A vállalkozási szerződés lényege és a hibás teljesítés fogalma a gyakorlatban

A polgári jog egyik kulcsfontosságú szerződéstípusa a vállalkozási szerződés, amely számos gyakorlati élethelyzet – építkezés, javítás, informatikai fejlesztés, gyártás – alapját képezi. E szerződés célja rendszerint valamilyen eredmény létrehozása, így a teljesítés értékelése is az eredmény minősége alapján történik. A hibás teljesítés jogi megítélése különösen fontos, hiszen nemcsak a felek közötti viták középpontjában állhat, hanem komoly anyagi következményekkel is járhat.

A vállalkozási szerződés szerkezete

A vállalkozási szerződés jellemzője, hogy az egyik fél – a vállalkozó – meghatározott mű (eredmény) létrehozására vagy tevékenység elvégzésére vállal kötelezettséget, míg a másik fél – a megrendelő – díjat köteles ezért fizetni. A hangsúly tehát nem a tevékenységen, hanem a létrejövő eredményen van. Ennek megfelelően a teljesítés akkor tekinthető hibátlannak, ha az eredmény megfelel a szerződésben meghatározott minőségi és funkcionális követelményeknek.

Mikor hibás a teljesítés?

Hibás teljesítésről beszélünk, ha az elkészült mű – legyen az épület, szoftver vagy gépalkatrész – nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyeket a szerződés, illetve a vonatkozó jogszabályok előírnak. A hibák lehetnek nyilvánvalóak (pl. beázó tető, nem működő alkalmazás), de rejtettek is (pl. statikai hiba, programkódba rejtett hiba).

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján hibás a teljesítés, ha az nem felel meg:

• a szerződésben vállalt minőségnek,
• a szokásos használatra való alkalmasságnak,
• illetve a jogszabályban vagy hatósági előírásban meghatározott követelményeknek.

E szempontokat együttesen kell értékelni: a szerződésben szereplő vállalások az elsődlegesek, de ezek hiányában a szokásos piaci elvárások, végső soron pedig a hatályos jog az irányadó.

A minőségi követelmények meghatározása

A viták megelőzése érdekében célszerű a vállalkozási szerződésekben részletesen rögzíteni a kívánt eredmény tulajdonságait: műszaki paraméterek, felhasználási cél, határidők, teljesítési fázisok, elfogadási eljárás. Minél konkrétabban rögzítik a felek az elvárásokat, annál könnyebb eldönteni, hogy a teljesítés hibás-e vagy sem.

Fontos hangsúlyozni: a vállalkozási szerződések lényege nem pusztán az erőforrás biztosítása, hanem egy – jogilag értelmezhető – „eredmény” elérése. Ezért a hibás teljesítés fogalmát is az eredmény oldaláról kell megközelíteni.

A hibás teljesítés megítélésének nehézségei

A bírósági gyakorlatban gyakran nehézséget okoz annak megítélése, hogy a teljesítés valóban hibás volt-e. A megrendelő elégedetlensége önmagában nem elegendő: a hibát objektív szempontok szerint kell vizsgálni, adott esetben szakértő bevonásával. A problémák forrása gyakran a hiányosan megkötött szerződés, illetve az eltérő elvárások.

A felelősség szempontjából nemcsak az eredmény minősége számít, hanem az is, hogy a vállalkozó figyelmeztette-e a megrendelőt a nem megfelelő utasításokra vagy anyagokra, amelyek a hibás teljesítést okozhatták.