez használt fa;
  • a gyufagyártási alapanyag;
  • a furnér vagy más faipari termék előállításához használt fa;
  • a természetes állapotában lévő kivágott fa;
  • a nem darabolt szálfa.

A termék tényleges vámtarifális besorolása tehát kulcskérdés.

Ez különösen a többféle faanyagot értékesítő vállalkozásoknál fontos.

Egy fatelepen például egymás mellett lehet:

  • tűzifa;
  • építési faanyag;
  • fűrészáru;
  • ipari rönk;
  • fahulladék;
  • pellet;
  • brikett.

Ezek áfakezelése nem feltétlenül azonos.

Mikortól kell alkalmazni az 5 százalékos áfát?

Az új szabály 2026. szeptember 15-én lépett hatályba.

Főszabály szerint akkor alkalmazható az 5 százalékos áfa, ha az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont 2026. szeptember 15-re vagy későbbre esik.

Ez azt jelenti, hogy nem kizárólag a számla kiállításának dátumát kell nézni.

A döntő kérdés az, hogy:

mikor teljesül az ügylet az áfaszabályok szerint?

A számlázással és teljesítési időponttal kapcsolatban ezért érdemes a kezdő áfaalanyokra vonatkozó számlázási és bevallási szabályokat is áttekinteni.

Mi történik az előlegekkel?

A változás az előlegeknél is figyelmet igényel.

A NAV szerint az 5 százalékos adómérték akkor alkalmazható az előlegre, ha az előleghez kapcsolódó fizetendő adó megállapításának időpontja 2026. szeptember 15-re vagy azt követő napra esik.

Ez azért fontos, mert előfordulhat olyan átmeneti ügylet, amelynél:

  • az előleg még szeptember 15. előtt érkezett;
  • a tényleges értékesítés viszont már szeptember 15. után történik.

Ilyenkor nem célszerű egyszerűen a teljes ügyletre mechanikusan ugyanazt az áfakulcsot alkalmazni.

A könyvelésnek és a számlázóprogramnak kezelnie kell az átmeneti helyzetet.

Mi történik, ha szeptember 14-én számláztak, de később teljesítenek?

A számla kelte önmagában nem dönti el az alkalmazandó áfakulcsot.

A NAV tájékoztatójából következően a teljesítés adójogi időpontját kell megvizsgálni. Ha az ügylet teljesítési időpontja már szeptember 15-re vagy későbbre esik, az új szabály alkalmazható, feltéve, hogy maga a termék is megfelel a kedvezményes adókulcs feltételeinek.

A vállalkozásnak ezért érdemes ellenőriznie:

  • a megrendelés dátumát;
  • az előleg időpontját;
  • a kiszállítás dátumát;
  • a teljesítési időpontot;
  • a számla keltezését;
  • az alkalmazott áfakulcsot.

Az importot és az EU-s beszerzést is érinti

Az új szabály nem kizárólag a belföldi értékesítésnél fontos.

A NAV szerint a kedvezményes adómérték az érintett termékek:

  • Közösségen belüli beszerzésénél;
  • importjánál

is alkalmazható, ha a fizetendő adó megállapításának releváns időpontja 2026. szeptember 15-re vagy későbbre esik.

Ez különösen azoknak a vállalkozásoknak fontos, amelyek például:

  • Szlovákiából;
  • Romániából;
  • Ausztriából;
  • Horvátországból;
  • vagy EU-n kívüli országból

vásárolnak pelletet, brikettet vagy tűzifát.

Importnál a helyes termékbesorolás amúgy is kritikus. Az automatizált vámeljárásokról szóló új rendszer mellett sem tűnik el az importőr felelőssége azért, hogy a megfelelő vámtarifaszám kerüljön a vám- és adózási dokumentációba.

A vámtarifaszám külön csapdát rejt

Az új szabály alkalmazásánál van egy technikai részlet, amely könnyen hibához vezethet.

A NAV szerint az Áfa tv.-ben szereplő vámtarifaszámokat a 2018. január 1-jén hatályos Kombinált Nómenklatúra alapján kell értelmezni.

Ez azt jelenti, hogy az Áfa tv. mellékletében szereplő vámtarifaszám nem feltétlenül egyezik meg karakterre pontosan a jelenleg alkalmazott KN-besorolással.

A vállalkozásnak ezért nem célszerű kizárólag:

  • egy régi számlából;
  • beszállítói megnevezésből;
  • webáruházi terméknévből

átvennie a vámtarifaszámot.

Kétséges esetben szakértői besorolásra lehet szükség.

Át kell állítani a számlázóprogramot

Az érintett kereskedők egyik legfontosabb azonnali feladata a terméktörzs ellenőrzése.

Meg kell vizsgálni, hogy:

  • mely termékek jogosultak 5 százalékos áfára;
  • melyek maradnak más adómérték alatt;
  • megfelelő-e a vámtarifaszám;
  • helyesen szerepel-e a termékleírás;
  • az új adómértéket átvezették-e a számlázóprogramban;
  • a webáruház és a pénztár rendszerében is ugyanaz az áfakulcs szerepel-e.

Az automatikus számlaadat-szolgáltatás miatt egy hibás beállítás gyorsan nagy mennyiségű hibás adatot generálhat.

A NAV az elmúlt időszakban egyre szigorúbban kezeli az online számlaadatok pontosságát, ezért az Online Számla ellenőrzéseinek szigorodása mellett az áfakulcs helyes beállítása is különösen fontos.

A pénztárgépes értékesítésnél is módosítani kell az áfakulcsot

A tűzifát vagy pelletet közvetlenül lakossági vevőknek értékesítő kereskedőknél gyakran pénztárgépes vagy nyugtás értékesítés történik.

Ilyenkor ellenőrizni kell:

  • a pénztárgép termékkódjait;
  • az alkalmazott áfagyűjtőt;
  • a cikktörzs áfabeállítását;
  • az új bruttó árakat;
  • az elektronikus nyugtarendszert.

A számla és nyugta használatának alapvető különbségeit a nyugta vagy számla kiállításáról szóló összefoglalónk részletesebben is bemutatja.

  1. szeptember 1-jétől ráadásul a papír- és számítógéppel előállított nyugták adatairól is új adatszolgáltatási kötelezettség indult, ezért az új nyugtaadat-szolgáltatási rendszer mellett az áfakulcsok megfelelő kezelése még fontosabbá vált.

Csökkennie kell a fogyasztói árnak?

Az áfakulcs csökkentése önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy a bruttó fogyasztói ár ugyanilyen logikával automatikusan csökken.

A vállalkozás árképzését továbbra is meghatározhatja:

  • a fa beszerzési ára;
  • a szállítás;
  • a feldolgozás;
  • a szárítás;
  • a csomagolás;
  • a raktározás;
  • a munkaerőköltség;
  • az energia;
  • a piaci kereslet.

Adózási szempontból azonban az érintett termék nettó ára után már az 5 százalékos adómértéket kell alkalmazni, ha az ügylet megfelel az új feltételeknek.

A vállalkozásnak ezért célszerű újraszámolnia:

  • a nettó eladási árat;
  • a bruttó árat;
  • az árrést;
  • a viszonteladói árakat;
  • az akciós árakat.

A webáruházban is mindenhol át kell vezetni a változást

Az online értékesítőknek különösen figyelniük kell arra, hogy az új áfakulcs ne csak a számlázóprogramban jelenjen meg.

Ellenőrizni kell:

  • a termékoldalt;
  • a kosarat;
  • a pénztár oldalt;
  • a számlát;
  • az automatikus visszaigazolást;
  • az árösszehasonlító rendszereket;
  • a piactéri termékadatokat.

Ha a weboldalon és a számlázóprogramban eltérő áfabeállítás szerepel, abból:

  • hibás bruttó ár;
  • hibás számla;
  • rossz áfabevallás;
  • vevői reklamáció

is keletkezhet.

Az áfabevallásban is helyesen kell megjelennie

Az 5 százalékos termékértékesítést a könyvelési rendszernek is megfelelően kell kezelnie.

A változtatás után ezért érdemes ellenőrizni:

  • a könyvelési főkönyvi beállítást;
  • az áfakódot;
  • a számlázóprogram és könyvelőprogram kapcsolatát;
  • az automatikus kontírozást;
  • az eÁFA-adatokat.

Az áfabevallási adatszolgáltatás változásait követő vállalkozások számára sem újdonság, hogy a NAV egyre több adatot képes automatikusan összevetni.

Egy rosszul beállított áfakulcs ezért ma már sokkal könnyebben láthatóvá válhat az adóhatóság számára, mint néhány évvel ezelőtt.

Mi a helyzet a már raktáron lévő tűzifával?

Az új adómérték alkalmazhatóságát nem az dönti el, hogy a vállalkozás mikor vásárolta vagy mikor helyezte készletre az árut.

A döntő az értékesítés Áfa tv. szerinti teljesítési időpontja.

Ezért egy olyan tűzifa is értékesíthető az új kedvezményes adómértékkel, amelyet a kereskedő például:

  • júniusban;
  • júliusban;
  • augusztusban

szerzett be, de csak szeptember 15-én vagy azt követően értékesít, feltéve, hogy maga a termék megfelel a kedvezményes adómérték feltételeinek.

A beszerzéskor levont áfa és az értékesítéskor felszámított áfa kulcsának nem kell azonosnak lennie.

Ez teljesen normális áfahelyzet lehet egy adómérték-változáskor.

Milyen hibákra érdemes különösen figyelni?

Minden pellet automatikus átállítása 5 százalékra

Hibás lehet, ha nem fűtési célú termékről van szó.

Minden faanyag 5 százalékosként kezelése

Az építőipari, faipari vagy más célú rönk és fűrészáru nem válik automatikusan tűzifává.

Csak a számla keltezésének figyelése

Az alkalmazandó áfakulcsnál a teljesítési szabályokat kell vizsgálni.

A régi terméktörzs változatlanul hagyása

A számlázó-, pénztár- és webshoprendszert egyaránt módosítani kellhet.

A beszállítói vámtarifaszám vak átvétele

A vállalkozás saját adózási kötelezettsége szempontjából is helyesen kell besorolni a terméket.

Az előlegek figyelmen kívül hagyása

A hatálybalépés előtti és utáni előleg eltérő kezelést igényelhet.

Ellenőrzőlista tűzifa- és pelletkereskedőknek

A szeptember 15-i változás miatt érdemes végigmenni ezen a listán:

  1. Azonosították az 5 százalékos áfa alá kerülő termékeket?
  2. Ellenőrizték a vámtarifaszámokat?
  3. Elkülönítették a fűtési és nem fűtési célú pelletet?
  4. Módosították a számlázóprogram terméktörzsét?
  5. Ellenőrizték a pénztárgép áfabeállítását?
  6. Frissítették a webshop árait?
  7. Ellenőrizték a szeptember 15. körüli előlegeket?
  8. Felülvizsgálták a már kiállított, de később teljesülő ügyleteket?
  9. Egyeztettek a könyvelővel?
  10. Ellenőrizték az importált termékek vámtarifaszámát?
  11. Megfelelő áfakulcs kerül az Online Számla adatszolgáltatásba?
  12. A dolgozók és értékesítők tudják, mely termék melyik adókulcs alá tartozik?

A NAV célzott ellenőrzéseinél az adatok összevethetők

A vállalkozások számára azért is fontos a megfelelő átállás, mert az adóhatóság egyre több rendelkezésére álló adatot használ célzott ellenőrzésre.

A NAV kockázatalapú ellenőrzései során a számlaadatok, bevallások és más adatszolgáltatások közötti eltérések könnyebben azonosíthatók.

Több ezer tételes kereskedőnél ezért egy hibás áfakód nem egyszeri probléma.

Ha a rendszer napokon vagy heteken keresztül rossz kulccsal számláz, jelentős mennyiségű hibás bizonylat keletkezhet.

Scroll to Top
HÍVÁS