Május végéhez közeledve a magyar vállalkozások jelentős része lázasan készül az éves beszámolók elkészítésére és elfogadására. Az üzleti év zárásának egyik legfontosabb pillanata a számviteli beszámoló elkészítése és jóváhagyása, amely nemcsak a múlt lezárásáról, hanem a jövő megalapozásáról is szól. E döntések közé tartozik az is, hogy mi legyen az adózott eredmény sorsa: osztalékként kifizessék-e a tulajdonosoknak, vagy a vállalkozás további működésébe, fejlődésébe forgassák vissza. Ez a választás sokszor feszültséget szül a társaság hosszú távú érdekei és a tulajdonosok rövid távú elvárásai között.

A beszámoló és az osztalék kapcsolata

Az osztalék megállapítása szorosan kapcsolódik az éves beszámolóhoz, hiszen az osztalék alapját az előző év adózott eredménye és a rendelkezésre álló szabad eredménytartalék képezi. A számviteli törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg, vagy akár azt követően, a mérlegfordulónapot követő hat hónapon belül döntsenek. Azonban ehhez az szükséges, hogy a döntés az elfogadott, közzétett beszámoló adatai alapján történjen meg.

A Polgári Törvénykönyv szerint osztalékra kizárólag az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés időpontjában a társaság tagja.

A kifizethető osztalék alapja

Az osztalékfizetés nem történhet korlátlanul, hiszen a társaság pénzügyi stabilitását és fizetőképességét is szem előtt kell tartani. Az osztalék legfeljebb a következő elemek összegéig fizethető ki:

• az előző üzleti év adózott eredménye, valamint

• a korábbi évek szabad eredménytartaléka,

• figyelembe véve a lekötött és értékelési tartalékokat is.

A saját tőke osztalékkal csökkentett összege nem csökkenhet a jegyzett tőke alá. Ellenkező esetben az osztalék kifizetése törvénybe ütközne, és veszélyeztetné a társaság fizetőképességét – ez utóbbi különösen fontos hitelezővédelmi szempontból.

Külön figyelmet érdemel az a szabály, amely szerint a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, de a beszámolóban még nem szereplő osztalék is figyelembe vehető a számítás során.

Osztalékelőleg – lehetőség, de nem kockázatmentes

A tulajdonosok nem csak az éves beszámoló elfogadásakor dönthetnek kifizetésről, hanem év közben is van lehetőségük osztalékelőleg fizetésére. Ehhez azonban közbenső mérleget kell készíteni, amelynek – az éves beszámolóhoz hasonlóan – meg kell felelnie a számviteli törvény előírásainak. Ez a közbenső mérleg lehet akár az előző éves beszámoló is, amennyiben az nem régebbi hat hónapnál.

Fontos szabály, hogy ha az osztalékelőleget később a beszámoló nem támasztja alá, akkor azt a tulajdonosnak vissza kell fizetnie. Ilyen esetben az előleg kölcsönnek minősül, és attól függően, hogy a tulajdonos magánszemély vagy kapcsolt vállalkozás, piaci kamatot vagy jegybanki alapkamat + 5%-ot kell felszámítani. Ellenkező esetben adózási következményekkel (pl. társaságiadó-alap módosítás, kamatkedvezmény utáni szja) kell számolni.

Ha a társaság elengedi a visszafizetést, az elengedett összeg a cégek esetében elengedett követelésként, magánszemélynél pedig egyéb jövedelemként válik adókötelessé.

A lekötött tartalék korlátozó szerepe

Az osztalékkal kapcsolatos döntéseknél gyakran előtérbe kerül a lekötött tartalék szerepe. Ez nem csupán számviteli tétel, hanem egyfajta „biztonsági szelep”, amely megakadályozza, hogy a tulajdonosok a cég működéséhez elengedhetetlen forrásokat osztalék formájában kivonják. Különösen igaz ez a fejlesztési tartalék esetében, amely a jövőbeli beruházások forrásául szolgálhat.

A likviditás – több, mint pénzügyi mutató

A jóváhagyott osztalék nem feltétlenül jelenti azt, hogy azonnal ki is fizethető. A tényleges kifizetés időzítése a társaság aktuális pénzügyi helyzetétől is függ. Egy meggondolatlan kifizetés veszélyeztetheti a cég működését, különösen, ha időközben jelentősebb kintlévőségek vagy váratlan kiadások jelentkeznek.

Fontos tudni, hogy egy jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék a mérlegben kötelezettségként jelenik meg, ami ronthatja a vállalkozás hitelképességét vagy piaci megítélését.

Hogyan adózik az osztalék?

A kifizető cég oldalán:

• Társasági adó esetében az osztalék jóváhagyása nem jár újabb adóterheléssel, hiszen az osztalék már adózott eredményből történik.

• A kisvállalati adó (kiva) esetében azonban az adott évben jóváhagyott osztalék növeli az adóalapot – akkor is, ha ténylegesen még nem került kifizetésre.

A kapó fél oldalán:

• Magánszemélyek esetén: az osztalékot 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó (szocho) terheli. A szocho mértéke azonban korlátozott, csak a minimálbér 24-szereséig kell megfizetni.

• Cégek esetén: a kapott osztalékot először bevételként számolják el, majd az adóalapból levonható, így ténylegesen nem keletkezik plusz adófizetési kötelezettség.