Egy gazdasági társaság esetében az ügyvezető személye, a mindenkori jogszabályoknak megfelelően, csak és kizárólag természetes személy lehet, a Kkt. és a Bt. esetében viszont ezt a jogcímet, jogi személy is betöltheti.

Ami az ügyvezetői szerepköröket illeti, kétféle esetről beszélhetünk; munkaviszonyi vagy megbízási, azaz társas vállalkozói szerepkör.

Itt fontos megemlíteni, hogyha valaki egyszemélyes gazdasági társaságban vállal munkaviszonyban lévő ügyvezetői szerepkört, azt csak és kizárólag Kft., Kkt., Zrt. vagy Bt. esetében lehet megtenni, ami a cégjegyzékben is fel kell tüntetni.

Feladatait pedig nem végezheti el képviseleti jogcímen, hanem csak és kizárólag személyesen.

Az ügyvezető személyének a megválasztása során nem árt tisztában lenni, az utána fizetendő adókkal és járulékokkal, hiszen így akár jelentősen tudjuk csökkenteni a befizetett költségek mértékét.

Hogyan lehet meghatározni a fizetendő összegeket?

A fizetendő adók és járulékok alapját a mindenkori minimálbér adja, azonban a nyugdíjjárulék mértéke kivételt képez ez alól.

Az szociális hozzájárulási adó esetében, a minimálbér 112,5%-a után, még további 27% fizetendő, a szakképzési díj után pedig csak 1,5%.

Az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék esetében szintén a mindenkori minimálbér lesz a kiindulópont, de itt már az összeg 150%-át kell alapul venni, ami után még további 8,5% lesz fizetendő.

A nyugdíjjárulék esetében, ahogyan már korábban is említettük, a fizetendő járulék alapját nem a mindenkori minimálbér fogja adni, de a törvényi határozat alapján, a kiindulási összeg nem lehet kisebb annál.

Ebben az esetben tehát, a kötelezően fizetendő 10%-nak az ügyvezető díjazása lesz az alapja.

Mikor lehet mentesülni a fizetési kötelezettségek alól?

Az ügyvezető után fizetendő adók és járulékok mértéke tehát nem kis költségeket ölel fel, de szerencsére vannak olyan helyzetek, amikor le lehet ezekből faragni.

A legtöbb befizetendő összeg alól akkor lehet mentesülni, ha az ügyvezető rendelkezik legalább 36 órás munkaviszonnyal egy másik cégnél, erről pedig nyilatkozatot is tesz.

Ilyenkor nem kell befizetni utána, sem a szociális hozzájárulási adót, sem az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, valamint a 10%-os nyugdíjjárulékot, a szakképzési járulék esetében pedig az ügyvezető juttatása lesz az alapvető kiindulási pont.

Ha az ügyvezető már nyugdíjas, akkor sem lehet eltekinteni az utána fizetendő járulékoktól, kizárólag akkor, ha megszűnik az ügyvezetésre szóló jogosultsága.

GYES-en lévő résztulajdonsok esetében, ha a gyermek elmúlt már 1 éves, akkor az édesanya heti 30 órában vállalhat munkát, ebben az esetben pedig az adók és járulékok alapját a szerződés szerinti munkabér adja.

Szakmai csapatunk várja a hívását!

Minden vállalkozónak azt tanácsoljuk, hogy fogadjon maga mellé egy jó könyvelőt, aki segít eligazodni az adók és járulékok kérdéskörében.

Hiszen egyes mulasztások, akár súlyos következményekkel is járhatnak.

Ha maradt önben még megválaszolatlan kérdés, de ha cégalapításon, vagy székhelyszolgáltatáson is gondolkodik, akkor keressen minket bizalommal, szakmai csapatunk mindenben a segítségére lesz!