A kényszertörlési eljárás az egyik legsúlyosabb jogi eszköz, amelyet a cégbíróság alkalmazhat egy működésképtelen vagy törvénysértő vállalkozással szemben. Nem csupán a cég működésének végét jelenti, hanem komoly pénzügyi és jogi következményekkel jár a tulajdonosokra, vezetőkre és sokszor az érintett alkalmazottakra is. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogy mit jelent a kényszertörlés, mikor alkalmazzák, hogyan indul, milyen korlátokat von maga után, és milyen lépésekkel lehet – ha egyáltalán lehet – elkerülni.

A kényszertörlés jogi alapja és célja

A kényszertörlési eljárás célja, hogy kiszűrje a gazdasági életből azokat a cégeket, amelyek nem felelnek meg a törvényi előírásoknak, vagy amelyek ténylegesen nem működnek. A törvénysértő vagy működésképtelen cégek fennmaradása torzíthatja a gazdasági versenyt, károsíthatja a partnereket, és kockázatot jelenthet a hitelezők és munkavállalók számára is.

A kényszertörlés tipikus okai

• A végelszámolási eljárás három éven belüli befejezésének elmaradása
• A cég megszűntnek nyilvánítása
• Jogutód nélküli megszűnés esetén, ha végelszámolás nem lehetséges

A kényszertörlés menete lépésről lépésre

1. A cégbíróság jogerős végzést hoz a kényszertörlésről és közzéteszi a Cégközlönyben.
2. A cég működését felfüggesztik – a gazdasági tevékenységet nem folytathatja szabadon.
3. A cég köteles tájékoztatást adni vagyonáról, kötelezettségeiről.
4. A vezetőknek kötelező adatszolgáltatása van, valamint mérleg- és beszámoló-készítési kötelezettség is terheli őket.
5. A kényszertörlési eljárásért 250 000 forint felügyeleti illeték fizetendő.

Jogvesztő határidők és jogorvoslati lehetőségek

• A cég 15 napon belül kérheti, hogy korlátozott mértékben folytathassa a napi üzletmenetet.
• 90 napon belül benyújtható kérelem a működés helyreállítására és az eljárás megszüntetésére.
• A végzéssel szemben fellebbezés és felülvizsgálati kérelem is előterjeszthető.

Tiltott lépések és jogi korlátozások

A kényszertörlés alatt a cég nem dönthet:

• átalakulásról,
• szétválásról,
• összeolvadásról,
• végelszámolás elrendeléséről,
• jegyzett tőke leszállításáról,
• és a szokásost meghaladó gazdasági műveletek elvégzéséről.

Mit jelent az automatikus törlés?

Amennyiben:

• sem követelés,
• sem vagyonbejelentés nem történik,
• a cég vagyona nem fedezi a felszámolás költségeit, a cégbíróság egyszerűen törli a céget a cégjegyzékből. Ez azonban nem mentesíti a vezetőket a felelősség alól.

A munkavállalók jogainak védelme

A cégbíróság bérgarancia-biztost rendelhet ki, aki gondoskodik a kifizetések és munkáltatói igazolások biztosításáról. A munkaviszonyban állók érdekeit védik, akkor is, ha a munkabérről elmaradt bejelentés történik.