Az Európai Unió külön vállalati kategóriát hozna létre azoknak a cégeknek, amelyek már kinőtték a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó mérethatárokat, ugyanakkor még nem rendelkeznek a nagyvállalatokra jellemző erőforrásokkal és szervezeti háttérrel.
Az Európai Parlament és az uniós tagállamokat képviselő Tanács tárgyalói 2026. június 9-én ideiglenes megállapodásra jutottak a „small mid-cap”, vagyis a kisebb közepes kapitalizációjú vállalkozások kategóriájának bevezetéséről.
A tervezett változás célja, hogy a sikeresen növekvő cégek ne egyik napról a másikra veszítsék el a kkv-knak biztosított könnyítéseket, miközben hirtelen számos, nagyvállalatokra szabott adminisztratív kötelezettség jelenik meg náluk.
Jelentős ugrás következik a kkv-státusz elvesztése után
A jelenlegi uniós meghatározás szerint egy vállalkozás akkor tartozhat a kkv-k körébe, ha 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat, éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió euró, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió euró.
Amennyiben egy vállalkozás átlépi a vonatkozó határokat, kieshet a kkv-státuszból. Ezzel nemcsak egy hivatalos besorolás változik meg, hanem több szabályozási könnyítés, támogatási lehetőség vagy egyszerűsített eljárás is megszűnhet.
A növekedés így furcsa helyzetet teremthet. A vállalkozás üzletileg sikeresebb lesz, ezzel párhuzamosan azonban jelentősen növekedhetnek az adminisztrációs, jogi és megfelelési költségei. Az uniós szabályozás ezt nevezi a növekedéshez kapcsolódó „szakadékhatásnak”.
Az új vállalati kategória ezt a szabályozási szakadékot próbálná valamivel lankásabb dombbá faragni.
Ezer főig terjedhet az új vállalati kategória
A most elfogadott ideiglenes megállapodás szerint a small mid-cap kategóriába azok a vállalkozások kerülhetnének, amelyek már nem minősülnek kkv-nak, de:
- 1000 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztatnak;
- éves nettó árbevételük nem haladja meg a 200 millió eurót; vagy
- mérlegfőösszegük nem haladja meg a 172 millió eurót.
Az Európai Bizottság eredetileg alacsonyabb, 750 fős munkavállalói korlátot javasolt. Az Európai Parlament kezdeményezésére azonban magasabb értékek kerültek az ideiglenes megállapodásba.
A kategória tehát a klasszikus középvállalkozások és a valódi nagyvállalatok közötti sávot töltené ki. Ebbe a körbe számos gyorsan növekvő ipari, technológiai, kereskedelmi vagy szolgáltató vállalkozás kerülhet.
Több területen megmaradhatnak az egyszerűbb szabályok
A megállapodás nem valamennyi uniós jogszabályt érinti, és nem hoz létre automatikus, minden területre kiterjedő kedvezményrendszert. Ehelyett meghatározott uniós szabályokban terjesztenék ki a kkv-k számára már biztosított egyes könnyítéseket az új vállalati kategóriára.
Az egyik érintett terület az adatvédelem. Bizonyos esetekben egyszerűbbé válhatnak a GDPR szerinti nyilvántartási kötelezettségek, amennyiben az adatkezelés várhatóan nem jelent magas kockázatot az érintettek jogaira nézve.
A small mid-cap vállalkozások könnyebben férhetnek hozzá az úgynevezett kkv-növekedési piacokhoz is, illetve egyes értékpapír-kibocsátásoknál egyszerűbb tájékoztató készítésére lehetnek jogosultak. Ez a tőkepiaci finanszírozás megszerzését teheti kevésbé költségessé.
A könnyítések érinthetik továbbá:
- az akkumulátorokkal kapcsolatos vállalati átvilágítási és beszámolási kötelezettségeket;
- a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó regisztrációt;
- a dömpingellenes és támogatásellenes uniós eljárásokhoz való hozzáférést;
- egyes pénzügyi piaci szabályokat;
- a kritikus szervezetek ellenálló képességével kapcsolatos előírásokat.
Az akkumulátorokra vonatkozó szabályozásnál például 150 millió euróról 200 millió euróra emelkedne az a nettó árbevételi határ, amely alatt bizonyos átvilágítási könnyítések alkalmazhatók.
A magyar növekvő vállalkozások is érintettek lehetnek
A változás elsősorban nem a hagyományos mikro- és kisvállalkozások számára jelent újdonságot. Az új kategóriába jellemzően azok a cégek kerülhetnek, amelyek már jelentős létszámmal, több telephellyel, külföldi értékesítéssel vagy vállalatcsoportba szervezett működéssel rendelkeznek.
Magyarországon elsősorban a feldolgozóipari, informatikai, logisztikai, energetikai, élelmiszeripari és üzleti szolgáltatási területen működő, gyorsan növekvő társaságok számára lehet jelentősége az új szabályoknak.
A besorolásnál ugyanakkor várhatóan nemcsak az adott társaság önálló adatait kell majd vizsgálni. A kapcsolt és partnervállalkozások adatai, valamint a vállalatcsoporton belüli tulajdonosi viszonyok is befolyásolhatják, hogy egy cég megfelel-e az alkalmazandó méretfeltételeknek.
Az érintett vállalkozásoknak ezért célszerű lesz külön is áttekinteniük a létszámot, az éves nettó árbevételt, a mérlegfőösszeget és a kapcsolt vállalkozási struktúrát.
Nem változik meg automatikusan minden hazai szabály
Az új small mid-cap kategória bevezetése nem jelenti azt, hogy Magyarországon valamennyi adózási, számviteli, pályázati vagy foglalkoztatási szabály automatikusan módosul.
A megállapodás meghatározott uniós jogszabályokhoz kapcsolódik. Egy magyar vállalkozás ezért attól még nem lesz jogosult valamennyi kkv-kedvezményre, hogy megfelel az új small mid-cap feltételeinek.
A hazai adójogszabályok, támogatási programok és pályázati felhívások továbbra is saját vállalkozásméret-meghatározást használhatnak. Mindig az adott jogszabály vagy támogatási program szövege alapján kell majd megállapítani, hogy az új kategóriára kiterjed-e valamilyen könnyítés.
Ez fontos fék a túl lelkes értelmezések előtt: az új kategória nem univerzális vállalati VIP-karszalag, hanem célzott szabályozási eszköz.
További uniós döntések szükségesek
A tárgyalók által elért megállapodás egyelőre ideiglenes. A szabályokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia.
A rendeleti formában megjelenő rendelkezések az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetést követő huszadik napon válhatnak alkalmazandóvá. Az irányelvi szabályok esetében a tagállamoknak 15 hónapjuk lenne arra, hogy az előírásokat beépítsék a nemzeti jogba.
Az Európai Bizottságnak az új szabályok hatálybalépését követő öt éven belül értékelnie kellene a mérethatárokat, valamint azt, hogy az új kategória ténylegesen mennyivel csökkentette a vállalkozások adminisztratív terheit.
A növekedést kevésbé büntető rendszer a cél
Az új kategória mögötti felismerés egyszerű: egy 251 főt foglalkoztató vállalkozás nem válik egyik napról a másikra multinacionális nagyvállalattá.
A növekvő cégek gyakran már túlságosan nagyok a klasszikus kkv-kedvezményekhez, ugyanakkor még nem rendelkeznek külön adatvédelmi, szabályozási, pénzügyi és jogi részlegekkel. A nagyvállalati kötelezettségek teljesítése ezért aránytalanul nagy terhet jelenthet számukra.
Az új uniós kategória megfelelő alkalmazás esetén csökkentheti ezt a terhelést, és megkönnyítheti, hogy a sikeres középvállalkozások a növekedés helyett ne a szabályozási fékpedált tapossák.
