Egy lakásfelújítás, weboldalfejlesztés, gépjavítás vagy más vállalkozási munka befejezése után könnyen vita alakulhat ki arról, hogy a vállalkozó megfelelően teljesített-e.
A megrendelő szerint hibás az elkészült munka, a vállalkozó szerint viszont az megfelel a szerződésnek, vagy a problémát a megrendelő utasítása, az általa biztosított anyag, esetleg a nem megfelelő használat okozta.
Ilyenkor nem elegendő általánosságban arra hivatkozni, hogy „rosszul lett elvégezve a munka”. Meg kell vizsgálni:
- pontosan mit vállalt a vállalkozó;
- milyen minőségi követelmények vonatkoztak a munkára;
- mikor és hogyan történt az átadás;
- mikor vált felismerhetővé a hiba;
- mi okozta a problémát;
- a megrendelő mikor és milyen formában jelezte a hibát;
- valamint milyen szavatossági vagy egyéb igényt érvényesített.
A hibás teljesítéshez többféle jogkövetkezmény kapcsolódhat. A megrendelő kérhet kijavítást, a munka részleges vagy teljes újbóli elvégzését, árleszállítást, bizonyos esetekben elállhat a szerződéstől, visszatarthatja a vállalkozói díj arányos részét, illetve kártérítést is követelhet.
Ezek a jogok azonban nem minden esetben és nem tetszőleges sorrendben gyakorolhatók.
Tartalomjegyzék
- Vállalkozói vagy vállalkozási szerződés?
- Mikor beszélünk hibás teljesítésről?
- Milyen minőségben kell teljesítenie a vállalkozónak?
- Mikor kell fennállnia a hibának?
- Miért fontos az átadás-átvételi eljárás?
- Mit követelhet a megrendelő hibás teljesítés esetén?
- Visszatartható-e a vállalkozói díj?
- Kinek kell bizonyítania a hibát?
- Mikor és hogyan kell bejelenteni a hibát?
- Mennyi ideig érvényesíthető a szavatossági igény?
- Kellékszavatosság, jótállás és kártérítés
- Mikor kötelező a jótállás?
- Mi történik hibás megrendelői utasítás esetén?
- Mi történik, ha a megrendelő biztosította a hibás anyagot?
- Kizárható-e a vállalkozó felelőssége?
- Mit tegyen a megrendelő hibás teljesítés esetén?
- Gyakori hibák a megrendelő részéről
- Gyakori hibák a vállalkozó részéről
- Összegzés
Vállalkozói vagy vállalkozási szerződés?
A hétköznapi szóhasználatban gyakran „vállalkozói szerződésnek” nevezik, jogilag azonban a helyes megnevezés vállalkozási szerződés.
A Polgári Törvénykönyv, vagyis a Ptk. szerint vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó egy tevékenységgel elérhető eredmény, az úgynevezett mű megvalósítására köteles. A megrendelő kötelessége az elkészült mű átvétele és a vállalkozói díj megfizetése.
Vállalkozási szerződés alapján végezhető például:
- lakásfelújítás;
- festési, burkolási vagy szerelési munka;
- egyedi bútor elkészítése;
- gép vagy berendezés javítása;
- weboldal vagy szoftver fejlesztése;
- tervdokumentáció elkészítése;
- építési vagy kivitelezési munka;
- nyomdai vagy gyártási feladat;
- egyedi termék előállítása.
A vállalkozási szerződés úgynevezett eredménykötelem. A vállalkozó tehát nem pusztán gondos munkavégzést vállal, hanem egy meghatározott, rendeltetésszerű használatra alkalmas eredményt köteles létrehozni.
Ez különbözteti meg például a megbízási szerződéstől, amelynél a megbízott rendszerint valamely feladat gondos és szakszerű ellátására vállal kötelezettséget.
Mikor beszélünk hibás teljesítésről?
A Ptk. szerint a kötelezett akkor teljesít hibásan, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.
Nem beszélhetünk ugyanakkor hibás teljesítésről olyan hiba miatt, amelyet a megrendelő már a szerződés megkötésekor ismert, vagy amelyet az adott körülmények között ismernie kellett.
A hiba nem kizárólag látványos sérülést vagy teljes működésképtelenséget jelenthet. Hibás lehet a teljesítés akkor is, ha az elkészült mű:
- eltér a szerződésben meghatározott műszaki tartalomtól;
- nem felel meg az elfogadott tervnek vagy mintának;
- nem rendelkezik az ígért tulajdonságokkal;
- nem alkalmas a megrendelő által előre közölt célra;
- nem használható biztonságosan;
- nem felel meg a szakmai szabályoknak;
- nem teljesíti a jogszabályban meghatározott követelményeket;
- hiányos vagy pontatlan;
- működése bizonytalan;
- jelentős esztétikai hibát tartalmaz;
- vagy nem éri el az adott szolgáltatástól általában elvárható minőséget.
Egy weboldal például akkor is lehet hibás, ha ugyan megjelenik a böngészőben, de nem működik rajta a megrendelés, mobiltelefonon használhatatlan, vagy hiányzik egy kifejezetten megrendelt funkció.
Egy burkolási munka pedig akkor is lehet hibás, ha a burkolat használható, de jelentősen eltér a megállapodott kiosztástól, egyenetlen, hibás a lejtése, vagy nem felel meg a szakmai előírásoknak.
Milyen minőségben kell teljesítenie a vállalkozónak?
Elsődlegesen mindig a szerződés tartalmából kell kiindulni.
Nemcsak maga a szerződés, hanem annak mellékletei, a vállalkozó ajánlata, a költségvetés, a műszaki leírás, a tervdokumentáció, a látványterv, az elfogadott minta és a felek igazolható levelezése is meghatározhatja az elvárt eredményt.
A szolgáltatásnak többek között:
- alkalmasnak kell lennie a megrendelő által a szerződéskötés előtt közölt célra;
- alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre az azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használják;
- rendelkeznie kell az adott szolgáltatásnál szokásos minőséggel és teljesítménnyel;
- meg kell felelnie a vállalkozó által adott leírásnak;
- rendelkeznie kell a bemutatott mintára jellemző tulajdonságokkal;
- meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.
Ha a felek a minőséget nem határozták meg részletesen, a vállalkozónak főszabály szerint a forgalomban szokásos jó minőségben kell teljesítenie.
Ezért veszélyes az olyan szerződés, amely mindössze annyit tartalmaz, hogy „a vállalkozó elvégzi a felújítást” vagy „elkészíti a weboldalt”.
Minél kevésbé pontos a műszaki vagy szakmai tartalom, annál nehezebb később bizonyítani, hogy a teljesítés miben tért el a megállapodástól.
A szerződések formájáról és bizonyíthatóságáról részletesebb összefoglaló olvasható a Mit jelent az írásbeli szerződés, és mikor kötelező? című cikkünkben.
Mikor kell fennállnia a hibának?
A hibás teljesítés megítélésekor főszabály szerint a teljesítés időpontja a meghatározó.
A vállalkozó akkor felel kellékszavatosság alapján, ha a hiba vagy annak oka már a teljesítéskor fennállt.
Nem szükséges azonban, hogy a hiba már az átadáskor felismerhető legyen. Egy rosszul kialakított vízszigetelés hibája például csak hónapokkal később, beázás formájában jelentkezhet. Ettől még a hiba oka már az átadás időpontjában fennállhatott.
Nem tartozik viszont a vállalkozó felelősségi körébe az a meghibásodás, amelyet bizonyíthatóan:
- a megrendelő rendeltetésellenes használata;
- a karbantartás elmulasztása;
- egy későbbi szakszerűtlen beavatkozás;
- külső káresemény;
- vagy más, a teljesítés után bekövetkezett körülmény okozott.
A vita ezért gyakran nem arról szól, hogy létezik-e a hiba, hanem arról, hogy annak oka mikor keletkezett, és melyik fél érdekkörébe tartozik.
Miért fontos az átadás-átvételi eljárás?
A vállalkozó az elkészült művet főszabály szerint átadás-átvételi eljárás keretében adja át.
Ennek során a felek elvégzik az adott szakmában szokásos vizsgálatokat annak megállapítása érdekében, hogy a teljesítés megfelel-e a szerződésnek.
Az átadás-átvételről célszerű írásbeli jegyzőkönyvet készíteni, amelyben szerepel:
- az átadás időpontja;
- az elvégzett vizsgálatok felsorolása;
- a feltárt hibák és hiányosságok;
- a kijavítás módja;
- a kijavítás határideje;
- a felek esetlegesen eltérő álláspontja;
- az átadott dokumentumok és eszközök;
- a birtokbaadás ténye.
A Ptk. szerint az átvétel nem tagadható meg olyan hiba miatt, amely nem akadályozza a mű rendeltetésszerű használatát, és amelynek kijavítása vagy pótlása mellett a mű továbbra is használható.
Ez nem jelenti azt, hogy a kisebb hibákat figyelmen kívül kell hagyni. Ezeket is fel kell venni a jegyzőkönyvbe, és meg kell határozni a kijavításuk módját és határidejét.
Ha a megrendelő nem folytatja le az átadás-átvételi eljárást, a teljesítés joghatásai bizonyos esetekben a mű tényleges birtokbavételével is beállhatnak.
Az átvétel önmagában nem szünteti meg automatikusan a megrendelő szavatossági jogait, különösen a később felismerhető, rejtett hibák tekintetében. A látható hibák jegyzőkönyvezésének elmaradása azonban jelentős bizonyítási nehézséget okozhat.
Mit követelhet a megrendelő hibás teljesítés esetén?
A kellékszavatossági jogok között meghatározott sorrend érvényesül. A megrendelő tehát nem minden esetben választhat korlátlanul az összes lehetséges jogkövetkezmény közül.
Kijavítás vagy újbóli teljesítés
Első lépcsőben a megrendelő főszabály szerint kijavítást vagy kicserélést követelhet.
Vállalkozási szerződés esetén a kicserélés a szolgáltatás részleges vagy teljes újbóli teljesítését is jelentheti.
A kijavítás lehet például:
- a hibás munkarész helyreállítása;
- a hibás alkatrész cseréje;
- a nem megfelelő programkód javítása;
- a burkolat egy részének újrarakása;
- vagy akár a munka teljes újbóli elvégzése.
A megrendelő által választott igény nem követelhető, ha:
- annak teljesítése lehetetlen;
- vagy a másik szavatossági igény teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséget okozna.
Az arányosság vizsgálatakor figyelembe kell venni:
- a mű hibátlan állapotban képviselt értékét;
- a hiba súlyát;
- a kijavítás költségét;
- és azt az érdeksérelmet, amelyet a másik megoldás a megrendelőnek okozna.
A kijavítást megfelelő határidőn belül, a megrendelő érdekeit kímélve kell elvégezni.
Árleszállítás
A megrendelő arányos díjleszállítást kérhet, ha a kijavítás vagy az újbóli teljesítés feltételei nem állnak fenn, illetve ha a vállalkozó:
- nem vállalja a kijavítást;
- nem végzi el megfelelő határidőn belül;
- nem képes megfelelően kijavítani a hibát;
- vagy a megrendelő kijavításhoz fűződő érdeke megszűnt.
Az árleszállításnak a mű hibátlan és hibás állapota közötti értékkülönbséghez kell igazodnia.
Az árleszállítás ezért nem feltétlenül azonos a javítás becsült költségével, bár a javítási költség fontos kiindulópont lehet.
A hiba kijavíttatása más vállalkozóval
A megrendelő bizonyos feltételek fennállása esetén a hibát a vállalkozó költségére maga is kijavíthatja vagy más vállalkozóval kijavíttathatja.
Nem célszerű azonban azonnal másik szakembert megbízni anélkül, hogy az eredeti vállalkozó lehetőséget kapna:
- a hiba megvizsgálására;
- a hiba okának tisztázására;
- és a kijavítás elvégzésére.
Ellenkező esetben vita alakulhat ki arról, hogy:
- valóban fennállt-e a hiba;
- mi okozta;
- szükséges volt-e a beavatkozás;
- és indokolt volt-e a másik vállalkozó által felszámított költség.
Kivételt jelenthet a sürgős kárelhárítás.
Ha például egy hibás csővezeték miatt folyamatosan ázik az ingatlan, a megrendelő nem köteles tétlenül nézni a kár növekedését. A sürgős beavatkozás előtt és közben azonban részletes fényképes, videós és lehetőség szerint szakértői dokumentációt kell készíteni.
Fogyasztó és vállalkozás közötti, áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén külön szabályok érvényesülnek. Ezekben az esetekben a fogyasztó a hibát a kellékszavatossági jog gyakorlása keretében nem javíthatja ki saját maga, és mással sem javíttathatja ki a vállalkozás költségére.
Elállás vagy a szerződés felmondása
A megrendelő megfelelő feltételek fennállása esetén elállhat a szerződéstől.
Erre különösen akkor kerülhet sor, ha:
- a kijavítás vagy az újbóli teljesítés lehetetlen;
- a vállalkozó nem vállalja a kijavítást;
- a vállalkozó megfelelő határidőn belül nem végzi el a javítást;
- a hiba ismételten jelentkezik;
- a kijavítás eredménytelen;
- vagy a hiba olyan súlyos, hogy a megrendelő teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt.
Jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak.
Az elállás főszabály szerint visszamenőlegesen bontja fel a szerződést. Már igénybe vett vagy természetben vissza nem adható szolgáltatás esetén azonban az elszámolás összetett lehet, és felmondás vagy más elszámolási megoldás kerülhet előtérbe.
Az elállást és a hibás teljesítés miatti megszüntetést nem szabad összekeverni a megrendelő általános megszüntetési jogával.
A megrendelő a vállalkozási szerződést a teljesítés megkezdése előtt akkor is megszüntetheti, ha a vállalkozó nem követett el szerződésszegést. A teljesítés megkezdése előtt elállhat, ezt követően pedig a teljesítés befejezéséig felmondhatja a szerződést.
Ebben az esetben azonban köteles:
- az elvégzett munka arányos díját megfizetni;
- és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni.
A vállalkozónak fizetendő összeg ugyanakkor nem haladhatja meg a teljes vállalkozói díjat.
A szerződések megszüntetésének általános szabályairól az A szerződés és felmondás: elmélet és joggyakorlat című cikkünkben olvasható részletesebb tájékoztatás.
Az elállás sajátosságait az Elállás és bánatpénz: a szerződés visszafordítása és annak ára című összefoglalónk is bemutatja.
Visszatartható-e a vállalkozói díj?
Hibás teljesítés esetén a megrendelő nem feltétlenül köteles a teljes vállalkozói díjat változatlanul megfizetni.
Szerződésszegés esetén a jogosult a saját esedékes szolgáltatásának arányos részét visszatarthatja addig, amíg a másik fél:
- megfelelően nem teljesít;
- vagy nem nyújt megfelelő biztosítékot.
A hangsúly az arányosságon van.
Egy kisebb, könnyen javítható hiba rendszerint nem jogosítja fel a megrendelőt arra, hogy a teljes vállalkozói díjat korlátlan ideig visszatartsa.
A visszatartott összegnek igazodnia kell:
- a hiba súlyához;
- a várható javítási költséghez;
- a használhatóság csökkenéséhez;
- a még el nem végzett munkák értékéhez;
- és a megrendelőt fenyegető tényleges kockázathoz.
Indokolatlanul magas összeg visszatartása esetén maga a megrendelő is fizetési késedelembe kerülhet, és késedelmi kamat fizetésére lehet köteles.
Kinek kell bizonyítania a hibát?
A bizonyítás szabályai attól is függnek, hogy a szerződés két vállalkozás, vagy fogyasztó és vállalkozás között jött-e létre.
Vállalkozások közötti szerződés
Két vállalkozás közötti jogviszonyban rendszerint a hibás teljesítésre hivatkozó megrendelőnek kell megfelelően bizonyítania:
- a hiba fennállását;
- a szerződéstől vagy az előírt minőségtől való eltérést;
- azt, hogy a hiba oka már a teljesítéskor fennállt;
- a kártérítési igény esetén a kár összegét;
- valamint a hiba és a kár közötti okozati összefüggést.
Nagyobb értékű vagy műszaki jellegű vitánál ehhez gyakran független szakértő bevonása szükséges.
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés
A Ptk. általános szabálya szerint fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésnél a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hibáról vélelmezni kell, hogy az már a teljesítéskor fennállt.
A vállalkozás mentesülhet, ha bizonyítja, hogy:
- a hiba oka a teljesítést követően keletkezett;
- vagy a vélelem a szolgáltatás természetével, illetve a hiba jellegével nem egyeztethető össze.
Az áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatás nyújtására vonatkozó fogyasztói szerződéseknél a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján főszabály szerint egyéves hibás teljesítési vélelem érvényesül.
Ez az egyéves szabály azonban nem alkalmazható automatikusan valamennyi vállalkozási szolgáltatásra.
Egy lakásfestési munka, egy burkolási szerződés, egy gépjavítás, egy digitális szolgáltatás és egy termék üzembe helyezésével összekapcsolt adásvétel eltérő jogi szabályozás alá eshet.
A szerződés tényleges tartalma ezért fontosabb lehet, mint az elnevezése.
Mikor és hogyan kell bejelenteni a hibát?
A megrendelő a hibát annak felfedezése után késedelem nélkül köteles közölni a vállalkozóval.
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésnél a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát minden esetben késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.
A két hónap nem általános várakozási vagy bejelentési határidő. Nem érdemes kivárni: a hibát a lehető leghamarabb jelezni kell.
A késedelmes közlésből eredő kárért a megrendelő felelőssé válhat.
A hibabejelentést célszerű írásban, igazolható módon megtenni. A bejelentésben szerepeljen:
- a szerződés vagy megrendelés azonosítása;
- a teljesítés időpontja;
- a hiba pontos leírása;
- a hiba felismerésének időpontja;
- a rendelkezésre álló fényképek és videók;
- a megrendelő által érvényesített szavatossági igény;
- a vizsgálatra és kijavításra biztosított határidő;
- sürgős esetben a további károk veszélye.
A telefonos egyeztetés hasznos lehet, de később nehezen bizonyítható. A szóban történteket ezért célszerű e-mailben vagy levélben is összefoglalni.
A jognyilatkozatok közléséről és bizonyíthatóságáról részletesebben a Felmondás közlése és bizonyítása: „nem kereste”, e-mail és kézbesítési klauzulák című cikkünkben írtunk.
Mennyi ideig érvényesíthető a szavatossági igény?
A hibaközlés és a szavatossági igény elévülése két külön kérdés.
A hibát a felfedezés után késedelem nélkül közölni kell. Az igény bírósági érvényesítésére pedig külön elévülési határidők vonatkoznak.
A Ptk. alapján:
- a kellékszavatossági igény főszabály szerint a teljesítéstől számított egy év alatt évül el;
- fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésnél az elévülési idő főszabály szerint két év;
- ingatlan szolgáltatása esetén a kellékszavatossági igény a teljesítéstől számított öt év alatt évül el.
A kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni, nem számít bele az elévülési időbe.
A kijavítással vagy kicseréléssel érintett rész tekintetében az elévülés újból kezdődhet. Ugyanez vonatkozhat arra az esetre is, ha a kijavítás következtében új hiba keletkezik.
Az egyéves, kétéves vagy ötéves elévülési idő nem jelenti azt, hogy a hibát elegendő a határidő utolsó napján első alkalommal bejelenteni.
A késedelmes hibaközlés külön jogkövetkezményekkel járhat, és jelentősen megnehezítheti a bizonyítást.
Kellékszavatosság, jótállás és kártérítés
A három fogalom nem ugyanaz, bár a hétköznapi szóhasználatban gyakran összekeverik őket.
Kellékszavatosság
A kellékszavatosság a hibás teljesítés törvényben meghatározott következménye.
Nem szükséges hozzá külön garanciavállalás. Ha a teljesítés hibás, a vállalkozót a törvény alapján szavatossági kötelezettség terhelheti.
A megrendelőnek főszabály szerint bizonyítania kell:
- a hiba fennállását;
- és azt, hogy a hiba oka már a teljesítéskor fennállt.
Fogyasztói szerződésnél meghatározott időtartamon belül bizonyítási vélelem segítheti a fogyasztót.
Jótállás
A jótállás alapulhat:
- jogszabályon;
- vagy a vállalkozó önkéntes vállalásán.
A jótállás időtartama alatt a vállalkozó akkor mentesül a helytállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
A bizonyítási helyzet ezért általában kedvezőbb a jogosult számára, mint egyszerű kellékszavatosság esetén.
A jótállás nem szünteti meg és nem helyettesíti a megrendelő egyéb, jogszabályon alapuló jogait.
Kártérítés
A hibás teljesítésből további kár is keletkezhet.
Például:
- a hibás vízvezeték más helyiségeket is eláztat;
- a hibás gép leállása termeléskiesést okoz;
- a hibás webáruház miatt megrendelések vesznek el;
- a szakszerűtlen szerelés más vagyontárgyat is megrongál;
- a javítás idejére ideiglenes eszközt kell bérelni.
A kártérítési igényhez nem elegendő önmagában a hibát bizonyítani. Igazolni kell:
- a kár bekövetkezését;
- a kár összegét;
- és a hibás teljesítés és a kár közötti okozati összefüggést.
A következményi károknál jelentősége lehet annak is, hogy a kár lehetséges következményként a szerződés megkötésekor előre látható volt-e.
A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség is terheli.
Mikor kötelező a jótállás?
Nem minden vállalkozási szerződéshez kapcsolódik automatikusan kötelező jótállás.
Egyes szolgáltatásoknál azonban külön jogszabály írja elő.
Javító-karbantartó szolgáltatások
A 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet alapján bizonyos, fogyasztó által megrendelt javító-karbantartó szolgáltatásoknál kötelező jótállás áll fenn, ha a szolgáltatás általános forgalmi adót és anyagköltséget is tartalmazó díja meghaladja a 20 000 forintot.
A rendelet hatálya alá tartozhat többek között:
- lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatás;
- háztartási gépek javítása;
- barkács- és kerti szerszámok javítása;
- személygépkocsik és motorkerékpárok javítása;
- audiovizuális és információfeldolgozási berendezések javítása;
- telefonok javítása;
- hangszerek javítása;
- órák javítása.
A kötelező jótállás időtartama ezeknél a szolgáltatásoknál hat hónap.
A vállalkozásnak jótállási jegyet kell biztosítania. A jótállási jegy elmaradása vagy szabálytalan kiállítása azonban önmagában nem szünteti meg a jótállási kötelezettséget.
Ha a vállalkozás nem adott jótállási jegyet, a fogyasztó az ellenérték megfizetését igazoló számlával vagy nyugtával is érvényesítheti a jótállási igényét.
Új lakások és egyes építmények
Az újonnan épített lakások, lakóépületek és egyes közhasználatú építmények meghatározott szerkezeteire, berendezéseire, termékeire és anyagaira külön kötelező jótállási szabályok vonatkoznak.
A 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet alapján a jótállási idő a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésétől számított:
- három év;
- öt év;
- vagy tíz év lehet.
A pontos időtartam attól függ, hogy az adott épületszerkezet, berendezés, anyag vagy termék a rendelet melyik mellékletében szerepel.
Ezért egy építési hiba esetén nem elegendő általánosságban arra hivatkozni, hogy „tíz év garancia van az épületre”. Mindig meg kell vizsgálni, hogy a konkrét hibával érintett szerkezet melyik jogszabályi kategóriába tartozik.
Mi történik, ha a megrendelő hibás utasítást adott?
A vállalkozó köteles a megrendelő utasítása szerint eljárni, de az utasítás nem terjedhet ki korlátlanul a vállalkozó munkaszervezésére, és nem teheti indokolatlanul terhesebbé a teljesítést.
Ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozónak figyelmeztetnie kell.
Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére fenntartja az utasítást, a vállalkozó:
- elállhat a szerződéstől;
- vagy a megrendelő kockázatára teljesíthet.
A vállalkozónak meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha az:
- jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne;
- más személyét veszélyeztetné;
- vagy más személy vagyonát veszélyeztetné.
Nem elegendő utólag azt állítani, hogy a megrendelő utasítása hibás volt.
A vállalkozónak célszerű írásban figyelmeztetnie a megrendelőt:
- a szakmai kockázatra;
- a várható következményekre;
- a megfelelő alternatív megoldásra;
- és arra, hogy az utasítás fenntartása milyen következményekkel járhat.
Ha a vállalkozó felismerte vagy szakmai gondosság mellett fel kellett volna ismernie az utasítás hibáját, de figyelmeztetés nélkül végrehajtotta, nem feltétlenül mentesül a hibás teljesítés következményei alól.
Kivitelezési szerződés esetén a vállalkozónak a megrendelő által átadott tervdokumentáció felismerhető hibáira és hiányosságaira is fel kell hívnia a figyelmet.
Mi történik, ha a megrendelő biztosította a hibás anyagot?
A szerződésben célszerű egyértelműen meghatározni, hogy a szükséges anyagokat, alkatrészeket és eszközöket melyik fél biztosítja.
Ha az anyagot a megrendelő adja, a vállalkozót akkor is terhelheti vizsgálati és figyelmeztetési kötelezettség, különösen akkor, ha az anyag alkalmatlansága szakember számára felismerhető.
A felelősség megítélésekor vizsgálni kell:
- felismerhető volt-e az anyag hibája;
- a vállalkozó időben figyelmeztette-e a megrendelőt;
- a megrendelő a figyelmeztetés ellenére ragaszkodott-e az anyag használatához;
- a hiba valóban az anyagból ered-e;
- vagy a problémát a szakszerűtlen beépítés okozta.
Az a szerződéses mondat, hogy „az anyagot a megrendelő biztosította”, önmagában nem feltétlenül mentesíti a vállalkozót minden felelősség alól.
Kizárható-e a vállalkozó felelőssége?
Vállalkozások közötti szerződésben a felek több kérdésben eltérhetnek a Ptk. általános szabályaitól, így bizonyos felelősségi korlátozásokat is kiköthetnek.
Nem zárható ki vagy korlátozható érvényesen a felelősség:
- szándékos szerződésszegésért;
- emberi életet károsító szerződésszegésért;
- testi épséget károsító szerződésszegésért;
- egészséget károsító szerződésszegésért.
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a kellékszavatosságra vagy jótállásra vonatkozó törvényi szabályoktól a fogyasztó hátrányára tér el.
Az olyan általános szerződéses kikötések tehát, mint például „a vállalkozó semmilyen hibáért vagy kárért nem felel”, komoly érvényességi problémát vethetnek fel.
Mit tegyen a megrendelő hibás teljesítés esetén?
Gyűjtse össze a dokumentumokat
Ide tartozhat:
- a szerződés;
- az ajánlat;
- a megrendelés;
- a költségvetés;
- a műszaki leírás;
- a tervek és látványtervek;
- a számlák;
- az átadás-átvételi jegyzőkönyv;
- az e-mailek és üzenetek;
- az elfogadott minták.
Dokumentálja a hibát
Készítsen:
- dátummal ellátott fényképeket;
- videófelvételt;
- részletes hibajegyzéket;
- szükség esetén tanúnyilatkozatot;
- nagyobb ügyben független szakvéleményt.
A hibás részt lehetőleg ne bontsa el és ne alakítsa át addig, amíg azt a vállalkozó vagy egy független szakértő nem tudta megvizsgálni.
Előzze meg a további károkat
A megrendelőt kárenyhítési kötelezettség terheli.
Ha a hiba további károsodást okozhat, meg kell tenni az észszerűen elvárható sürgős intézkedéseket. Ezeket a beavatkozásokat részletesen dokumentálni kell.
Írásban jelentse be a hibát
Ne csak annyit közöljön, hogy „rossz a munka”.
Pontosan jelölje meg:
- melyik munkarész hibás;
- miben áll a szerződéstől való eltérés;
- mikor fedezte fel a hibát;
- milyen szavatossági igényt érvényesít;
- és milyen határidőt biztosít a vállalkozónak.
Biztosítson lehetőséget a vizsgálatra
Az eredeti vállalkozónak rendszerint lehetőséget kell biztosítani arra, hogy:
- a hibát megvizsgálja;
- annak okáról nyilatkozzon;
- és a kijavítást felajánlja.
Pontosan határozza meg az igényét
A megrendelőnek egyértelműen közölnie kell, hogy:
- kijavítást;
- a munka újbóli elvégzését;
- árleszállítást;
- költségtérítést;
- elállást;
- vagy kártérítést kíván érvényesíteni.
Csak arányos összeget tartson vissza
A teljes díj visszatartása kisebb hiba miatt jogilag visszaüthet.
A visszatartás összegét célszerű:
- javítási árajánlattal;
- költségbecsléssel;
- vagy szakértői véleménnyel alátámasztani.
Nagyobb vitánál kérjen szakértői segítséget
Műszaki kérdésben az ügyvéd önmagában nem tudja megállapítani, hogy:
- megfelelő-e a beton minősége;
- hibás-e a szigetelés;
- szakszerű-e a gépészeti kialakítás;
- vagy megfelelően működik-e egy összetett informatikai rendszer.
Ehhez az adott szakterületen jártas szakértőre lehet szükség.
A jogi és műszaki bizonyítás ilyen ügyekben rendszerint együtt épül fel.
Gyakori hibák a megrendelő részéről
A hiba késedelmes bejelentése
A késedelem növelheti a kárt, megnehezítheti a hiba eredetének bizonyítását, és lehetőséget adhat a vállalkozónak arra, hogy későbbi használatra vagy utólagos beavatkozásra hivatkozzon.
A hibás rész azonnali elbontása
Ha a bizonyíték eltűnik, később egy szakértő sem feltétlenül tudja megállapítani a hiba eredeti okát.
Másik vállalkozó azonnali megbízása
Sürgős kárelhárítás kivételével először lehetőséget kell adni az eredeti vállalkozónak a vizsgálatra és a kijavításra.
Pontatlan vagy túlzó követelés
A „kérem vissza az összes pénzt” nem minden hibánál jogszerű. Az igényt a hiba súlyához és a szavatossági jogok sorrendjéhez kell igazítani.
A teljes díj indokolatlan visszatartása
Ez a megrendelő oldalán is szerződésszegést, fizetési késedelmet és késedelmi kamatfizetési kötelezettséget eredményezhet.
Gyakori hibák a vállalkozó részéről
Pontatlan szerződés és műszaki tartalom
A homályos szerződés a vállalkozó számára sem előnyös. Pontos dokumentáció nélkül nehéz bizonyítani, hogy mit vállalt, és mi számított külön megrendelésnek.
Csak szóban adott figyelmeztetés
A megrendelő hibás utasítására vagy anyagára vonatkozó szóbeli figyelmeztetés később könnyen bizonyíthatatlanná válik.
A hibabejelentés figyelmen kívül hagyása
A válasz elmaradása növelheti a kárt, és megalapozhatja, hogy a megrendelő más vállalkozóval végeztesse el a kijavítást.
Automatikus felelősséghárítás
A „nem garanciális”, „átvették a munkát” vagy „a beszállító hibája” kijelentés önmagában nem szünteti meg a vállalkozó felelősségét.
Ha a vállalkozó közreműködőt vagy alvállalkozót vett igénybe, annak magatartásáért a megrendelővel szemben rendszerint úgy felel, mintha maga járt volna el.
A megrendelő ellenőrzésének hiányára való hivatkozás
A vállalkozó nem mentesül a szerződésszegés következményei alól pusztán azért, mert a megrendelő nem ellenőrizte vagy nem megfelelően ellenőrizte a munkát.
A vállalkozási szerződés hibás teljesítése ritkán dönthető el egyetlen fénykép vagy egy általános panasz alapján.
A jogvita megfelelő rendezéséhez rendszerint meg kell vizsgálni:
- mit vállalt pontosan a vállalkozó;
- milyen minőséget írt elő a szerződés vagy a jogszabály;
- mikor és milyen állapotban történt az átadás;
- fennállt-e a hiba már a teljesítés időpontjában;
- ki és milyen mértékben felelős a hiba kialakulásáért;
- megfelelő időben jelentették-e be a hibát;
- melyik szavatossági jog alkalmazható;
- milyen határidők vonatkoznak az igényre;
- és milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre.
A legfontosabb gyakorlati szabály mindkét fél számára ugyanaz: a szerződés, az utasítások, az átadás, a hibabejelentés és a kijavítás minden lényeges mozzanatát írásban és bizonyítható módon kell dokumentálni.
Egy megfelelő szerződés és részletes átadás-átvételi jegyzőkönyv nem felesleges papírhalom. Sokkal inkább jogi biztonsági öv, amely rendszerint akkor válik igazán fontossá, amikor már megérkezett a kanyar.
Jelen cikk általános tájékoztatást tartalmaz, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsadásnak. Nagyobb értékű, műszaki vagy bizonyítási szempontból összetett jogvita esetén célszerű ügyvéd és az adott szakterületen jártas szakértő közreműködését igénybe venni.
