Egy vállalkozás indításakor nem elegendő eldönteni, hogy a társaság kereskedelemmel, tanácsadással, informatikával vagy valamilyen szolgáltatással foglalkozik majd.
A tervezett tevékenységet a hivatalos osztályozási rendszer megfelelő kódjával is meg kell határozni.
Ez elsőre egyszerű adminisztrációs feladatnak tűnhet, de a pontatlan besorolás később problémát okozhat:
- a cégbejegyzésnél;
- az adózási bejelentéseknél;
- hatósági engedélyeknél;
- szakmai képesítések ellenőrzésénél;
- támogatásoknál és pályázatoknál;
- statisztikai adatszolgáltatásnál;
- banki vagy partneri átvilágításnál.
A megfelelő tevékenységi kör kiválasztása ezért nem puszta kódvadászat. A kódnak a vállalkozás ténylegesen végzett tevékenységét kell leírnia.
A cégalapítás teljes folyamatának előkészítésekor ezt még az alapító okirat vagy társasági szerződés véglegesítése előtt érdemes tisztázni.
Mit jelent a tevékenységi kör?
A tevékenységi kör azt mutatja meg, hogy a vállalkozás milyen gazdasági tevékenységet végez.
Ilyen lehet például:
- termékek gyártása;
- kis- vagy nagykereskedelem;
- tanácsadás;
- számítógépes programozás;
- ingatlan-bérbeadás;
- vendéglátás;
- szállítás;
- oktatás;
- könyvelés;
- javítási vagy karbantartási szolgáltatás.
A hétköznapi szóhasználatban minden ilyen tevékenységet tevékenységi körnek nevezünk. A hivatalos besorolás azonban attól is függ, milyen formában működik a vállalkozás.
Gazdasági társaságoknál és más szervezeteknél jellemzően TEÁOR-kódot, az egyéni vállalkozóknál pedig részletesebb ÖVTJ-kódot alkalmaznak.
2025 óta a TEÁOR’25 rendszer hatályos
A TEÁOR a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere.
A korábbi TEÁOR’08-at 2025. január 1-jén felváltotta a TEÁOR’25. Az új magyar rendszer az Európai Unió NACE Rev. 2.1 osztályozásának magyar nyelvű változata.
A változtatásra azért volt szükség, mert a gazdaság jelentősen átalakult a korábbi rendszer bevezetése óta. Új digitális, technológiai és közvetítői tevékenységek jelentek meg, miközben több korábbi besorolás már nem tükrözte pontosan a vállalkozások működését.
A TEÁOR’25 többek között:
- 22 nemzetgazdasági ágat tartalmaz a korábbi 21 helyett;
- különválasztotta a korábbi információs és kommunikációs terület egyes részeit;
- átalakította a gépjármű-kereskedelem és -javítás besorolását;
- a kereskedelmet elsősorban az értékesített termék alapján sorolja be, nem az értékesítés csatornája szerint;
- több ágazatban külön kódokat vezetett be a közvetítői tevékenységekre.
A részletes átállási tudnivalókat a TEÁOR-változások 2025-ös szabályairól szóló cikkünkben külön is összefoglaltuk.
Hogyan épül fel a TEÁOR’25?
A TEÁOR hierarchikus rendszer. A tágabb gazdasági területektől halad az egyre pontosabban meghatározott tevékenységek felé.
A rendszer négy fő szintből áll.
Nemzetgazdasági ág
A legfelső szintet betű jelöli.
Egy nemzetgazdasági ág több, egymással összefüggő gazdasági ágazatot fog össze. A TEÁOR’25 összesen 22 ilyen ágat tartalmaz.
Példák lehetnek:
- feldolgozóipar;
- kereskedelem;
- szállítás és raktározás;
- ingatlanügyletek;
- oktatás;
- humánegészségügyi és szociális ellátás.
A betűjel elsősorban az osztályozási rendszerben való tájékozódást segíti. A vállalkozás nyilvántartásában jellemzően a négyszámjegyű szakágazati kód jelenik meg.
Ágazat
Az ágazatot két számjegy jelöli.
Például egy 62 kezdetű kód egy meghatározott gazdasági ágazatot jelöl. Az ugyanebbe az ágazatba tartozó tevékenységek közös gazdasági jellemzőkkel rendelkeznek.
Alágazat
Az alágazat három számjegyből áll.
Például:
62.1
Ez már az ágazaton belül egy szűkebb tevékenységcsoportot azonosít.
Szakágazat
A szakágazat négyszámjegyű kód.
Például:
62.10
A vállalkozások bejelentett tevékenységeinél jellemzően ezt a négyszámjegyű TEÁOR-szintet használják. A kód tartalmát mindig a hozzá tartozó hivatalos magyarázattal együtt kell vizsgálni.
Egy kód megnevezése ugyanis nem feltétlenül mutatja meg az összes beletartozó és kizárt tevékenységet. A KSH részletes tartalmi leírása felsorolja, hogy mi tartozik az adott szakágazatba, és mely hasonló tevékenységeket kell más kód alá sorolni.
Mi az ÖVTJ’25?
Az ÖVTJ az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke.
Jellemzően az egyéni vállalkozók által üzletszerűen végzett tevékenységeket sorolja be. Az ÖVTJ’25 a TEÁOR’25 rendszerére épül, de annál részletesebb.
Az ÖVTJ-kód hat számjegyből áll:
- az első négy számjegy megegyezik a kapcsolódó TEÁOR-kóddal;
- az utolsó két számjegy a TEÁOR-szakágazaton belüli részletes tevékenységet azonosítja.
Vagyis:
XXXX = TEÁOR-szakágazat
XXXXXX = részletes ÖVTJ-tevékenység
Az ÖVTJ azért részletesebb, mert egyetlen TEÁOR-szakágazaton belül több, egyéni vállalkozóként külön is végezhető tevékenységet kell megkülönböztetni.
Az ÖVTJ’25 szintén 2025. január 1-jén lépett hatályba. A korábbi ÖVTJ’24 2024. december 31-ig volt alkalmazható.
TEÁOR vagy ÖVTJ: melyiket kell használni?
A választ elsősorban a vállalkozási forma határozza meg.
Gazdasági társaságok
Egy Kft., Bt., Kkt. vagy részvénytársaság tevékenységeit TEÁOR’25-kódokkal jelölik.
A társasági dokumentumok és a hatósági nyilvántartások rendszerint a négyszámjegyű TEÁOR-szakágazatot tartalmazzák.
Egyéni vállalkozók
Az egyéni vállalkozók az ÖVTJ’25 részletesebb, hatszámjegyű kódjait használják.
Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba csak olyan tevékenységet jelenthet be, amely az ÖVTJ-ben szerepel, és amelynek jogszabályi feltételeit teljesíti.
Adószámos magánszemélyek és más önálló vállalkozók
Egyes más önálló tevékenységet végző személyeknél szintén ÖVTJ-kód alkalmazható. A pontos bejelentési módot az adott jogállás és tevékenység alapján kell meghatározni.
Mi a különbség a TEÁOR, az ÖVTJ, a TESZOR és a FEOR között?
Ezeket a rövidítéseket könnyű összekeverni, pedig eltérő dolgokat jelölnek.
TEÁOR
A gazdasági szervezet által végzett tevékenységet osztályozza.
ÖVTJ
Az önálló vállalkozók, különösen az egyéni vállalkozók által végezhető tevékenységeket részletezi.
TESZOR
A Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere.
Nem magát a vállalkozást, hanem az előállított terméket vagy nyújtott szolgáltatást sorolja be. A TESZOR’25 első négy számjegye követi a TEÁOR’25 szerkezetét.
FEOR
A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere.
A munkaköröket és foglalkozásokat osztályozza. Egy alkalmazott FEOR-kódja tehát nem azonos a munkáltató TEÁOR-kódjával.
Egy informatikai cég TEÁOR-kódja például a vállalkozás gazdasági tevékenységét mutatja, míg az ott dolgozó könyvelő vagy rendszergazda külön FEOR-kóddal rendelkezik.
Mit jelent a főtevékenység?
A vállalkozás több tevékenységet is végezhet, de ezek közül egyet főtevékenységként kell megjelölni.
A KSH módszertana szerint statisztikai főtevékenységnek azt a tevékenységet kell tekinteni, amely a legnagyobb mértékben járul hozzá a gazdasági egység összes hozzáadott értékéhez.
Új vállalkozásnál azonban még nincs lezárt év és pontos hozzáadottérték-adat. A NAV nyomtatványkitöltési útmutatója ezért a bejelentéskor azt a tevékenységet kéri főtevékenységként megjelölni, amelyből várhatóan a legtöbb bevétel származik.
A két megközelítés a legtöbb kisebb vállalkozásnál ugyanarra a tevékenységre vezethet, de nem teljesen azonos fogalom.
A főtevékenységet ezért nem az alapján kell kiválasztani, hogy:
- melyik hangzik a legkomolyabban;
- melyikhez kapcsolódik a vállalkozás neve;
- melyik tevékenységet szeretné a cég majd egyszer elkezdeni;
- melyik kód tűnik adózási szempontból kedvezőnek.
A tényleges vagy várható gazdasági súly a döntő.
Mit jelentenek az egyéb tevékenységek?
A főtevékenység mellett a vállalkozás további tevékenységeket is bejelenthet.
A hétköznapi szóhasználatban ezeket gyakran melléktevékenységnek nevezik. A hatósági nyilvántartásokban inkább az „egyéb tevékenység” kifejezéssel találkozhatunk.
Egyéb tevékenység lehet például egy tanácsadó cégnél:
- képzés;
- piackutatás;
- kiadványkészítés;
- informatikai szolgáltatás;
- rendezvényszervezés.
Több tevékenység is bejelenthető, de nem érdemes minden elképzelhető kódot előre felhalmozni.
Az indokolatlanul hosszú lista:
- nehezebbé teszi a vállalkozás profiljának áttekintését;
- megtévesztő képet adhat a tényleges működésről;
- engedélyezési vagy képesítési kérdéseket vethet fel;
- felesleges ellenőrzési és adminisztrációs zajt okozhat.
Olyan tevékenységeket célszerű felvenni, amelyeket a vállalkozás ténylegesen végez, vagy belátható időn belül valóban meg kíván kezdeni.
Hogyan válasszuk ki a megfelelő kódot?
1. Pontosan írjuk le a tevékenységet
Ne csak annyit határozzunk meg, hogy „kereskedelem” vagy „tanácsadás”.
Tisztázni kell például:
- milyen terméket értékesít a vállalkozás;
- saját terméket vagy más gyártó termékét adja el;
- kiskereskedelmi vagy nagykereskedelmi értékesítés történik;
- saját nevében vagy közvetítőként jár el;
- milyen ügyfélkörnek nyújt szolgáltatást;
- mi a szolgáltatás tényleges tartalma;
- online vagy helyszíni tevékenységről van-e szó.
A TEÁOR’25-ben a kereskedelmi tevékenységeknél már elsősorban az értékesített termék jellege számít, nem az, hogy boltban vagy interneten adják el.
2. Használjuk a KSH keresőjét
A KSH TEÁOR’25- és ÖVTJ’25-keresőjében kódszámra és szövegrészletre is lehet keresni.
Nemcsak a kategória címét, hanem a részletes tartalmi meghatározást is el kell olvasni. A keresett szó több különböző tevékenységi körben is megjelenhet.
3. Nézzük meg a „tartozik” és „nem tartozik” részeket
Egy tevékenység megnevezése néha tágabbnak tűnik, mint amilyen valójában.
A tartalmi magyarázatból derül ki:
- milyen szolgáltatások tartoznak a kódhoz;
- milyen tevékenységeket kell más kód alá sorolni;
- számít-e a termék típusa;
- külön kód vonatkozik-e a közvetítésre;
- elkülönül-e a gyártás, a javítás és a kereskedelem.
4. Ellenőrizzük az engedélyeket és képesítéseket
A TEÁOR- vagy ÖVTJ-kód nyilvántartásba vétele önmagában nem jogosít fel a tevékenység megkezdésére.
Ellenőrizni kell, hogy szükséges-e:
- hatósági engedély;
- hatósági bejelentés;
- szakmai képesítés;
- kamarai nyilvántartás;
- telepengedély;
- működési engedély;
- felelősségbiztosítás;
- megfelelő üzlethelyiség vagy telephely.
A Kamarai Vállalkozói Információs Rendszer, vagyis a KAVIR tájékoztatást adhat az egyéni vállalkozói tevékenységekhez kapcsolódó engedélyezési, bejelentési és képesítési követelményekről.
5. Egyeztessünk könyvelővel
A tevékenység besorolása adózási kérdéseket is befolyásolhat.
Jelentősége lehet például:
- az egyéni vállalkozói költséghányadnál;
- pénztárgép-kötelezettségnél;
- áfaszabályoknál;
- helyi iparűzési adónál;
- jövedéki vagy környezetvédelmi kötelezettségeknél;
- egyes kedvezmények és támogatások igénybevételénél.
Ezért a jó könyvelő kiválasztását nem érdemes a vállalkozás bejegyzése utáni időszakra halasztani.
6. Összetettebb esetben kérjünk szakmai állásfoglalást
A KSH a statisztikai besorolásban segíthet, de nem ad engedélyezési vagy adójogi állásfoglalást.
A szükséges szakértő attól függ, mi a kérdés:
- besorolási kérdés: KSH;
- adózási kérdés: könyvelő vagy adószakértő;
- cégjogi kérdés: ügyvéd;
- képesítési vagy engedélyezési kérdés: kamara vagy illetékes hatóság.
A cégalapításnál közreműködő ügyvéd ellenőrizheti, hogy a kiválasztott tevékenységek megfelelően kerülnek-e az alapítási dokumentumokba, de a vállalkozás tényleges üzleti profilját az alapítóknak kell meghatározniuk.
A tevékenységi kód nem hatósági engedély
Ez az egyik legfontosabb különbség.
Egy tevékenység bejelentése azt jelenti, hogy az bekerül a vállalkozás nyilvántartott tevékenységei közé.
Nem bizonyítja automatikusan, hogy:
- rendelkezésre áll a szükséges szakképesítés;
- megvan a hatósági engedély;
- megtörtént a külön bejelentés;
- megfelelő a telephely;
- teljesülnek az egészségügyi vagy biztonsági feltételek;
- a vállalkozás megfelel az ágazati előírásoknak.
Egy étterem, egészségügyi szolgáltató, építőipari vállalkozó vagy pénzügyi szolgáltató működéséhez a tevékenységi kódon túl további feltételek is kapcsolódhatnak.
A kód tehát névtábla, nem belépőkártya.
Számít-e, hogy hol végzik a tevékenységet?
Igen, de a tevékenységi kör és a működés helye két külön adat.
A TEÁOR- vagy ÖVTJ-kód azt mutatja meg, mit végez a vállalkozás.
A székhely, telephely vagy fióktelep pedig azt, hogy a vállalkozás hol működik, hol történik a központi ügyintézés, illetve hol folytat tartós üzleti tevékenységet.
A fogalmak közötti különbséget a székhely, telephely és fióktelep szabályairól szóló cikkünkben részletesen bemutattuk.
Bizonyos tevékenységek csak megfelelő telephelyen vagy üzlethelyiségben végezhetők. Egy kód bejelentése nem teszi automatikusan alkalmassá a székhelyet a tevékenység tényleges folytatására.
Hogyan történik a tevékenységi kör bejelentése egy cégnél?
Cégalapításkor a választott főtevékenységet és az egyéb tevékenységeket a jogi képviselő közreműködésével rögzítik az alapítási dokumentumokban és az elektronikus bejegyzési eljárásban.
Már működő cégnél a tevékenységi körök változását a NAV-nál kell bejelenteni. A NAV útmutatója szerint a későbbi adatváltozást főszabály szerint a változást követő 15 napon belül kell közölni. A NAV az adatokat az egyablakos rendszerben továbbítja a kapcsolódó nyilvántartások felé.
Új főtevékenység bejelentésekor a korábbi főtevékenységet nem kell külön törölni, mert az új főtevékenység átveszi a helyét. Az egyéb tevékenységeket külön lehet felvenni vagy törölni.
A főtevékenység módosítása a társaság létesítő okiratát is érintheti. Ilyenkor célszerű az ügyvéddel megvizsgálni, szükséges-e cégmódosítás és egységes szerkezetű társasági dokumentum készítése.
Hogyan jelenti be a változást az egyéni vállalkozó?
Az egyéni vállalkozó az ÖVTJ’25 szerinti fő- és egyéb tevékenységeinek változását a NAV Vállalkozói Ügysegédjén keresztül jelentheti be.
- február 19-től a korábbi Webes Ügysegéd helyett a NAV Ügyfélportálján elérhető Vállalkozói Ügysegéd szolgál az egyéni vállalkozói bejelentések intézésére.
Az egyéni vállalkozó a nyilvántartott adatainak változását főszabály szerint 15 napon belül köteles bejelenteni. Új tevékenység felvétele előtt ellenőriznie kell az engedélyezési, bejelentési és képesítési feltételeket is.
Mi történt a régi TEÁOR-kódokkal?
A TEÁOR’25-re történő átállás 2025-ben nagyrészt automatikusan zajlott.
A KSH és a NAV a hivatalos fordítókulcs alapján új főtevékenységi kódokat állított be. Azoknál a régi kódoknál, amelyekhez több új kód is kapcsolódhatott, a vállalkozásoknak 2025. július 1-jéig kellett ellenőrizniük és szükség esetén módosítaniuk az adatokat.
Ha egy vállalkozás nem módosította a felajánlott kódot, azt elfogadottnak kellett tekinteni. Az egyértelműen át nem fordítható egyéb tevékenységek a határidő után törlődhettek a nyilvántartásból.
2026-ban ezért már kizárólag a TEÁOR’25 és az ÖVTJ’25 szerinti kódokat kell használni.
Érdemes ellenőrizni:
- a NAV nyilvános tevékenységlekérdezőjét;
- a cégkivonatot;
- az egyéni vállalkozói nyilvántartást;
- a létesítő okiratban szereplő kódokat;
- a könyvelő által használt törzsadatokat;
- a pályázati és banki dokumentumokat.
Meg kell-e változtatni a főtevékenységet, ha átalakul a vállalkozás?
Igen, ha már nem a korábban megjelölt tevékenység adja a vállalkozás tényleges működésének legnagyobb részét.
Ilyen helyzet lehet például, ha:
- egy tanácsadó cég fő bevételi forrása szoftverfejlesztésre változik;
- egy gyártó vállalkozás később elsősorban kereskedelemmel foglalkozik;
- egy üzlet szolgáltatói tevékenységre áll át;
- egy vállalkozás teljesen új üzletágat indít;
- a korábbi főtevékenység megszűnik.
Nem szükséges minden kisebb bevételingadozás után azonnal új főtevékenységet választani. Tartós és érdemi profilváltásnál azonban a nyilvántartást a tényleges működéshez kell igazítani.
Gyakori hibák a tevékenységi körök kiválasztásakor
Csak a kód címét olvassák el
A cím nem mindig mutatja meg pontosan, milyen tevékenységek tartoznak a kategóriába.
Régi TEÁOR’08-kódot használnak
2026-ban már a TEÁOR’25 és az ÖVTJ’25 hatályos.
Összekeverik a TEÁOR- és az ÖVTJ-kódot
A TEÁOR négyszámjegyű, az ÖVTJ hatszámjegyű és részletesebb.
A legjobban hangzó tevékenységet jelölik meg főtevékenységként
A főtevékenységnek a vállalkozás tényleges vagy várható gazdasági súlyát kell tükröznie.
Minden lehetséges tevékenységet felvesznek
A százféle „egyszer még jó lehet” kód nem teszi sokoldalúbbá a vállalkozást, csak ködösebbé a profilját.
Nem ellenőrzik a képesítési feltételeket
A kód nyilvántartásba vétele nem helyettesíti a szakmai képesítést.
Elfelejtik a külön hatósági bejelentést
Egyes tevékenységekhez a NAV-bejelentésen túl külön hatósági eljárás is szükséges.
Nem vizsgálják meg az adózási hatást
Egy tevékenység jellege befolyásolhatja az átalányadózási költséghányadot, az áfaszabályokat vagy más adókötelezettségeket.
Nem jelentik be időben a változást
A tevékenységi adatok változását főszabály szerint 15 napon belül rendezni kell.
Tevékenységi körök ellenőrzőlistája
A bejelentés előtt érdemes végignézni:
- Pontosan megfogalmaztuk, milyen tevékenységet végzünk?
- TEÁOR- vagy ÖVTJ-kódra van szükségünk?
- A 2025-től hatályos kódrendszert használjuk?
- Elolvastuk a kód részletes tartalmi leírását?
- Megnéztük a kizárt tevékenységeket is?
- A megfelelő tevékenységet jelöltük meg főtevékenységként?
- Csak ténylegesen tervezett egyéb tevékenységeket vettünk fel?
- Ellenőriztük a képesítési követelményeket?
- Szükséges hatósági engedély vagy bejelentés?
- Megfelelő a székhely vagy telephely a tevékenységhez?
- Egyeztettünk a könyvelővel az adózási következményekről?
- Összetett besorolásnál kértünk szakmai segítséget?
- A nyilvántartásokban mindenhol ugyanazok az adatok szerepelnek?
- A változást 15 napon belül bejelentettük?
