A nyugta és a számla valamilyen formában mindenkinek hozzátartozik a mindennapjaihoz.

Azonban azzal nincs mindenki tisztában, hogy egy magyar adóalany mikor köteles és mikor nem köteles számlát adni, és ha az utóbbi eset érvényesül, akkor milyen módon szükséges bizonylatolni a szóban forgó ügyletet.

Alapvetően hasznos, ha ismerjük az ÁFA törvény 166. §-át, mivel az kimondja, hogy „Abban az esetben, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni.”

Vannak persze kivételek úgy, mint

• azok a szerencsejáték szolgáltatások, amelyek a szerencsejáték szervezését szabályozó törvény hatálya alá tartoznak,
• a sajtótermékek értékesítése,
• illetve a kezelőszemélyzetet nem igénylő automataberendezéssel való termékek értékesítése, valamint szolgáltatás nyújtása.

Ez a három típusú ügylet az, amikor nem kötelező számlát vagy nyugtát adni a vásárlónak, viszont minden más esetben valamelyiket szükséges adni.

Néha elég nyugtát adni, nem muszáj számlát

A következő feltételek (együttes) teljesülése esetén adható számla helyett nyugta:

• kizárólag magánszemély vevők számára lehet kibocsátani, vagyis vállalkozásnak nem, mivel nekik névre, címre és adószámra szóló számlát kell kiállítani;
• csakis akkor, ha valamilyen módon rögtön a vásárláskor megtörténik a teljes vételár kifizetése (például bankkártyával),
• a vásárló kevesebbet fizet bruttó 900.000 Ft-nál.

Ha ezek a feltételek teljesülnek az aktuális ügyletnél, akkor adható kézi, gépi vagy e-nyugta a vásárlónak.

Csakis számla adható abban az esetben, ha például a vásárló magánszemély, és utalja az adott összeget (ilyen az utánvétes fizetés is), vagy ha készpénzben szeretne fizetni és jelzi, hogy névre szóló számlát kér (ez lehet magánszemély vagy vállalkozás is).

Mit kell tartalmaznia a nyugtának?

Az alábbi adatokat kell mindenképp tartalmaznia a nyugtának:

• a kibocsátás kelte (vagyis a fizetés pontos dátuma),
• a nyugtához tartozó sorszám, amivel egyértelműen be lehet azonosítani a nyugtát,
• a nyugta kibocsátójához tartozó adószám, a név és a cím (ha egyéni vállalkozóról van szó, akkor a nyilvántartási számra is szükség van),
• a bruttó összeget, ami tartalmazza a terméknek értékesítés, valamint a szolgáltatásnyújtás ellenértékét adóval együtt.

Ebből is látszik, hogy itt jóval kevesebb adatot kell feltüntetni, mint egy számla esetében, ezért is számít praktikusnak.

A nyugta lehet egyébként kézi, gépi vagy e-nyugta is; mindegyik típusnak megvannak a maga sajátosságai, szabályai.

Bízza ránk székhelye adminisztrációs ügyeit!

A számla és a nyugta adásnak fontos szabályai vannak, a kiállításuknál körültekintőnek kell lenni, ha nem akarunk hibázni.

Ugyanígy vannak teendők a cégünk székhelyének adminisztrációs folyamataiban, amelyeknél elengedhetetlen a pontosság.

Ezeket a feladatokat szívesen átvesszük Öntől, így a cég egyéb ügyintézéseire több ideje és energiája marad.

Több, mint 11 éves tapasztalatunkkal segítünk, hogy a vállalkozása székhelyének ügyintézése zökkenőmentes legyen.

Keressen minket bizalommal!