Gyermekenként 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetéséről nyújtott be törvényjavaslatot a kormány 2026. július 17-én. A tervezet alapján az új támogatás adómentes lenne, nem lehetne végrehajtás alá vonni, és más szociális vagy családtámogatási ellátások jogosultságának vizsgálatakor sem számítana jövedelemnek.
Az intézkedés közvetlenül elsősorban a gyermeket nevelő családokat érinti, de a nyári szabadságolások és az iskolakezdés előtti időszak miatt a munkáltatóknál, a HR-osztályokon és a bérszámfejtésben is megjelenhetnek vele kapcsolatos kérdések.
Fontos ugyanakkor már az elején tisztázni: a benyújtott javaslat alapján nem új, kötelezően fizetendő munkáltatói juttatásról van szó. A támogatás állami programként valósulna meg, így a cégeknek nem kellene automatikusan gyermekenként 100 ezer forintot biztosítaniuk a dolgozóik számára.
A munkáltatók szerepe inkább a helyes tájékoztatásban, a munkavállalói kérdések kezelésében és szükség esetén a bérszámfejtési adatok megfelelő elkülönítésében lehet fontos.
Mit tartalmaz a benyújtott törvényjavaslat?
A 2026. július 17-én benyújtott törvényjavaslat szerint az iskolakezdési támogatás összege gyermekenként 100 000 forint lenne.
A javaslat három különösen fontos szabályt rögzít:
- a támogatás adómentes lenne;
- nem lehetne végrehajtás alá vonni;
- nem kellene jövedelemként figyelembe venni más támogatások és ellátások jogosultságának vizsgálatakor.
Ez azt jelenti, hogy a jogosult családoknál a támogatás teljes összege megmaradhatna, és az nem csökkentené más, jövedelemhatárhoz kötött ellátások igénybevételének lehetőségét.
A tervezet a támogatást gyermekenként határozza meg. Egy két iskolás gyermeket nevelő jogosult család tehát elvileg 200 ezer, három gyermek esetén pedig 300 ezer forint támogatásban részesülhetne.
A pontos jogosultsági feltételeket, az igénylés vagy automatikus folyósítás részleteit, valamint a kifizetés időpontját azonban a végleges jogszabály és a kapcsolódó végrehajtási rendelkezések alapján lehet majd biztosan megállapítani.
Még törvényjavaslatról van szó
A bejelentés komoly figyelmet kapott, de vállalkozói és munkáltatói szempontból lényeges, hogy jelenleg benyújtott törvényjavaslatról beszélünk.
A javaslat parlamenti elfogadása és a jogszabály kihirdetése előtt a részletszabályok változhatnak.
Ezért a munkáltatóknak egyelőre nem kell új bérszámfejtési rendszert kialakítaniuk, belső szabályzatot módosítaniuk vagy nyilatkozatokat bekérniük a munkavállalóktól.
A helyes megközelítés most az, hogy a vállalkozás figyelemmel kíséri:
- a törvényjavaslat parlamenti tárgyalását;
- a végleges jogszabály szövegét;
- a jogosultak pontos körét;
- az esetleges igénylési határidőt;
- a folyósítás módját;
- az adóhatósági vagy kincstári tájékoztatókat.
A jogszabálytervezetek világában a korai lelkesedés könnyen megelőzheti a részletszabályokat. A cím már megérkezett, de a használati útmutató még nincs teljesen kibontva.
Kell-e fizetnie valamit a munkáltatónak?
A jelenleg ismert információk szerint a 100 ezer forintos támogatás nem a munkáltatók által kötelezően biztosítandó béren kívüli juttatás lenne.
Ez fontos különbség a korábban ismert, vállalati cafeteria-rendszerekben nyújtható iskolakezdési támogatásokhoz képest.
A vállalkozásoknak tehát nem kell azzal számolniuk, hogy:
- minden iskolás gyermeket nevelő dolgozó után 100 ezer forint többletköltségük keletkezik;
- a támogatás összegét a munkabérrel együtt nekik kell kifizetniük;
- a támogatás után munkáltatói közterhet kell fizetniük;
- a dolgozó jogosultságát automatikusan a HR-osztálynak kell elbírálnia.
A végleges szabályozás megjelenése előtt természetesen nem zárható ki, hogy a munkáltatók számára valamilyen adminisztratív közreműködési lehetőség vagy igazolási feladat megjelenjen. Erre azonban a benyújtott javaslat alapján még nem érdemes belső folyamatot építeni.
Miért kérdezhetik mégis a munkáltatót a dolgozók?
A családokat érintő támogatásoknál a munkavállalók gyakran először a könyvelőt, a bérszámfejtőt vagy a munkáltatót kérdezik meg.
Ennek egyszerű oka van: a dolgozók adózással, családi kedvezményekkel és juttatásokkal kapcsolatos ügyeinek jelentős része egyébként is a munkaviszonyhoz kapcsolódik.
A munkáltatókhoz a következő kérdések érkezhetnek:
- a cég fizeti-e a támogatást;
- a munkabérrel együtt érkezik-e meg;
- kell-e hozzá munkáltatói igazolás;
- csökkenti-e a családi kedvezményt;
- levonható-e belőle tartozás;
- szerepelni fog-e a bérjegyzéken;
- mindkét szülő jogosult-e;
- több gyermek után többször jár-e az összeg.
A HR vagy a bérszámfejtés számára ezért célszerű lehet egy rövid, egységes tájékoztató választ előkészíteni.
Ebben elegendő lehet jelezni, hogy a támogatásról szóló törvényjavaslatot benyújtották, de a végleges jogosultsági és folyósítási szabályok még nem ismertek teljes körűen.
Mit jelent az, hogy a támogatás adómentes?
Az adómentesség azt jelentené, hogy a támogatás összegéből nem kellene személyi jövedelemadót levonni.
Amennyiben a támogatást valóban közvetlenül az állam vagy egy kijelölt állami szerv folyósítja, az várhatóan nem jelenik meg munkabérként, és nem növeli a munkáltató bérköltségét.
Ez eltér attól, amikor a munkáltató saját döntése alapján pénzbeli támogatást vagy más juttatást ad a dolgozónak. Egy vállalati juttatás adózását mindig annak jogcíme és a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai alapján kell megállapítani.
A vállalkozás ezért ne nevezzen automatikusan „iskolakezdési támogatásnak” bármilyen, dolgozónak adott összeget abból kiindulva, hogy az új állami támogatás adómentes lesz.
Az állami támogatás adómentessége nem teszi automatikusan adómentessé a munkáltató által saját forrásból adott pénzbeli juttatást.
Adhat-e emellett saját támogatást a vállalkozás?
A vállalkozás dönthet úgy, hogy az állami programtól függetlenül támogatja az iskolás gyermeket nevelő dolgozóit.
Erre több megoldás is elképzelhető:
- egyszeri pénzbeli juttatás;
- célhoz kötött támogatás;
- béremelés vagy jutalom;
- vásárlási utalvány;
- tanszercsomag;
- rugalmasabb munkavégzés az iskolakezdés napjaiban;
- extra szabadnap;
- munkáltatói jóléti program.
Az adózás azonban nem az elnevezéstől függ. Ha a munkáltató pénzt vagy más vagyoni értéket ad a munkavállalónak, meg kell vizsgálni, milyen közteher kapcsolódik hozzá.
A saját munkáltatói program bevezetése előtt ezért érdemes könyvelővel vagy adószakértővel egyeztetni.
Az sem szerencsés, ha a vállalkozás egy friss állami bejelentést látva gyorsan kiküld egy belső körlevelet, majd később derül ki, hogy a dolgozók egészen mást értettek alatta. A juttatásoknál a félreérthető ígéret gyakran drágább, mint maga az uzsonnásdoboz.
Mi történik, ha a munkavállalónak letiltása van?
A törvényjavaslat szerint az új iskolakezdési támogatás nem lenne végrehajtás alá vonható.
Ez azt jelentené, hogy az összeget nem lehetne a munkavállaló fennálló tartozásának rendezésére elvonni.
Munkáltatói szempontból ez különösen akkor fontos, ha a dolgozó munkabéréből végrehajtói letiltást teljesítenek.
Amennyiben a támogatást nem a munkáltató folyósítja, hanem közvetlenül állami szerv utalja, a munkáltatónak várhatóan semmilyen levonási feladata nem keletkezik.
Ha azonban a végleges rendszerben a kifizetés valamilyen módon a munkáltatón keresztül történne, a végrehajtás alóli mentességet a bérszámfejtésben is megfelelően el kellene különíteni.
A végleges folyamatot ezért csak a kihirdetett szabályok alapján lehet kialakítani.
Beszámít-e a támogatás más juttatásokba?
A javaslat szerint az iskolakezdési támogatást nem kellene figyelembe venni a szociális és más ellátások jogosultságának megállapításakor vizsgált jövedelemben.
Ez azért jelentős, mert egy egyszeri, nagyobb összegű támogatás egyébként befolyásolhatna bizonyos jövedelemhatárhoz kötött jogosultságokat.
A tervezett kivétel célja, hogy a családok úgy kaphassák meg a támogatást, hogy emiatt ne veszítsenek el más ellátást.
A támogatás várhatóan nem helyettesíti:
- a családi adókedvezményt;
- a családi pótlékot;
- a gyermekgondozási ellátásokat;
- a munkáltató által adott egyéb juttatásokat;
- az önkormányzati támogatásokat.
A végleges szabályozásban azonban érdemes külön ellenőrizni, hogy valamely speciális ellátás vagy támogatási program tartalmaz-e eltérő rendelkezést.
Mit jelenthet a támogatás a bérigények szempontjából?
Egy egyszeri állami támogatás csökkentheti az iskolakezdés időszakában jelentkező családi kiadásokat, de nem tekinthető tartós bérelemnek.
A munkáltatók ezért nem kezelhetik a támogatást úgy, mintha az kiváltaná a béremelést, a cafeteria-juttatást vagy a munkavállalóknak korábban biztosított vállalati támogatást.
A munkabér a munkavégzés ellenértéke. Az iskolakezdési támogatás pedig meghatározott élethelyzethez kapcsolódó állami juttatás.
A kettő összekeverése munkavállalói elégedetlenséget okozhat, különösen akkor, ha a cég korábban saját iskolakezdési vagy családi juttatást biztosított, majd azt az állami programra hivatkozva megszüntetné.
A munkavállalói jólét szempontjából sokszor nem önmagában az összeg a döntő, hanem az, hogy a vállalkozás kiszámíthatóan és egyértelműen kommunikálja a juttatási rendszerét.
Mire figyeljen a HR és a bérszámfejtés?
Ne kezelje kész tényként a részletszabályokat
A javaslat benyújtása még nem jelenti azt, hogy minden részlet változatlan formában hatályba lép.
Ne ígérjen munkáltatói kifizetést
A dolgozókat egyértelműen tájékoztatni kell arról, hogy az ismert tervezet állami támogatásról szól.
Különítse el a céges juttatást
Ha a vállalkozás saját támogatást ad, annak jogcímét és adózását külön kell megvizsgálni.
Figyelje a hivatalos tájékoztatókat
A végleges szabályozás után a Magyar Államkincstár, a NAV vagy más kijelölt szerv részletes tájékoztatást adhat az igénylésről és a folyósításról.
Készítsen rövid válaszsablont
Egy egységes belső válasz megelőzheti, hogy a munkavállalók egymástól eltérő információt kapjanak.
Milyen adatokat ne kérjen be idő előtt a munkáltató?
Amíg nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely a munkáltatót adminisztratív feladattal bízza meg, a vállalkozásnak nincs oka tömegesen adatokat gyűjteni a dolgozók gyermekeiről.
Nem indokolt előre bekérni:
- a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
- az iskolalátogatási igazolást;
- a gyermek lakcímkártyáját;
- a másik szülő nyilatkozatát;
- a családi támogatásokra vonatkozó adatokat.
A szükségtelen adatgyűjtés adatvédelmi kockázatot jelenthet.
A munkáltató csak olyan személyes adatot kezeljen, amelynek kezelésére megfelelő célja és jogalapja van. A „hátha később szükség lesz rá” nem adatvédelmi jogalap, inkább digitális padlás.
Hogyan érdemes kommunikálni a dolgozókkal?
A belső tájékoztatás lehet rövid és tárgyszerű.
Érdemes közölni, hogy:
- a 100 ezer forintos támogatásról szóló törvényjavaslatot benyújtották;
- a javaslat még parlamenti eljárás alatt áll;
- nem ismert minden végrehajtási részlet;
- a támogatás nem a munkáltató által kötelezően fizetendő juttatás;
- a cég a hivatalos szabályok megjelenése után ad részletesebb tájékoztatást.
Nem érdemes viszont találgatni az igénylés módjáról vagy a kifizetés pontos dátumáról.
A bizonytalan információ gyorsan vállalati népmesévé válhat: mire végigér az irodán, már az is elhangzik, hogy a pénzt a szeptemberi fizetéssel együtt a könyvelő hozza borítékban.
Ellenőrzőlista vállalkozásoknak
A jogszabály megjelenéséig a munkáltatónak a következő lépések elegendők lehetnek:
- kövesse a törvényjavaslat alakulását;
- várja meg a végleges jogszabályt;
- ne módosítsa előre a bérszámfejtést;
- ne kérjen be szükségtelen családi adatokat;
- készítsen egységes tájékoztatást a dolgozóknak;
- vizsgálja felül a saját iskolakezdési juttatásának adózását;
- külön kezelje az állami és a munkáltatói támogatást;
- a hivatalos részletek megjelenése után egyeztessen a könyvelővel.
